Csak egy kis nyugalmat szeretnék! – halljuk a bérlőtől, de ha van olyan hely, ahol nincs nyugalom, akkor az a bérház. Ha ezt eddig netán nem tudtuk volna, akkor a budapesti Szputnyik Hajózási Társaság Bérháztörténetek 0.1 című előadása után már biztosak lehetünk benne. Epizódokból, különböző szituációkból, rövid kis esetekből épül fel ez az üdítő, kacagtató, de ugyanakkor elgondolkodtató darab. Belepillanthatunk abba, hogy mi minden történhet egy bérházban. Bodó Viktor rendező elmondása szerint ők talán nem is egészen normális eseteket mutatnak be. És valóban. Olykor valóságos, olykor elképesztő helyzeteket látunk. Tétova bérlő, aki nem tud dönteni a nagy, a kicsi és a közepes lakás között, s ezzel őrületbe kergeti az ingatlanügynököt. Nyugalmat kereső bérlő, aki nem tud pihenni hol a szórólap-dömping, hol a bioalmaárus, hol a dübörgő lakodalmas zene, hol a semmiből a szobájába toppanó, karácsonyfaégőkkel díszített operaénekes miatt. Itt vannak a beköltöző, dorbézoló, olykor filmet forgató, olykor orgiákat szervező fiatalok is, a folyton felbukkanó, elnézést kérő lány, aki nem is tudja, miért esedezik bocsánatért... Az egyre őrültebb bérlők csak jönnek és jönnek, s persze mindegyikük találkozik az egyre idegesebb ingatlanossal.
– Az alapgondolat az volt, hogy bizonyos élethelyzetekből és bizonyos karakterek életéből pillanatokat mutassunk be. Az előkészületek részeként a szereplőknek ún. figuralesre kellett menniük. A feladat az volt, hogy találjanak valakit, egy létező embert, beszélgessenek el vele, kerüljenek közel hozzá. Részint a karakter megformálása beépült az előadásba, részint ez a kutatómunka megmaradt jó tananyagnak, mindenképpen hasznos volt – mondta Bodó Viktor. – Az egy éve működő társulattal egymástól eltérő munkákat igyekszünk készíteni. Őszintén és egyszerűen szeretnénk a minket érdeklő dolgokról beszélni. Akár szellemesen beszélni a szorongató dolgokról, a politikai helyzetről is akár. Nehéz nem közhelyes módon akár kritikát is megfogalmazni. Ahhoz, hogy jó árnyalatokat tudjunk csinálni, sok munka kell.
A közönségtalálkozón arra is fény derült, hogy egymás ötleteiből építkeztek, és jutott tér az improvizációnak is. A jeleneteknek van egy váza, de ezen belül a színészek improvizálhattak, s megtudtuk, hogy ezért klasszikus értelemben vett szövegkönyv sem készült. Ez – mint hallhattuk – szabadságot ad, de nem könnyű jól megvalósítani ezt a szabadságot. Több jelenet pedig színészgyakorlatokra épült.
A Bérháztörténetek 0.1 egy sorozat első része. Bodó Viktor szerint a bérház falai között rengeteg történet bújik meg (ebben, azt hiszem, nem is kételkedhetünk), amelyek bemutatása lehetetlen egyetlen darabban. Filmszerű lesz a folytatás. A tervek szerint elkészül egy weboldal. Játékszoftver segítségével léphetünk majd be egy bérházba, amelynek liftjében, folyosóin és lakásaiban mindig más-más helyzetekbe csöppenünk. Ehhez nagyon sok jelenet készül majd el. Tehát kisfilmeket csinálnak, ami nagy munka és nem is olcsó. Várhatóan másfél év múlva készülhet el.
