Az egyik szegedi középiskolába járó diákok szülei fordultak hozzánk, hogy a tanév második hetében – múlt hétfőn – tájékoztatták a vajdasági tanulókat, hogy 250 ezer forintos tandíjat kell fizetniük. Mint arról már beszámoltunk: az iskolában a 2007-ben elfogadott magyar közoktatási törvény 110-es paragrafusára hivatkoztak, s ennek alapján az éves tandíj 250 ezer forint lenne (1100–1200 euró).
A magyarázat szerint Magyarországon ugyanis akkor jár tandíjmentesség a külföldi diáknak, ha nemcsak neki van tartózkodási engedélye, hanem a szülőnek is van 3 hónapot meghaladó tartózkodási engedélye, és kereső tevékenységet folytat a Magyar Köztársaság területén. Reménysugarat adott a szülőknek az említett jogszabálynak az a mondata, amely szerint az oktatási intézmény igazgatója a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti. Ezért fordultunk Szeged város önkormányzata Oktatási, Kulturális és Sportirodájának vezetőjéhez, Kardos Jánoshoz kérdésünkkel:
– A közoktatási törvény 110-es paragrafusához kapcsolódik a helyi rendelet, amellyel az önkormányzat szabályozza a tandíj és a térítési díj fizetésének kötelezettségét. Ez tanulmányi eredménytől teszi függővé a tandíjtérítési díj mértékét. A kilencedik évfolyamra ez nem vonatkozhat, de a felsőbb osztályokra igen. E rendelet alapján 3,0-as tanulmányi átlag alatt nem adható ilyen kedvezmény, 4,0 és 4,4-es átlagnál ez 50–74 százalékos kedvezmény lehet, s ha a tanulmányi eredménye a diáknak 4,5 és 5,0 között van, 75–100 százalékos kedvezmény is lehet, tehát az iskola teljesen el is engedheti a tandíjfizetési kötelezettséget – közölte velünkKardos János.
* Tudomásunk szerint egyes iskolákban a határon túli diákokkal a tanulmányi eredménytől függetlenül közölték a tandíjfizetési kötelezettség tényét.
– Törvény írja elő, hogy tandíjat kell fizetniük azoknak a diákoknak, akik nem felelnek meg bizonyos feltételeknek, és utána ez a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkenthető, elengedhető, mint ahogyan a fenti példából is látszik. Az a probléma, hogy ezekre a diákokra az önkormányzat nem kap állami normatívát – a diák után járó intézményműködtetési költséget – a magyar államtól. Dönthetne úgy is az önkormányzat, hogy elengedi a tandíjat, de akkor milyen forrást használna fel, miből finanszírozza a tanulásuk költségeit?
* Mi lesz ezekkel a diákokkal? Nem korrekt, hogy a tanév megkezdése után értesültek egyik-másik középiskolában erről a kötelezettségről.
– Az iskolákkal való egyeztetés nélkül – hogy hol, mikor és mit közöltek a diákokkal vagy szülőkkel – erről nem tudnék nyilatkozni.
* Kihez fordulhatnak a szülők, Önt keressék fel?
– Csakis az iskola vezetője az illetékes, mert az adott intézménnyel vannak a szülők jogviszonyban. Én csak a jogszabályok és a rendeletek betartását és az idejében való tájékoztatást ellenőrzöm. Ki fogom vizsgálni, hogyan történt a diákok, szülők tájékoztatása, illetve hogyan történik a magyar jogszabályok alkalmazása a szülők, diákok esetében – hallottuk a szegedi önkormányzat illetékesétől.
