– Az ember élete nem lehet önző élet. Hogyan szeretheti valaki az Istent, ha embertársait nem szereti és nem törődik velük, ha nem figyel másokra oda? – tette fel a kérdést Korzenszky Richárd OSB, a tihanyi apátság perjele a Vajdasági Pax Romana szombati tanulmányi napján, Szabadkán. Mint hangsúlyozta, jövőkép nélkül nincs kereszténység.
– Lényeges, hogy tudatosítsuk, mi, különböző területen élő magyarok, egy közösséget alkotunk, fontos, hogy az anyaországiak közösséget vállaljanak a határon túli magyarokkal, s kinyilvánítsák együvé tartozásunkat, mert az izoláltság az identitás elvesztéséhez vezet. Senki sem sziget. Bár szigetekre szabdalva élnek emberek, ezeket össze lehet kapcsolni – mondta egyebek között Korzenszky atya a keresztény értelmiségieket tömörítő civil szervezet összejövetelén.
Dr. Gábrity Molnár Irén szabadkai egyetemi tanár Avajdasági magyarság élettere és jövőképe című előadásában 3 kérdőíves, empirikus kutatás eredményeit foglalta össze a demográfiai helyzetről, identitás és tájtudatról, vallási magatartásról. Egyebek között megjegyezte, fontos tudatosítani a szülőkben, nem esélytelen az a gyerek, aki magyar iskolában tanul, ám fontos, hogy a szerb nyelvet és egy-két idegen nyelvet, a számítógép használatot is elsajátítsa, ez az érvényesülés szempontjából fontos.
Dr. Josip Lepeš hozzászólásában megjegyezte, ha az iskolák önkormányzati hatáskörbe kerülnek át, egyes környezetekben takarékossági szempontból a kis létszámú magyar osztályokat összevonhatják, a magyar pedagógusok munkanélkülivé válhatnak. Nem szabadna megengedni, hogy ez megtörténjen. Dr. Tóth Tivadar pedig azt hangsúlyozta, hogy a lakosságcsökkenés oka nem csak az, hogy az anyaországi középiskolákban, egyetemeken tanuló fiatalok kis hányada tér csak vissza, hanem óriási gond az abortuszok nagy száma is.
A rendezvény ökumenikus istentisztelettel kezdődött, Orosz Attila református lelkész és Halmai János katolikus plébános közreműködésével. A rendezvényen részt vett többek között dr. Miocs József, a szabadkai Paulinum rektora, Huzsvár László nyugalmazott nagybecskerekei megyéspüspök és Czupy Éva, a Müncheni Magyar Katolikus Értelmiségi Mozgalom képviselője.
A tanácskozás zárónyilatkozattal zárult, amelyben egyebek között a következő olvasható: A VPR nem engedheti meg, hogy a vajdasági magyarságban elhomályosuljon a nemzeti és a keresztény jövőkép.
A közelmúlt és a jelen történései azt eredményezték, hogy veszélybe került a nemzeti és a keresztény jövőtudat a vajdasági magyarság közössége több rétegében. Ez különösen a fiatalabb korosztály soraiban érzékelhető.
Erkölcsi értékek kiszorítójává vált a fogyasztói társadalom anyagi javainak kizárólagos előtérbe helyezése. Ennek a hatása a közszellem beszűküléséhez, elszürküléséhez vezet.
Ez az út és következménye a VPR számára elfogadhatatlan, mert az előző korok az utódoknak komoly értékeket hagytak megőrzésre. Ezek a múltba visszanyúló gyökerek táplálják úgy a nemzeti és keresztény tudatunkat, hogy az a jövőnk zálogát képezheti. Bátor fölvállalásuk és a hozzá viszonyuló hűségünk továbbra is közösségmegtartó tényező. Ezért kell bátran a magunkénak vallani és tudatosítani őket célkitűzéseinkben és mindennapi cselekedeteinkben.
A VPR keresi más civil szervezetekben a partneri erőket az ilyen hites hozzáálláshoz, hogy minél szélesebb társadalmi körben tudatosodjék ez a felismerés és az erre irányuló törekvéseinek passzív szemlélők helyett tudatos segítőtársai legyenek. Az önzés és a magunkba fordulás nem szolgálja a közös érdekeket.
Mindezt azért, hogy a vajdasági magyarság keresztény módon megélt élete legyen a jövőbemutató példa, olvasható a zárónyilatkozatban.
