A Magyar Tudomány Ünnepe és a tízéves Kapocs Könyvtári Csoport évfordulója alkalmából rendezett tanácskozás az anyanyelvi írott kultúra és az olvasás sok szempontú megközelítését és bemutatását tűzte ki célul.
A konferencián Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Kormányos Katona Gyöngyi, a zentai községi tanács művelődésért és oktatásért felelős tagja, és Papp Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének tanácsadója köszöntötte az egybegyűlteket. Hajnal Jenő arról beszélt, hogy ez a konferencia arra keresi a választ, hogyan nőhetnek bele gyermekeink az írott kultúránkba, melyek a tudás, az információ átadásának leghatékonyabb és legcélszerűbb módozatai: – Ezek a kérdések nem csupán a délvidéki, az egyetemes magyarság, de minden kultúra és civilizáció működésének, fennmaradásának alapvető problémái, hiszen radikálisan megváltozott társadalmi körülmények között élünk, amelyben mind nyilvánvalóbb, hogy szülőnek, iskolának és társadalomnak is változnia kell, ha meg szeretné akadályozni azokat a folyamatokat, amelyek a funkcionális analfabetizmus további terjedését, a felnövekvő nemzedékek gyökértelenné válását erősítik. Ez a veszély a kisebbségben élő közösségek fiataljaira még inkább leselkedik.
Kormányos Katona Gyöngyi arról beszélt, milyen kiemelkedő szerep jut a könyvtáraknak az olvasási kultúra népszerűsítésében és az írott anyanyelv terjesztésében: – A család és az oktatási intézmény mellett a könyvtár feladata, hogy neveljen, tájékoztasson, és munkájával elősegítse nemcsak a felnőttek, hanem a fiatalabb korosztály általános és szakmai műveltségének növekedését, hogy kialakítsa az igényes olvasóvá nevelést, és hogy felhívja a figyelmet az olvasásra, és a könyvek fontosságára.
Papp Árpád köszöntőjében arról szólt, hogy az MNT mindent megtesz az ilyen jellegű tanácskozások támogatásáért: – Amikor az MNT ennek a konferenciának a támogatását tűzte ki célul, azért tette, mert ez a konferencia a nemzeti tanács törvény adta négy hatásköréből hármat maradéktalanul teljesít. Ez az oktatás, a kultúra és a nyelvhasználat körébe tartozó funkció. Ennek értelmében az MNT korábban és a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az ilyen magyarságunkat megtartó, magyarságunk újragondolását lehetővé tevő konferenciák létrejöjjenek, nemcsak Zentán, hanem Vajdaság egész területén.
Az estig tartó konferencián főleg vajdasági és magyarországi könyvtárosok, szociológusok, bibliográfusok vettek részt, de érkeztek szakemberek Szlovéniából és Romániából is. Az előadók voltak: Kálóczy Katalin könyvtárkutató, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető tanácsosa; Bartos Éva olvasáskutató, a budapesti Könyvtári Intézet igazgatója; Csáky S. Piroska bibliográfus, ny. újvidéki egyetemi tanár; Gereben Ferenc olvasásszociológus, a piliscsabai PPKE Szociológiai Intézetének docense; Badis Róbert szociológus, a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke; Nemes Erzsébet tudományos főmunkatárs, a budapesti KSH Könyvtár főigazgatója; Haraszti Pálné könyvtáros, az Országgyűlési Könyvtár Képviselői Kutatószolgálatának vezetője; Ispánovics Csapó Julianna bibliográfus, az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékének asszisztense; Zágorec-Csuka Judit költő, a lendvai I. sz. Kétnyelvű Elemi Iskola tanára és könyvtárosa; Gyetvainé Szorcsik Angéla olvasótábor-vezető, salgótarjáni módszertani könyvtáros; Hódi Éva könyvtáros, magyartanár, az adai Szarvas Gábor Könyvtár vezetője; Náray Éva, a topolyai Népkönyvtár igazgatója; Vörös Anna könyvtáros, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár gyermekosztályának vezetője.
Az egész napos szakmai értekezés után este az Alkotóházban Bennünk élő múltjaink címmel bemutatták a tavaly a Magyar Kultúra Ünnepén megrendezett Történelmitudat – kulturális emlékezet elnevezésű konferencián elhangzott előadások gyűjteményét is. A szakmai találkozó ma, szombaton zárul.
