2024. augusztus 18., vasárnap

Miénk itt a tér

Elkészült a szabadkai Egészségügyi Középiskola vadonatúj szárnya – A következő félévben megkezdik a kabinettekben az oktatást
(Molnár Edvárd felvételei)

A szabadkai Egészségügyi Középiskola épülete akkor épült, amikor még kétéves szakirányú képzés zajlott, és az épület a maga tíz tantermével ennek tökéletesen megfelelt. Ám két évre rá máris szűknek bizonyult, mert megnőtt a tagozatok száma, azzal hogy négyéves lett az egészségügyi nővér-technikus képzés. Az iskolának tehát az volt a leggyengébb pontja, hogy nem volt elég tér. Most viszont már van. Elkészült az iskola új szárnya, tíz tanteremmel, átriummal, toalettekkel, és a tetőteret is adoptálták, ahol az igazgató, szakszolgálat irodái és egy tanácsterem is helyet kapott. Az 1300 m²-es terület 1700 m² hasznos területtel bővült.

A Tartományi Nagyberuházási Alap, az önkormányzat, a Tartományi Oktatásügyi Titkárság egy időben koordináltan lépett fel, és elfogadták az iskola térbővítésre vonatkozó jogos igényét. A Tartományi Nagyberuházási Alap 116 millió dinárral támogatta a beruházást, az önkormányzattól pedig 6 millió 700 ezer dinárt kaptak. Az elmúlt nyolc hónapban ebből felépült az iskola új szárnya, és megtörtént a régi épületrész adaptálása is. Soós Edit igazgatónő vezet körbe, megmutatja, hogy belakták a tetőteret is. Az immár megduplázott területű tanári szobán kívül minden iroda ide került. A meglévő épülethez hozzá kellett kötni az új szárnyat, tehát kialakult egy folyosó is. Megtudom, hogy a szanitáris csomópontok is rákfenéje volt az iskolának, merthogy a tanulók 90 százaléka lány, és négy toalett várta az egy váltásban járó 250 lányt. Ez lehetetlen körülményeket teremtett. A toalettek száma is megnőtt, és lett egy nagy bojleruk is, így mindenütt elérhető a meleg víz.

Az iskola mint jogi személy nem létezett az Elektrovojvodina és a hőtelep felé, az épület a kórháztól kapott telken épült, az áramellátás a kórházhoz kötődött. Az építkezéssel azonban egy trafóállomás jött létre, ezáltal önállósultak a kórháztól. A fűtés is a kórházon keresztül volt eddig megoldva, a kórház szabta számukra a hőfokot, az épülethez hozzáépített alállomásnak köszönhetően azonban tökéletessé vált a fűtésük, sőt gazdaságos is, mert nincs szükség arra, hogy olajradiátorokat is beállítsanak, amire az előző években sajnos volt példa. Az iskolának volt egy eredendően díszteremnek titulált terme, amiből tornatermet alakítottak ki. Nem felel meg semmilyen szabványnak, de elégedettek vele, tekintve, hogy vannak iskolák, ahol még ilyen sincs, és lehetőség sincs rá, hogy egyszer majd legyen. Eddig nem volt öltözője, most ez is megtalálható az épületben, ahogyan a szertár is.

Az új szárnyban összesen tíz, különböző élénk pasztellszínekben pompázó tanterem van, hat a földszinten és négy a tetőtérben. A hat alsó tanterem megmarad általános tanteremnek, a felső négy pedig speciális tanterem lesz. A termek még üresek (eddig hat tanterem van bebútorozva, az iskola évekig gyűjtögetett bútoraiból, a többi szükséges bútor megvásárlásához pályázatok útján szereznek pénzt), a második félévben veszik birtokukba a diákok, tanárok. Az egyikben máris ott van helyfoglalóként egy matrac, jelezve, hogy a fizioterápiás szaktantermet már kiválasztotta magának a tanárnő. Az új szárny tetőterében épült egy gyönyörű, világos könyvtár és olvasóterem, ahol néhány számítógép is lesz természetesen internet hozzáféréssel. Az iskola a belvároson kívül áll, a közelében se kávézó, se cukrászda, így minden bizonnyal a diákok nagy örömére elkészült az új szárnyban egy teakonyha is, afféle diákklub, ahol kulturált körülmények között uzsonnázhatnak.

Az iskolának hiányossága volt, hogy nem volt helye, ahol nagyobb számú diák gyűlhetett volna össze. Most viszont van egy tágas, élénk kék színű átriumuk is, egy többfunkciós közösségi terük, ami különböző rendezvények helyszíne is lehet.

A második félévben az új termek használatával megkezdődik a kabinetrendszer-szerű oktatás is az iskolában, ami nem azt jelenti, hogy minden tantárgynak lesz majd a saját terme, az osztályoknak lesz ún. „anyatantermük”, de zömében vándorolnak majd. Általában a tanulók nem szeretik ezt a módszert, de látva a színes, és hamarosan jól felszerelt tantermeket, az új épületrészben való vándorlással bizonyára csakhamar megbarátkoznak majd.