Alázat. A tehetség mellett ez kell ehhez a munkához. Az, hogy szeresse a restaurátor a festőt és az újjászületésre váró festményt, s bár neki köszönhetően tündököl régi fényében egy-egy alkotás, az ő neve sohasem kerül ezek sarkába. Korhecz Papp Zsuzsanna, a szabadkai Városi Múzeum restaurátora ilyen restaurátor. Olyan, akiben a tehetség, az alázat mellett megvan a hév a kutatásra is, és a nagy szeretettel kikutatott adatokat tanulmányok formájában – mivel az íráshoz is vonzódik – az érdeklődő olvasók elé is tárja. Eddig megjelent írásainak gyűjteménye a most megjelent Újjászületések című kötet, amely az 50 éves Életjel egyik legszebb kiadványa.
Zsuzsát Dévavári Beszédes Valéria beszélte rá, hogy a különböző folyóiratokban megjelent írásait gyűjtse össze, és kötet formájában jelentesse meg. A huszonkét szöveg mintegy tizenöt év munkáját tükrözi, közöttük megtalálható a szerző szakdolgozatának rövidített változata, hosszabb-rövidebb tanulmányok az általa restaurált képekről, de olvashatunk restaurálási módszerekről is, s mivel nem kizárólag a szakmabeliek számára íródtak a tanulmányok, a kötetet bárki kezébe veheti izgalmas, érdekes, tanulságos, képekben gazdag olvasmányként.
– Mindig is érdekelt a divattörténet, úgyhogy a restaurálási, egyházművészeti és kultúrtörténeti képes tanulmányok között van divatról szóló tanulmány is – mesélte Zsuzsa, akit a kötet bemutatójának napján kerestem fel munkahelyén, így a lehető legmegfelelőbb környezetben, az újjászületésekre váró festmények között beszélgettem az újjászülettetővel – A restaurálási munkához számomra szervesen hozzátartozik a kutatás is. Nagyon izgalmas, érdekes dolgokra bukkanhat az ember, ha elkezd foglalkozni a festővel, a festménnyel, kutatni az alkotás megszületésének körülményeit, eddigi sorsát... Főleg az inspirál, amit még nem kutattak ki. Mivel érdekel az írás, az irodalom is, szívesen le is írom a kutatások eredményeit. Persze enélkül is lehet restaurátor valaki. Vannak is sokan. Azt hiszem egy magyarországi és egy erdélyi restaurátor kollégám gondolkodik még hozzám hasonlóan. Évek óta sikeresen együttműködünk Ninkov Kovacsev Olga művészettörténésszel, de mindent egymaga ő sem tud kikutatni, engem meg egyébként is érdekel a munka ezen része is. Magam szerkesztettem a kötetet, az első írás áll nagyon közel a szívemhez. Sikerült a szabadkai ferences rendház képei alapján a néhány magyarországi festmény szerzőjét megtalálni, ugyanis a szabadkai képekről megvolt a levéltári adat. Hasznos dolog helytörténészekkel is együttműködni, és figyelni egymás munkájára. A horvát szakemberek például most rendeztek kiállítást Senser Pál képeiből. Eddig ismeretlen festő volt.
A kérdésre, hogy melyik Zsuzsa számára a legmeghatározóbb munka, nem tud válaszolni. Annak, aki mindegyik munkájához elkötelezetten áll hozzá, persze, hogy nehéz is ilyen kérdésre válaszolnia. De azért gondolkodik, aztán mosolyogva meséli el, hogy megtörtént egyszer, hogy egy festményt nyitott utánfutóval szállítottak neki kifeszítve, úgyhogy a szél megtette a magáét, az út során megszaggatta a vásznat, így az egyébként korábban kisebb sérüléseket szerzett festménnyel több dolga akadt mint gondolta. Hozzá a felrobbantott prigrevicai templom egyházi ruhái között megtalált nagyon rossz állapotban lévő kép is, hogy a kezei között ez is újjászülessen. A nagy képek restaurálása is különleges kihívás. Az Eisenhut-festmények restaurálási munkálatairól nemrégen még egy kisfilm is készült, ízelítőt kaphattunk, hogyan is dolgozik a mi restaurátorunk.
Zsuzsa persze az ünnepek tájékán is fáradhatatlanul dolgozik. Elmondja, jövőre a múzeum portréiból nyílik kiállítás, ezeket is restaurálni kell.
A délutáni könyvbemutatón azután összejöttek Zsuzsa tisztelői. Az érkezők zsongása között elcsíptem egy mondatot: Le a kalappal, hogy aki ennyit dolgozik, ráadásul négy gyermek édesanyja, még könyvet is ír! Bizony ez sem elhanyagolható. A kötetet Zsuzsa a családjának ajánlotta, a nagymamáknak főleg, akik segítenek neki, hogy a négygyermekes családanya elkötelezett restaurátor is lehessen, aki nemcsak a számára kirótt feladatokat látja el, hanem a környezetében mindenre figyel, hogy megmenthesse mindazt, ami még megmenthető.
