(Budapesti tudósítónktól)
„Ha szeretsz zenélni, bármilyen hangszeren játszol, vagy énekelsz, 12–20 éves roma fiatal vagy, várjuk jelentkezésed az Európai Roma Zenei Szakkollégiumba”. Ez a hirdetés olvasható az Európai Roma Zenei Szakkollégium honlapján, a www.campeurope.hu portálon. Hogy tulajdonképpen milyen iskoláról van szó, arról Mészáros Zoltán ügyvezető igazgató számol be a Magyar Szó olvasóinak. Beszélgetőtársunk a Liszt-díjas gitárművész, zeneszerző Snétberger Ferenccel együtt alapítója az Európai Roma Zenei Szakkollégiumnak. Elsőként azt magyarázta el, hogy hogyan született meg az intézmény létrehozásának ötlete.
– Snétberger Ferenc Berlinben él, ahol évekkel ezelőtt tanított egy olyan intézetben, ahová Németországból, Franciaországból, Lengyelországból összegyűjtött, kifejezetten tehetséges, de nehéz sorsú, roma származású diákok jártak. Abban az intézetben ő vezette a gitár tanszakot. Egy órájára magával vitt, s azt követően kezdtünk el beszélgetni arról, hogy Magyarországon is lehetne hasonló intézmény. A roma népesség arányait, e népcsoport asszimilációját és társadalmi megbecsülését szem előtt tartva úgy láttuk, volna helye egy ilyen képzésformának. Ráadásul itt vannak még a zenei hagyományok is: a magyar cigányprímások a nemzetközi zenetörténetben is megjelennek.
Elképzelésünk megvalósításához elsőként a norvég kormányban találtunk partnerre. Egy pályázati rendszer révén tőlük nyertünk közép-európai léptékben viszonylag jelentős fejlesztési összeget, amit aztán a magyar kormány is kiegészített. Ennek eredményeképpen épül jelenleg 3 millió euróból a Roma Zenei Szakkollégium, amely minden szempontból európai oktatási körülményeket biztosít majd a hallgatóknak és a tanároknak egyaránt. Helyszíne egy gyönyörű völgyben található, Felsőörsön, a Balatontól mintegy másfél kilométernyire, egy erdő közepén. Művészeti inspiráció szempontjából tehát optimális helyen van.
Az infrastruktúra építése ugyan leköt bennünket, de máris megkezdtük a leendő diákok toborzását. Járjuk az országot, s eddig mintegy 130 gyereket hallgattunk meg. Mintegy 300 fiatal meghallgatását tervezzük, közülük választanánk ki azt a 60 legtehetségesebbet, akik június közepén megkezdenék a Szakkollégiumban az első hathetes képzést.
Milyen jellegű lesz a szakkollégiumi képzés?
– A 12 hetes képzés bentlakásos, kollégiumi rendszerben történik. Az első hathetes képzést a nyári szünetben tartjuk, majd az ősz folyamán három hétig, tavaszra pedig újra három hétig oktatjuk a fiatalokat. Roma kultúrtörténetet, tanulásmódszertant, multimediális és marketingpiaci ismereteket is oktatunk a zenei képzés mellett. Nem feledkezünk meg a számítástechnikai oktatásról sem és természetesen a diákok rendelkezésére állnak majd a hangszerekkel felszerelt próbatermek is. A tanári karban Snétberger mellett szerepet vállalnak olyan, nemzetközileg is ismert és elismert művészek, mint Szakcsi Lakatos Béla, Oláh Kálmán, László Attila, Tony és Roby Lakatos, Paolo Vinaccia és David Friedman.
A felvételt nyert diákok számára milyen költségeket jelent a képzés?
– Hatvan gyermek számára a képzést teljesen ingyenesen biztosítjuk, az étkezésért, szállásért, utazásért sem kell fizetni, hiszen ösztöndíj jellegű programról van szó, amelyet partnereink, támogatóink pénzelnek.
Miért tartják fontosnak egy ilyen intézmény létrehozását?
– Magyarországon van egy nagyon erőteljes roma zenei hagyomány, ami, úgy tűnik, kihalásra ítéltetett. Ha valaki megnézi, hogy a Kárpát-medencében 30–40 évvel ezelőtt hány helyen lehetett élő zenét, hagyományos cigányzenét hallani, s egybeveti azzal, hogy ma hány ilyen hely van, akkor szembesül ezzel az elképesztő mértékű leépüléssel. Az ezres nagyságrendű helyek száma Magyarországon alig néhány tucatra szűkült. A meghallgatásainkra jönnek olyan gyerekek, akiknek a családjában nemzedékekre visszamenőleg ott volt a zenei hagyomány; a nagyapja hegedült, az apja is, s hegedül még ő is, de neki már nincs munkája, hiszen a csárda, ahol zenéltek, régen bezárt… Azokat a gyerekeket, akiknek a családjában él a zenei hagyomány, vagy sikerül egy zenei oktatás keretében „átkonvertálni” más műfajok felé (esetünkben a klasszikus zene vagy a jazz irányába), vagy ez a hagyomány teljes mértékben kihal. Ez pedig kulturális értékek elveszítését jelenti, ami ellen tenni kell.
Persze a kérdésnek nem lehet megkerülni azt a társadalmi-asszimilációs vetületét sem, ami a romák általános helyzetéről szól. Hisszük, hogy a romák társadalmi beilleszkedéséhez a tanuláson keresztül vezet az út, s abban is biztosak vagyunk, hogy szükség van roma elit értelmiségre. Azt pedig látnunk kell, hogy a romáktól a többségi társadalom talán a leginkább a zenei tevékenységet ismeri el.
Úgy tudom, határon túliak jelentkezését is várják a szakkollégiumba…
– Igen, a honlapunkon megadott címen lehet jelentkezni. Az érdeklődőkkel felvesszük a kapcsolatot, elutazunk hozzájuk, meghallgatjuk őket. Várjuk azoknak a délvidéki roma gyerekeknek a jelentkezését is, akik éreznek magukban tehetséget, nyitottságot és tanulni szeretnének. A mostani meghallgatásokat április közepéig le kell zárni, de ez nem egyszeri alkalom, jövőre is megszervezzük a képzést.
