Már csak első pillantásra is feltűnhet a közszolgálati, még inkább a kereskedelmi tévécsatornák műsorajánlatában, hogy tiszta Amerika az egész. A tengerentúlról jön legtöbb film és sorozat, tarol az angol nyelv és az angolszász kultúra.
Sajnos, a második pillantásra sem lesz más a benyomásunk. Igaz, érdemes tovább böngészni, itt-ott felfedezünk egy-egy német, francia, angol, olasz vagy más európai országban készült filmet, filmsorozatot, sőt a szakma azt állítja, hogy az európai televíziókban egyre népszerűbbé válnak a hazai gyártású produkciók, s ez Szerbiában pontosan megfigyelhető. A francia film például – az ország hatalmas ráfordításának köszönhetően –, nemcsak szakmai tiszteletet vívott ki magának világszerte, hanem egyre népszerűbb, elterjedtebb a televízióban is. Mintha tényleg lenne némi kimozdulás, javulás, mert a hollywoodi közhelyekből – melyet igen eredményesen követtek argentin, mexikói, spanyol, török… utánzóik –, igazán kaptunk eleget. Nagyon-nagyon nem ártana, ha Európa nagyobb léptekkel térne vissza a képernyőre, a maga sajátosan sokszínű angol, francia, cseh, olasz, magyar, portugál, lengyel, spanyol vagy finn ízeivel, még akkor is, ha ez a visszatérés nem lehet izzadságmentes, hisz a bizniszmester Amerikával nehéz versenyezni.
Mindezt azért mondtam el újra, mert itt egy friss, pozitív példa: Angliából indult el a kezdeményezés, hogy Bálint-nap környékén egy hétig a házasság fontosságára hívják fel az emberek figyelmét. Ezt az ötletet karolta fel a Duna Televízió, és az egész hetet a házasságnak szentelte, több élő műsorral, dokumentumfilmmel, és mindezt esténként egy-egy játékfilmmel fűszerezte. Vasárnap, február 13-án, a házasság világnapján többrészes családbarát különkiadással, híres házaspárokkal, párvetélkedővel és családi filmekkel várják a nézőket. Ókovács Szilveszter, a Hír TV-ből sokak által megismert műsorvezető, novembertől a Duna vezérigazgatója ezt azzal magyarázza, hogy az ország lélekszáma a kritikus 10 millió alá csökkent, a család felé kell fordulni, mint a nemzet alapsejtje felé. Ok bizonyosan van ennél több is, szinte felsorolni is lehetetlen. A kezdeményezés pedig figyelemreméltó, még akkor is, ha kimondatlanul is sok tévéműsor szól épp a családról, kimondottan meg édes-kevés. Én például eddig azt sem tudtam, hogy a sok-sok világnap között van egy, amelyet a házasságnak illik szentelni. Pedig ott van az immár nálunk is „agyonra” hirdetett Bálint- vagy Valentin-nap tövében, február 13-án.
Úgy gondolom, hogy a téma bevetésével a Duna egy olyan útra tért, melyről nehéz lesz letérnie. Az útkeresés folyamán azonban remélem, hogy lassan majd elhagyja a rózsaszín árnyalatokat, földönjáróbbá válik, olyanná, mint maga a házasság. Nem csak tortákkal és koktélokkal tupírozott, mindent elsöprő szerelemről, érzelmekről szól majd, hanem a házasélet egyéb velejáróiról, mint a nézetkülönbség, a betegség, a szenvedélybetegség, a születés, a halál, a gyereknevelés, a válás, az elköltözés… Nem elég a hosszú házasság titkát keresni, hanem meg kell mutatni az odáig vezető lehetséges utat: hogyan lehet megküzdeni egymásért, a családért. Mert ez a tét. És nagyobb talán nem is lehet.
