Idén is folytatja igen figyelemreméltó, egyedülállónak is mondható tevékenységét a zombori Magyar Polgári Kaszinó műemlékvédő és hagyományápoló szakköre, Közleményük kettős számban, január és február hónapra jelent meg a megemlékezések jegyében.
A múlt hónapban Cirkl Rudolf elnök szervezésében és vezetésével a szakkör tagjai lerótták kegyeletüket neves festők, szobrászok, írók, publicisták, tanárok és más közéleti személyiségek sírjánál a Szent Rókus temetőben. Zombor egyike a legrégibb településeknek az egykori Délvidéken. Szent Mihály néven már Szent László király idejében létezett településként. Később a Czobor család tulajdonába kerülve Czoborszentmihály néven a török uralom alatt lett Zomborrá. Sok-sok adat még föltárásra vár Zombor helytörténetével kapcsolatban. A jövő nemzedék feladata lesz ez, és erre igyekszik őket ösztönözni a műemlékvédelmi és hagyományápoló szakkör.
Megemlékezik a Közlemények arról is, hogy 1823. január 22-én született Kölcsey Ferenc költeménye, magyarságunk öntudatának, önismeretének a forrása, nemzeti imánk, a Himnusz. Zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte. Arra is emlékezteti olvasóit a Közlemények, hogy 1823. január 1-jén született Petőfi Sándor.
Kilencven esztendővel ezelőtt kezdődtek a trianoni béketárgyalások. Ennek kapcsán egyebek között tájékozódhat az olvasó arról is, hogy öt évig tartó országos gyűjtésből, a Szent István-i Magyarország valamennyi településének anyagi részvételével emelték 1912-ben Zomborban az ország első II. Rákóczi Ferenc állószobrát a Vadászkürt Szálló túloldalán, az akkori Jókai téren. Volt szobra Schweidel József honvédtábornoknak, zombori születésű aradi vértanúnak is a Vármegyeháza előtt. És mi lett mindebből a trianoni béketárgyalások után? Mindkét szobrot eltüntették, beolvasztották... Számos más megaláztatás is érte Zombort Trianon után. És számba vettük-e a minket ért károkat? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője, F. Cirkl Zsuzsa. Mindez még várat magára...
Nem feledkeznek meg a Közleményekben arról sem, hogy 1749. február 17-én nyerte el Zombor Mária Teréziától a Szabad Királyi Város címet...
