Megalapításának 185. évfordulóját ünnepli az idén a Matica srpska, nagy jótevője, egyik alapítója, Tököly-Popovics Száva születésének pedig éppen a 250. évfordulója van. Ez a két jubileum szolgáltatott okot arra, hogy a szerb nép legrégebbi és egyik legtekintélyesebb intézménye rendezvénysorozattal ünnepeljen. Kedd este díszülést tartottak, melyen átadták a Zmaj-díjat, amit ezúttal Slobodan Rakitić érdemelt ki Plamen i rosa (Láng és harmat) című verseskötetéért.
A díszülés közönségét Čedomir Popov akadémikus, a Matica srpska elnöke üdvözölte, emlékeztetve, hogy az intézmény osztozik az ország sorsában, noha töretlenül igyekszik eleget tenni vállalt szellemi, tudományos és kulturális küldetésének a szűkülő lehetőségek közepette is. A Matica bevételének 87 százalékát a köztársaságtól, a tartománytól és Újvidék városától kapja, a többit maga teremti elő, így képes biztosítani hét szakosztálya, továbbá a könyvtár és a képtár folyamatos működését. Az anyagi nehézségekre hívta fel a figyelmet dr. Dušan Nikolić, az intézmény főtitkára is.
A Matica srpska jubileumáról Belgrádban is megemlékeznek. A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia épületében megnyitották az intézmény jótevőinek arcképeiből álló kiállítást, akiknek köszönhetően nemcsak fennmaradhatott, hanem egy sajátos értelmiségi központtá fejlődhetett az intézmény, olyanná, mely más nemzetekre is ösztönzőleg hat. A Matica kezdettől fogva arra törekedett, hogy közelebb vigye a szerb kultúrát Európához, és a sokéves török hódoltság után bekapcsolja az európai folyamatokba.
Az intézmény csaknem két évszázados történetében 29 elnöke és 21 főtitkára volt. Az 1826-ban alapított Matica srpska a szerb nemzeti megújulás egyik legjelentősebb mérföldköve, és a mai napig a szerbség egyik legtekintélyesebb intézménye. A szakirodalom szerint a Szerb Maticát, vagyis a Matica srpskát néhány vagyonos szerb kereskedő adományaiból alapította Jovan Hadžić Pesten 1826. február 16-án. Elsősorban irodalmi és könyvkiadói társaságként jött létre, folyóirata pedig a Srpski Letopisi, vagyis Szerb Évkönyvek lett. Működésének első szakaszában könyv- és folyóirat-kiadással, -terjesztéssel, irodalmi pályadíjak kitűzésével foglalkozott, valamint hosszú nyelvészeti vitákba bonyolódott. A fordulópontot Tököly-Popovics Száva elnökké választása jelentette 1838-ban. Az ő irányításával az intézmény közművelődési központtá, tudós társasággá igyekezett fejlődni. A tehetséges szerb fiatalok tudományos képzésére nevelőintézetet hozott létre, amely Tökölyanumnéven a Matica keretein belül működött. 1849 után a magyarországi szerbek kulturális súlypontja áttevődött Újvidékre, így felmerült átköltöztetésének ötlete is. Hosszas előkészítő munkák után megtörtént az átköltözés, és az 1864. április 30-ai nagygyűléssel a Matica megkezdte újvidéki működését. Új korszak vette ezzel kezdetét. Tagjainak száma rohamosan növekedett, vagyona gyarapodott, tudományos tevékenységét kibővítették. Forrásműveket, fordításokat, időszaki folyóiratot adott ki saját költségén, gondoskodott a megfelelő terjesztésről, könyvtárat tartott fent. Tevékenysége kiterjedt a népművelésre, népies stílusban írt oktató könyveket adott ki, melyek irodalmi, gazdasági írásokat és életrajzokat tartalmaztak. A Matica srpska ma is a szerbség egyik legtekintélyesebb tudományos és irodalmi központja, sokoldalú könyvkiadói, kultúraszervezői tevékenységet folytat, rendkívül nagy és értékes könyvtárat tart fent.
A kettős jubileumról egy hónapon át, vagyis február 15-e és március 15-e között több rendezvény keretében emlékeznek meg.
