Nagy szó, hogy a 42 tagú Országos Oktatási Tanácsnak két magyar tagja is lett. Soós Editet a Szerbiai Szakközépiskolák Szövetsége, Gúth Imrét pedig a Szerbiai Fizikusok Társasága javasolta. A jelöltek közül a parlament választotta meg az új tagokat, azok helyett, akiknek már lejárt a megbízatási ideje, ugyanis a tagok felét 6, a másik felét 3 évre választották meg 2004-ben.
– Az oktatás és nevelés alapjairól szóló köztársasági törvény pontosan szabályozza azt, hogy az oktatási tanácsba kik jelölhetnek tagot, többek között jelölhet a Szerb Tudományos Akadémia, az egyetemek, az egyházak, a szakszervezetek, a szakközépiskolák szövetsége. Ezen javaslattevő szervek között szerepelnek a nemzeti tanácsok is. Úgy fogalmaz a törvény, hogy az országos oktatási tanács egy tagját a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak a javaslatára nevezik ki. Ezt úgy kell értelmezi, hogy a nemzeti tanácsok, amelyből jelen pillanatban 16 van, összeülnek, és egy közös jelöltet állítanak, annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás problémáihoz értő szakember is helyet kaphasson ebben a tanácsban. Sajnos 2003-ban, amikor az Oktatási Tanács első összetételét választotta meg a parlament, a nemzeti tanácsok javaslatát lesöpörték az asztalról, formális okokra hivatkozva nem vették figyelembe. Akkor Josip Ivanovićot javasoltuk, a Horvát Nemzeti Tanács akkori elnökét, aki nem került be a tanácsba. Most, amikor néhány tanácstagnak a mandátuma lejárt, a nemzeti tanácsoknak nem is tették lehetővé, hogy jelöltet állítsanak formális okok miatt – tudtuk meg Pásztor Bálint parlamenti képviselőtől. – Az Országos Oktatási Tanácsnak fontos hatáskörei vannak, például tankönyvek és tantervek jóváhagyása, oktatási stratégia megfogalmazása, és nagyon komolyan kellene foglalkozni a kisebbségi, és azon belül a magyar tannyelvű oktatással, és ezt nem teheti meg úgy, hogy nincs olyan szakember ebben a tanácsban, amelyik értene ezekhez a problémákhoz. Ezt a parlamenti vitában is elmondtam. Most ebben a szakmai testületben helyet kapott Soós Edit, a szabadkai Egészségügyi Középiskola igazgatónője. Őt a Szerbiai Szakközépiskolák Szövetsége javasolta (ennek a szövetségnek összesen 12 jelöltje volt, közülük hármat választhatott taggá a parlament, s sikernek könyvelhető el, hogy a három megválasztott tag között van Soós Edit is), de 2002 decemberétől a Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának közoktatási kérdésekkel megbízott tagja is, tehát ismeri a kisebbségi oktatás problémáit. Az ő megválasztását két hónapig tartó lobbitevékenységünk előzte meg. Biztosan szóvá fogja majd tenni a kisebbségi oktatást érintő problémákat. Akkora befolyása lesz, amekkorát majd ki tud vívni ebben a testületben. Nincs garantálva, hogy döntő módon befolyásolni tudná a tanács munkáját, hiszen 42 tagja van összesen, viszont nagy eredmény, hogy ott lesz, és szóvá teheti a problémákat, megoldási javaslatokat fogalmaz meg, napirendre tud tűzetni olyan kérdéseket is, amelyekkel ez az oktatási tanács eddig nem foglalkozott.
Soós Edit lapunknak nyilatkozva elmondta, elsősorban a szakiskolák és a kisebbségi oktatás kérdéseivel kíván majd foglalkozni.
– Két év múlva indul a szakiskolák reformja, ezen majd komolyan kell dolgozni. A kisebbségi oktatás terén nagyon sok feladat áll előttük, mint például a tankönyvek, tantervek ügye, és a kisebbségi oktatás színvonalának emelése. A tanács szakmai bizottságokban dolgozik, a lehetőség ezek munkájában nyílik majd meg. Fontos lesz, hogy melyik szakmai bizottságon belül kapok majd lehetőséget a munkára. Biztos vagyok benne, hogy helyet kapok majd abban a szakmai bizottságban, amely olyan kérdésekkel foglalkozik majd, amelyekre úgy érzem, vannak kompetenciáim.
A Szerbiai Fizikusok Társaságának jelöltje volt Gúth Imre egyetemi fizikatanár, aki szintén bekerült a tanácsba, erről azonban még őt nem értesítették. Felkerestük őt is, a megválasztásának hírét tőlünk tudta meg, és egyelőre még nem kívánt nyilatkozni.
Az Országos Oktatási Tanács várhatóan április végén tartja meg alakuló ülését.
****
Az Országos Oktatási Tanács fontos feladata az oktatás stratégiájának kidolgozása, ám a testület eddigi 3 és fél éves munkája során ez nem történt meg. A szerbiai parlament oktatási bizottsága nemrégiben elégedetlenségének adott hangot az Országos Oktatási Tanács elmúlt három és fél éves tevékenységével kapcsolatban, amely egyetlen fontos dokumentumot sem hozott meg annak érdekében, hogy az oktatás kilábaljon jelenlegi katasztrofális helyzetéből.
