85 éves korában elhunyt Charles Simić, szerb származású költő, esszéista, fordító. Simić az egyik legjelentősebb kortárs költő és esszéista volt a világon. Műveiért számos díjat kapott, köztük Pulitzer-díjat is a Világ nem ér véget című alkotásáért 1990-ben. Charles Simić a New Hampshire-i Egyetemen irodalmat és kreatív írást tanított, közli az N1.
Charles Simić a világ egyik legjelentősebb kortárs költője és esszéistája volt, de fordítóként és egyetemi tanárként is tevékenykedett, valamint rangos folyóiratokban publikált. A Wikipedia szerint 1995-ben az Amerikai Művészeti Akadémia tagjává, 2000-ben pedig az Amerikai Költők kancellárjává nevezték ki. A Kongresszusi Könyvtár 2007-ben az Egyesült Államok költőjének választotta.
Dušan Simić néven 1938-ban született Belgrádban, az akkori Jugoszlávia fővárosában. A háborús borzalmak beárnyékolták a gyermekkorát. Tizenhat évesen a családjával Párizsba költözött, rá egy évre pedig Amerikában telepedett le. A New York-i Egyetemen tanult, ahol 1966-ban szerezte meg a bölcsészdiplomáját.
A világ számára költőként és esszéíróként vált ismertté, majd pedig a tevékenységét kiszélesítette jugoszláv költők műveinek a fordításával. Egyebek közt Vasko Popa, Ivan V. Lalić, Milorad Pavić, Radmila Lazić és Novica Tadić irodalmi alkotásait fordított le, ezáltal pedig nagyban hozzájárult a szerb irodalom Amerikában történő népszerűsítéséhez is.
Charles Simić költészetében a Charon kozmológiája, A világnak nincs vége, a Séta a fekete macskával, az Esküvő a pokolban és az Álruhamester című köteteket tartják a legjelentősebbeknek, de nagy sikert értek el az esszéit és prózáit tartalmazó könyvek is. A Pulitzer-díjat 1990-ben ítélték neki oda A világnak nincs vége című művéért, de pályája során számos más jelentős díjat is kapott. Charles Simić hétfőn hunyt el a New Hampshire-ben.
Nyitókép: Charles Simić (Fotó: Tanjug)
