(Fotó: Ótos András)
Az erő nemcsak az akarat másokra való rákényszerítésében nyilvánul meg, hanem azok engedelmeskedésében is, akik felett uralkodnak, és akik ez által hozzájárulnak önnön elnyomatásukhoz – hangzott el azon az újvidéki könyvbemutatón, amelyen Losoncz Alpár filozófus frissen megjelent Otpor i moć (Ellenállás és hatalom) című kötetét népszerűsítették. A Városi Könyvtár zsúfolásig megtelt olvasótermében a könyvet megjelentető Adresa Kiadó nevében Jovan Zivlak igazgató, valamint Ivan Milenković és Vladimir Gvozden méltatta a neves gondolkodó legújabb művét. Mint fogalmaztak, Losoncz olyan alapfogalmakkal operál, mint az ember, a szabadság, az identitás, az erő, az ellenállás, és eközben vezérfonalként mindvégig jelen van a kapitalizmus mint rendszer, amely alapjaiban határozza meg ezeket a fogalmainkat.
A szerző saját kötetéről szólva elmondta, szándéka az volt, hogy kritikai perspektívából tekintsen a mára, mert csak bizonyos távolságtartással lehet megvilágítani a jelenvalót.
– Aki képes távolságot tartani és képes létrehozni az ellenállás aktusát a fennálló renddel szemben, az azt üzeni, hogy lehetséges másfajta világot teremteni. Nem állítja, hogy ennek az alternatív világnak a létrejötte történelmi szükségszerűség, csupán annyit, hogy a lehetőség adott – mondta Losoncz a kapitalizmus valóságunk mindent kitöltő fenoménjére utalva, egyúttal emlékeztetve arra is, hogy egy mindössze 150 éves történelmi jelenségről van szó, amit hajlamosak vagyunk úgy kezelni, mint egy öröktől fogva létező, meghaladhatatlan rendszert.
Losoncz szólt a kapitalizmus és a szabadság viszonyáról is:
– Az ellenállás nem más, mint a szabadság konkretizálódása. A szabadság a kapitalizmusban sajnos nagyon absztrakt dolog. Mindannyian deklaratíve szabadok és egyenlők vagyunk. Persze egy pillanatig sem állítom, hogy ez illúzió volna. Nem, erről szó sincs! Ám az absztrakciótöbblet benne foglaltatik mind a szabadságjogainkban, és nem látok lehetőséget arra, hogy ez másként legyen e rendszer keretein belül. De az ellenállás éppen arra szolgál, hogy a szabadság konkretizálódjon – mondta a filozófus, említést téve az utóbbi idők ellenállási mozgalmairól, melyek kapcsán annak a benyomásának adott hangot, hogy kevéssé értjük, mi történik pl. Görögországban, Szlovéniában vagy a Wall Streeten.
