2024. szeptember 3., kedd

A „csináld magad” színház

Az újvidéki Művészeti Akadémia végzős színészhallgatóinak vizsgaelőadását láthattuk Szabadkán

Az Újvidéki Egyetem színművészeti szakának végzős hallgatói tartották vizsgaelőadásukat tegnap este Szabadkán, a Soltis Stúdióban. Ez egyben a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának ötödik bemutatója volt ebben az évadban. Az előadás címére bármit mondhatunk, de azt, hogy kurta, semmiképpen sem. Szerzői ugyanis – akik ez esetben a négy végzős hallgató, Mácsai Endre, Pámer Csilla, Baráth Attila és Hajdú Tamás – a Kreón, avagy ellenében a szélnek, avagy egy aktív hulla kiáltványa, avagy mindennek az ellenkezője is igaz, vagy fordítva címmel látták el. A darab valójában a forrásmunkák összemixeléséből született, a listán pedig a legkülönbözőbb írók és műveik szerepelnek: Szophoklésztől kezdve Rejtő Jenőn és George Orwellon át Chris Carter X-aktájáig.

Mezei Zoltán társulatigazgató fontosnak tartja, hogy a végzős diákok belekóstoljanak a valós színházi életbe, és úgymond profi körülmények között készüljön el a vizsgaelőadásuk, amit azután repertoáron tartanak: – Így lesz ez most is, ha a magyar társulat helyzete és körülményei nem változnak drasztikusan, akkor a Kreón …vagy fordítva a következő évadban is megtekinthető lesz a Soltis Lajos Stúdióban – hallottuk a társulatigazgatótól.

Az osztályvezető tanár, Hernyák György elmondta, hogy meghatározása szerint az előadás zenés, táncos anti(k)-tragédia, és ún. „csináld magad” módszerrel készült. A díszlet és a jelmez a színház fundusából való, vagy a hallgatók személyes tárgyai. A tanársegéd Pálfi Ervin a munka során saját tapasztalataival látta el a diákokat. PesitzMónika másodízben próbálhatta ki magát, mint jelmeztervező, habár ezt a megfogalmazást erősen túlzásnak tartja, hiszen szó sem volt arról, hogy tervezte volna: abból állította össze, ami a rendelkezésére állt.

Az előadás főszereplői mindenképpen a hallgatók, akik ezzel a vizsgaelőadással a szabadkai közönség előtt is szeretnék bebizonyítani, hogy megállják helyüket az életet jelentő deszkákon. Elmondásuk szerint négy évig biztonságban érezték magukat a színművészetin, együtt laktak, tanultak, szórakoztak. Összeszoktak, de ennek most vége. Mit hoz a jövő? Nem tudni. Tervek vannak: Hajdú Tamás az Újvidéki Színházban egyelőre tiszteletdíjasként van jelen, ha minden simán halad Baráth Attilát és Pámer Csillát befogadja a szabadkai magyar társulat, Mácsai Endre pedig még nem tudja hol, de valamelyik vajdasági színházban szeretne dolgozni.