A palicsi filmfesztivál minden évben tartogat kellemes meglepetéseket a közönségnek, és addig jó, amíg ez így van. Az ideiről például elmondható, hogy a korábbiaknál még gazdagabb kísérőprogrammal várja a filmkedvelőket, és nem mellékes, hogy ezekre a belépés díjtalan.
A megnyitóra ezúttal is a palicsi Szabadtéri Színpadon került sor, ahol Predrag Marković művelődési miniszter, Radoslav Petković tartományi művelődési titkárhelyettes és Saša Vučinić, Szabadka polgármestere üdvözölte a nagyszámú közönséget. A továbbiakban bemutatkoztak a zsűritagok (Monica Bîrlădeanu színésznő, Magdalena Popławska színésznő, Cristophe Van Rompaey rendező, Goran Marković rendező, Gunnar Almér, a Svéd Filmintézet nemzetközi osztályának igazgatója, Ognjen Sviličić rendező és Urbán András rendező), és Mira Banjac neves színésznő átadta a Lifka Sándor-díjat az egyik díjazottnak, Srđan Karanović filmrendezőnek. A másik díj Lordan Zafranović horvátországi rendező kezébe kerül, de majd csak holnap.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a palicsi filmfesztivál immár nagykorú lett. Ez alkalomból Radoslav Zelenović fesztiváligazgató összegezte röviden az elmúlt időszakot:
– Őrültségnek tűnt 1992-ben, a szankciók ideje alatt nemzetközi filmfesztivált szervezni, de a még mindig létező rendezvény sikeressége bennünket igazol. Az első tíz évben a koncepció keresésére helyeztük a hangsúlyt, 2003-tól pedig úgy döntöttünk, hogy csak európai filmeket mutatunk be. Ez nem volt egyszerű döntés, nehezen tudtuk ugyanis felmérni, sikerül-e felkelteni a közönség figyelmét az európai filmtermés és a kisebb filmforgalmazók iránt. Főleg annak tudatában, hogy az amerikai filmgyártás hatása erősen befolyásolja a közízlést. Fesztiválunk viszont nem csak a filmek bemutatására fókuszál. Az első naptól kezdve kötődik első filmesünkhöz, Lifka Sándorhoz, és ennek idén nyomatékot adunk. Egy kiadvány jelenik meg Lifkáról szerb és angol nyelven (magyarul sajnos nem – a szerző megjegyzése) – ecsetelte az igazgató.
Blažo Perović, a fesztivál végrehajtó producere kitért a folyamatosan elébük gördülő akadályokra: – Többször kerültünk olyan helyzetbe, hogy feladjuk az egészet. A legnagyobb fájdalmunk talán az, hogy Palics nem épült ki rendesen, a tó állapota pedig minősíthetetlen, és emiatt nem vonzza a turistákat, sőt a környéken élő embereket sem. Műszaki problémákkal is kénytelenek vagyunk szembenézni. A pénztelenség nem engedi meg, hogy úgymond haladjunk a korral. A 35 mm-es formátumú filmek lassan kimennek a divatból, újabbak jönnek, amikhez másmilyen felszerelés szükséges. Félő, hogy ilyen anyagi háttérrel nem tudjuk ezeket beszerezni, és képtelenek leszünk követni a technika fejlődését. Olyan helyzetbe kerültünk, hogy filmeket ugyan nézhetünk, de mozizni a szó hagyományos értelmében már nem tudunk, hiszen városunknak nincs moziterme. Ennek ellenére úgy véljük, hogy a palicsi filmfesztiválnak van jövője, mert a koncepcióját jól összeállítottuk, és 2020-ig a stratégiai fejlődését is kidolgoztuk – szögezte le Blažo Perović.
Miroslav Mogorović, a fesztivál műsorigazgatója főleg azt tartja pozitívnak, hogy a rendezvény jó hírneve végre szárnyra kelt: – A palicsi filmfesztivál egyre nagyobb hírnévnek örvend. Ezt főleg a filmek beszerzésénél vesszük észre. Immár nem kell állandóan elmagyaráznunk a rendezvény jelentőségét. Ehhez hozzásegít az is, hogy eddigi vendégeink az itt szerzett jó tapasztalataikat megosztják saját környezetükben, és úgy látszik, a jó hír is gyorsan terjed. Annak is örülünk, hogy egyes filmesek visszajárnak, a következő években is eljönnek a fesztiválunkra – hallottuk a műsorigazgatótól.
