Ketten vehetik át az idén a palicsi filmfesztivál Lifka Sándor-életműdíját. Srđan Karanović szerb rendező ezt már meg is tette a fesztivál nyitóünnepségén, Lordan Zafranović horvát rendező pedig ma, a záróceremónián veszi át:
– Nagyon örülök a díjnak, hiszen Lifka Sándor nevét viseli, én pedig nagy tisztelője vagyok a munkásságának. Ez az elismerés azért is jelentős a számomra, mert valamiféleképpen én is jubileumhoz értem. Ötven éve annak, hogy leforgattam az első jelenetemet. Azóta se álltam le a filmkészítéssel, de néha utolértek pillanatok, amikor úgy éreztem, leállok. Ez főleg olyankor történt, amikor rádöbbentem, hogy a filmekkel nem lehet megváltani a világot. A levetítésük után még két-három órát élnek, jobb esetben két-három napig érezhetjük a hatásaikat, utána azonban az élet meg a politika megteszi a magáét. Amikor úgy éreztem, hogy leállok, úgy gondoltam, inkább azzal foglalkozom, amiből a filmezés előtt szereztem diplomát, a festészettel. Később mégis meggondoltam magam, mert hivatásos rendezőként nem lett volna tisztességes, ha bedobom a törölközőt – mondta a rendező, aki nem először van jelen a palicsi filmfesztiválon. – Hét-nyolc évvel ezelőtt zsűritag voltam. Emlékszem, ugyanaz a sárga esőkabát volt rajtam, ami ezúttal is, mivel egész idő alatt zuhogott az eső. Amikor a szervezők az idén ismét meglátták a sárga esőkabátomat, azt mondták, hogy hagytam volna inkább otthon, mert vonzom vele az esőt.
