A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ Vendégségben színházaink címmel új beszélgetéssorozatot indított a csütörtök esti rendezvénysorozaton belül, amely a színházainkra fókuszál. Ez a beszélgetéssorozat a legfiatalabb színházunkkal, a Zentai Magyar Kamaraszínházzal kezdődött el. A Zentai Magyar Kamaraszínház 2008-ban jött létre, de 2013-ban lett társulata, vagy legalábbis csapata, amely társulatként kezdett el működni.
Az est vendége Dévai Zoltán színművész, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója és dr. Mezei Kinga színművész-rendező, a színház művészeti vezetője volt. A moderátor szerepét dr. Oláh Tamás dramaturg, teatrológus, költő töltötte be:
– Most, hogy a vajdasági magyar színházainkban vezetőségváltások következtek be, és ezek a váltások új koncepciókat is hozhatnak, izgalmas betekinteni abba is, hogyan látják színházaink jövőjét és múltját az új vezetők – emelte ki Oláh Tamás, aki a továbbiakban Mezei Kingát és Dévai Zoltánt a tevékenységükről és jövőbeli terveikről is kérdezte.
Az est folyamán megtudhattuk, ők mikor találkoztak a színházzal és egymással, azaz hogyan kezdtek el együttműködni, de szó volt a Zentai Magyar Kamaraszínház működéséről is, hogy egy csupa fiatalokból álló társulatnak egyáltalán hogyan lehet darabokat választani, nehézséget okoz-e a szerepek kiosztása:
– Nem könnyű megfelelő szövegeket találnunk. Ezen is dolgozunk Mezei Kingával, hogy amikor megtehetjük, vendégművészeket is hívjunk, mert például nincs sok értelme annak, hogy a nálam két hónappal fiatalabb kolléganő apját játsszam el – hallottuk Dévai Zoltántól.
Mezei Kinga véleménye szerint is ez a motiváció ellen szól:
– Behatárolódni, a társulattagok számához igazítani a darabokat, egy idő után nem túl motiváló. Amikor már mindenki mindenkinek a mindenkijét eljátszotta, akkor jó találkozni a színpadon egy új arccal. Mostanában több a vendégszereplőnk, ez nyilván megnehezíti a szervezést, de megéri. Ez egy olyan csapat, amelynek tagjai szeretik egymást, de nekik is jólesik más kollégákkal játszani. Ez egy húzóerő és friss energiát ad – mondta Mezei Kinga, aki beszélt a zentai színház céljairól, működésének és repertoárjának sokszínűségéről is.
– Most már igyekszünk bevállalni kísérletibb jellegű előadásokat is, műhelymunkaszerű alkotómunkákat, hiszen az ilyen típusú előadások próbafolyamatai másképp zajlanak, másképp veszi igénybe a színészt, mélyebb elemzésekre és kutatómunkákra is készteti őket. A sokszínűséget mindenképpen megtartanánk, koprodukciókban is gondolkodunk és a következő évadra már van is ilyen tervünk. Szeretnénk bevonni a diákszínjátszókat és velük is együtt dolgoznánk. A diákcsoportnak is megpróbálunk más jelleget adni. Eddig a működésük produkció-orientált volt, leginkább a Középiskolások Színművészeti Vetélkedőjére kiélezve. Nemrég a diákok számára egy műhelymunkát indítottunk el, ahol nincs úgymond produkciókényszer. Bárki eljöhet ebbe a közösségbe barátkozni, beszélgetni irodalomról, színházról, közben pedig drámajátékokkal, szituációs játékokkal is foglalkozhatnak. Igazából a közösség megteremtése a cél. Produkciót is készítenek majd, de ezekben nem kötelező részt venni. Aki csak amiatt nem jönne el, mert egyszerűen viszolyog attól, hogy közönség előtt színpadra álljon, annak ez nem akadály. Erre senki sincs rákényszerítve. Nagy örömünkre az első találkozáson harmincan jelentek meg. A csoport vezetője továbbra is Verebes Judit, de besegítünk mi is, és más színészek is tartanak majd foglalkozásokat – tudtuk meg Mezei Kingától.
A sokszínűség fontosságát hangsúlyozta Dévai Zoltán is:
– A zentai nézőknek nincs meg az privilégiumuk, mint a szabadkaiaknak, hogy két felnőtt és egy gyermekszínház közül választhatnak. (A budapestiekről nem is beszélve.) Zentán tényleg a kötelességünknek érezzük azt, hogy minden színházi réteget megszólítsunk. A színházba járás egy közösségi élmény, ahol együtt nevetünk és sírunk, de nagyon jó érzés az is, amikor előadás után ott tudunk maradni társalogni egymással – hallottuk Dévai Zoltántól, aki mint mondta, terveznek a jövőben is közönségtalálkozókat szervezni, valamint a színházhoz, az előadásokhoz köthető beszélgetéseket, irodalmi esteket, vetítéseket és még sok minden mást.
Nyitókép: Dévai Zoltán, Mezei Kinga és Oláh Tamás a VM4K-ban, fotó: Lukács Melinda
