Kedden egy igazán egyedülálló és különleges kiállítás nyitotta meg kapuit a Szabadkai Városi Múzeumban. A Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című tárlat a modern magyar festészetet alapjaiban meghatározó, egykori nagybányai festőiskola alkotóinak jól ismert, ritkán vagy korábban még nem látott festményeit vonultatja fel. A kiállítás egyben újabb állomása a Közép-Európai Örökség Program részeként megvalósuló, a nagybányai festészet kulturális értékét középpontba állító kiállítássorozatnak, amelynek első alkalommal Nagybánya, majd Marosvásárhely adott otthont. A tárlaton összesen 35 festmény tekinthető meg, ugyanis a tizenkilenc, már korábban is kiállított alkotás mellett tizenhat újdonság is helyet kapott Szabadkán. A művészetkedvelő közönség így többek között Pechán József vajdasági festő festményeit, valamint Tihanyi Lajos, Ferenczy Károly és Patkó Károly műveit is megcsodálhatja.
Az ünnepélyes megnyitón először dr. Ninkov K. Olga művészettörténész, megbízott múzeumi vezető üdvözölte az egybegyűlteket. Elmondta, a magyar modern festészet témakörében ilyen kiállításuk még nem volt, visszamenőleg a múzeum történetében sem. Ezt követően a tárlatot dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a párt szabadkai listavezetője és Szabadka Város képviselő-testületének elnöke nyitotta meg, majd azt javasolta a szabadkaiaknak és az idelátogatóknak, hogy június végéig minél többen tekintsék meg ezeket a páratlan alkotásokat.
– A vajdasági lakosok hagyománytisztelők és ragaszkodnak a gyökereikhez, ugyanakkor nyitottak az újra, és talán a nagybányai festők művei kapcsán is elmondható az, hogy valami újat hoztak, és meghatározták a magyar művészettörténetet nemcsak a Kárpát-medencében, hanem Európában is. Ez alkalommal Közép-Európa egyik legjelentősebb művészeti korszakának az ikonikus festményei érkeztek meg a Szabadkai Városi Múzeumba. Mi folyamatosan, évek óta küzdünk azért, hogy Szabadkát közép-európai hangulatú városként őrizhessük meg. E kiállítás nagymértékben hozzájárul ehhez – emelte ki dr. Pásztor Bálint.
A rendezvényen köszöntő beszédet mondott továbbá dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány főigazgatója, a Közép-Európai Örökség Program képviselője is. Mint hangsúlyozta, munkájuk egyik jelentős része az örökségvédelem és az értékmentés.
– Különös öröm számomra, hogy ezt az egyedülálló kiállítást a szabadkai közönség is megismerheti. Jó érzés, hogy az országhatárokon túl is közösségi értékké és összetartó erővé tudjuk formálni a kulturális örökségünket. Szolgáljon ez az esemény a közös kulturális történelmi gyökereink ápolására – hangoztatta dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, majd kifejtette, céljuk az, hogy felkutassák, felkarolják az értékeket, a magyarországi közönség körében tudatosítsák, a nemzetközi közönséggel pedig megismertessék ezeket.
– A 19. század második felében Európa nagyvárosaiban elindult az érzékelés forradalmian új művészeti ábrázolása. Ebben az időben a művészek kiléptek az alkotótermek félhomályából és elkezdték másképpen látni és láttatni a világot. A világ ábrázolása személyessé vált és olyan atmoszférát teremtett, amely máig hat ránk, és amelyre mindannyian vágyakozással tekintünk. Ha megnézzük Ferenczy Károly, Hollósy Simon tájképeiket, csendéleteiket, láthatjuk, hogy átüt belőlük a hamisítatlan magyar hangulat, a magyar élet, a magyar táj. Egyetlen pillantás is elég ahhoz, hogy Nagybánya utcáin érezzük magunkat. Ezt szemlélve talán nemcsak anyanyelven való írás létezik, hanem anyanyelven való festés is – zárta gondolatait a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány főigazgatója.
Dr. Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria általános főigazgató-helyettese köszöntő beszédében elmondta, mindig kivételes esemény, amikor magángyűjtemények féltve őrzött kincsei a múzeumok falaira kerülnek.
– A Szabadkára elhozott válogatás a nagybányai festészet újabb alkotóit, újabb színeit idézi meg a kiállítótérben, elég ha csak Pechán József alkotásaira gondolunk. A művésztelep nem volt ismeretlen Szabadkán sem, az újat megismerni vágyó fiatal festők számára óriási vonzerőt jelentett. Nagybánya Párizs mellett a modern magyar festészet megszületésének legfontosabb színtere. Szimbolikus, hogy Magyarország fennállásának ezredik évfordulóján, 1896-ban alapította a fiatal, újat akaró, magyar festőgeneráció néhány kiemelkedő alakja. Eredetileg Hollósy Simon müncheni magániskolájának nyári telepeként kezdett működni, de pár éven belül Európa egyik, ha nem legnagyobb művésztelepe született meg itt. Nyaranta általában 60–70 festő dolgozott a művésztelepen, de a húszas évek folyamán előfordult, hogy több mint 150 festőnövendék tanult egyszerre. 1933-ig összesen 2500 beiratkozott növendék volt, köztük német, osztrák, orosz, lengyel, angol, spanyol, francia, svájci és természetesen román festők is. A rengeteg tanítvány ellenére a telep igazi jelentőségét az adta, hogy a századforduló éveiben itt egy helyen, egymást inspirálva dolgoztak a modern magyar festészet olyan óriásai, mint Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Iványi-Grünwald Béla, Réti István, valamint Thorma János. Az iskola egész generációt nevelt fel. S amennyire igaz volt ez az egész festőnemzedékre, Nagybánya ugyanígy ki- és felnevelte a maga közönségét is. Ízlést, látásmódot formált, igényeket ébresztett, hatással volt, és van ma is mindenkire, aki nyitottan és befogadóan tekint ezekre az alkotásokra. Immáron lassan 130 éve annak, hogy Nagybánya mérce, viszonyítási pont. Ma sem címke, inkább hívószó. Múzeumi gyűjteményekben, időszakos tárlatokon, és a műtárgykereskedelemben egyaránt. Szabadkán Nagybánya szó szerint újra látni tanít, szellemi értelemben is – emelte ki dr. Vígh Annamária hozzáfűzve, a kiállítás megtekintésekor élvezzük a műveket, merüljünk el a színek hullámzásában, a témák sokszínűségében, és adjuk át magunkat a valódi, hiteles értékek vonzásának.
Korani Eleni kurátor elárulta, kiemelkedő volt számukra, hogy Vajdasághoz igazítsák a kiállítást.
– Fontosnak tartottuk Pechán József művészetét bemutatni, tőle három fő művet sikerült megnyerni a kiállításra. Nemcsak tájképeket, de életképeket és városképeket is megtekinthet a közönség – hallottuk a kurátortól.
A rendezvényen mások mellett jelen voltak a VMSZ politikusai, a Magyar Nemzeti Tanács képviselői, valamint dr. Oláh Lajos, a szabadkai főkonzulátus vezető konzulja is.
A neves nagybányai festőiskola művészeinek páratlan és nagyszabású alkotásai június 30-ig várják a művészetkedvelőket. Nem érdemes kihagyni ezt a kivételes alkalmat, így aki csak teheti, látogasson el a Szabadkai Városi Múzeumba. Továbbá a közeljövőben az érdeklődők tárlatvezetés keretében is megismerhetik a nagybányai festőiskola művészeinek életútját és ingyenes előadáson is részt vehetnek dr. Ninkov K. Olga, a Szabadkai Városi Múzeum művészettörténészének és a magyarországi Barki Gergely nemzetközileg ismert művészettörténésznek a közreműködésével. Ninkov K. Olga a nagybányai művésztelep vajdasági résztvevőiről szóló előadására május 28-án, Barki Gergely művészettörténész előadására pedig június 15-én kerül sor.
A kiállítás a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Magyar Nemzeti Tanács és a Szabadkai Városi Múzeum együttműködésében valósult meg.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
