A Topolyai Napok ünnepségsorozat keretében Sinkovics Ede Budapesten élő, de Óbecsén is alkotó művész vette át a Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díjat. Az ünnepségen elsőként Náray Éva köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót utódának, Klájó Adriánnak, aki Ninkov Kovačev Olga és Csernik Attila mellett a zsűri harmadik tagja.
– Sinkovics Ede 1971-ben Topolyán született, húszéves koráig Mileševón élt. Topolyán járt középiskolába,1999-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán szerzett diplomát, majd 2019-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen doktori fokozatot. Sinkovics Ede az egyik legsokoldalúbb képzőművésze Vajdaságnak, örök kísérletező, nyughatatlan kutató, és ez minden alkotásán tetten érhető. Számos egyedi akcióval hívta fel magára a figyelmet. Több hazai és külföldi művésztelepet vezetett már. Környezettudatos művészete itthoni gyökerekből fakad, amely aztán a védjegyévé vált. Több év kihagyás után az utóbbi időben itthon is dolgozik – mondta el egyebek mellett a zsűri tagja, majd felolvasta Somhegyi Zoltán művészettörténésznek a kiállítás katalógusában közzé tett méltatását.
–„Jellegzetes stílusa, gyors és határozott ecsetkezelése, a különféle technikák iránti fogékonysága már egyetemista évei alatt jellemezték festményeit. A klasszikus témák igézete, valamint a közelmúlt és a jelen kor társadalmi jelenségeinek, a művészet helyzetének, lehetőségeinek és státuszának érdeklődő és kritikus vizsgálata szintén alapvető jellemzők Sinkovics Ede művészetében. Az említett parafrázis, mint megközelítés révén az alkotó így egyaránt reflektál technikai, stiláris megoldásokra, például klasszikus mesterek ecsetkezelésére, térfelfogására, kompozíciós jellemzőire, színhasználatára stb.” – áll egyebek mellett a méltatásban.
Fotó: Ótos András
Szatmári Adrián, Topolya polgármestere örömét fejezte ki, hogy a Nagyapáti Kukac Péter Díjat ezúttal a község szülöttje veheti át, majd átnyújtották az elismerést Sinkovics Edének.
– Nemrég felkérést intézett hozzám az Olasz Nemzeti Tankönyvkiadó, hogy az egyik parafrázisomat, Botticelli Vénusz alkotása mentén, óceáni műanyag hulladékból készített művemet felhasználhassák a hetedikes tankönyvbe. Természetesen örömmel a beleegyezésemet adtam, és elgondolkodtam a helyzet furcsaságán. Merthogy ez az egyébként világhírű olaszországi kép megtett egy világkörüli utat, majd „visszatért” a kiindulási pontjának az eredeti helyére. És az jutott eszembe, hogy egyszer minden visszatér a kiindulási pontjához, az eredeti helyszínéhez. Számomra a Nagyapáti Kukac Péter Díj is ezt jelenti, egyfajta visszatérést a szülői közegembe – mondta egyebek mellett beszédében Sinkovics Ede, majd a sajtónak tett nyilatkozatában elárulta, hogy ezúttal Topolyára a Művészet és elsősegély című munkacímet viselő tárlatának egy részét hozta magával, a Hamis mitológia elnevezésű projektum néhány elemét, valamint egy környezetvédelmi problémákra reflektáló, kenderrel kitömött zongorát.
– Ma már valamennyi technikát alkalmazom, kibontakozási lehetőségnek tartom. Azt veszem elő, amire éppen szükségem van. Az újrahasznosítás területén pedig minden dologgal foglalkozom. A kiállításokra kollázsokat készítek, hiszen az is egy újrahasznosító technika – nyilatkozta egyebek mellett Sinkovics Ede.
