A japán író ismét a zene erejével szeretne segíteni a hallgatóknak – írja a Könyves Magazin a The Asahi Shimbun cikkére hivatkozva.
Murakami olvasói jól tudják, hogy a japán szerző számára különleges fontosságú a zene, amely gyakran központi elemként jelenik meg műveiben. A nyugati klasszikus zenétől a popon át a jazzkánonig sokféle zenére tesz utalást műveiben.
A japán szerző olvasói tudják, hogy vannak bizonyos visszatérő elemei szövegeinek: macskák, fülek, kutak, furcsa párhuzamos valóságok és mindenekelőtt a zene. De milyen zene?
Szilveszter este a Tokyo FM sugározza majd azt a zenés rádióadást, amelyben – most először – élőben fog bejelentkezni Murakami, akinek saját műsora van a tokiói rádióban. „Hallgassuk együtt a szilveszteri harangok visszaszámlálását az ősi városban, és köszöntsük közösen az új évet!” – idézi a Könyves Magazin a japán szerzőt.
Mivel a közvetítés élő lesz, így egyelőre Murakami sem tudja, miről fog beszélni, de csavaros észjárását ismerve jól döntenek majd, akik bekapcsolódnak. No meg azért is, mert olyan érdekes személyiségeket hívott meg beszélgetőtársaknak, mint Shinya Yamanaka Nobel-díjas őssejtkutató és Juici Yamagiwa gorillakutató, a Kiotói Egyetem volt rektora.
Murakami Haruki a nyugati klasszikus zenétől a popon át jazzkánonig sokféle zenére tesz utalást műveiben. Nemrég az Open Culture magazin végigböngészte a Norvég erdő, a Hallgasd a szél dalát! és az 1Q84 című műveit, és készített az azokban szereplő zenei utalásokból, valamit az interjúkban emlegetett kedvenceiből egy lejátszási listát.
Murakamiról köztudott, hogy szereti a jazzt, 1974-ben jazzbárt is nyitott Tokióban Peter Cat néven, amit 1981-ben bezárt, amikor eldöntötte, hogy hivatásos író lesz. A jazz azonban továbbra is része maradt életének, aminek legnagyobb tanúbizonysága regényeinek jazz-utalásai mellett a Portrait in Jazz és Portrait in Jazz 2. című – magyarul még nem olvasható – esszégyűjteményei. A jazzbe akkor szeretett bele, amikor 15. születésnapjára egy Art Blakey and The Jazz Messengers koncertjegyet kapott ajándékba. Ez a zene akkora hatást gyakorolt rá, hogy elhatározta, a „jazz-érzetet” megpróbálja átültetni az írásba.
Úgy vélte, az írásban és a jazzben is ugyanazokra az elemekre, természetes ritmusra, dallamra, harmóniára és szabad improvizációra van szükség.
A jazz mellett azonban nem vetette meg a nyugati klasszikus zene, a pop legnagyobbjait sem. A szövegeiben szereplő zenei utalásokból készült, 96 tételes lejátszási listán Miles Davis, Benny Goodman, Ray Charles, Duke Ellington mellett ott találjuk Richard Wagner, Beethoven, Schubert, Schumann, Bach, valamint Mozart műveit is, a popzenei részlegből pedig nem hiányozhat a The Beatles, Elvis Presley és Michael Jackson sem.
