Szerény ünnepséget tartott a muzslyai Sziveri János Művészeti Színpad, melynek tagjai névadójukra emlékeztek, aki Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén született, és minden évben a legközelebbi hétvégén tartanak már évek óta emléknapot a költő tiszteletére. Első alkalommal helyeztek el virágokat az emléknap alkalmával a Sziveri-szobornál, hisz nemrégen került felavatásra a falu központjában, a művelődési egyesület előtt. A Színpad tagjai utána a szülői háznál az emléktáblát is megkoszorúzták, előtte Molnár-Lábadi Csilla egy Sziveri-verset adott elő, Kovács Jolánka pedig rövid méltatást mondott, amelyet a Pannon fateknő című Sziveri-verssel indította, mint a költemények zöme, ez is időszerűnek bizonyult.
– Nehéz idők járnak, megmagyarázhatatlanul nehéz, tilalmakkal telített idők. Tilos a gyülekezés, tilosak az irodalmi estek, örül, aki jól van, valódi maszkokat viselünk már rég ránk kényszerített személyes vagy személyre szabott maszkjaink fölött, félelem és bizalmatlanság uralja a világot, az embereket. Mit mondanál erre? Vagy kérdeznéd inkább, hogy akkor „Mondd, miért a vers./S miért a világ? S kinek.” Hogy felelt-e erre a három Sziveri-kérdésre valaha valaki, nem tudom. Nem hiszem, hogy ezekre nagyon is konkrét kérdésekre vannak konkrét válaszok. Annyit tudok csak, hogy a versekbe kapaszkodva olyan lelki erőt kaphatunk, amilyet máshonnan nem.
Kovács Jolánka beszédében arra is kitért, talán nem véletlen, hogy Sziveri János éppen Gyümölcsoltó Boldogasszony napján született, hiszen „A jámbor néphit szerint a gyümölcsfák oltását ezen a napon érdemes elvégezni, hogy a fák megmaradjanak és jó termést hozzanak a jövőben. Sziveri ezen a napon született. Nem lehet véletlen ez az egybeesés, és számunkra is üzenetet hordoz.”
A Sziveri-emléknapot a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság támogatta, valamint minden bizonnyal a Bethlen Gábor Alapítvány is hozzájárul, mint ahogy teszi már hosszú éveken keresztül.
