A határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása című program keretében az MNT és a budapesti Teleki László Alapítvány szervezésében a héten műemlékvédelmi szakmai napot tartottak a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Az előadók között volt Éber András építész is, a budapesti Teleki László Alapítvány munkatársa, aki a műemlékvédelmi épületeket ért hatásokról, károsodásokról, illetve az ezek elleni védekezés módjairól szólt. Mivel a program elsősorban a történelmi egyházak képviselőinek, papoknak és lelkészeknek szólt, ezért a templomépületek védelmére és megőrzésére helyeződött a hangsúly.
Éber András elmondta, hogy a Teleki László Alapítvány feladata, hogy megnézzék azokat a templomokat, amelyeknek van közössége, illetve olyan értékekkel rendelkeznek, amelyek nagyon fontosak a közösség számára.
– Az emberek sokszor nem veszik észre, hogy az épületeknél olyan hatalmas károk keletkezhetnek, amelyeknek helyreállítása nagy költségekkel jár. Ilyenkor megvan az esélye annak, hogy a szakemberek nem is vállalják az épületek felújítását. A régi épületek életében rengeteg hatás, illetve hatáscsoport jelentkezhet. Az egyik csoportban a meteorológiai hatások sorolhatóak, például a csapadék, a beázások, a jég, amelyek a tetőn keresztül jutnak be az épületbe. A másik csoportnak is köze van a nedvességhez, hiszen ide tartoznak a felszívódó talajvíz következtében keletkező felnedvesedések. Ebből következik az, hogy a nedves fa gombásodik, a gombásodott fa pedig rovarkárokat szenved, mivel a rovarok szeretik enni a fát és a gombákat is. Betelepedhetnek az épületbe a galambok, ezzel jelen van a folyamatos mechanikai tönkremenetel, mert a galambok szeretik lerugdosni a tetőről a cserepeket – szögezte le Éber András. Mint kiemelte, előadásával arra szerette volna felhívni a papok és lelkészek figyelmét, hogy sokszor az alig észrevehető jeleknél kell megtalálni a hibát, és szakembert kell hívni. Több templommal megtörtént már, hogy tönkrement a bádogos szerkezet, sérült a tetőhéjazat, leáztak a falak, valamint az is megeshet, hogy az ablakon át bejutó nedvesség tönkreteszi a bútorokat. Az építész szerint célszerű, ha a papok félévente körbejárják az épületüket.
– Javítás közben is történhetnek hibák szakszerűtlenség miatt. Sokszor az egyszerű építőipari szakemberek nincsenek tisztában a műemlékek kezelésével. A kőműves mesterek vastag beton- és habarcs-vakolatokat raknak a falra, miközben annak szellőznie kellene. Ez teljesen általános, Magyarországon és Szerbiában is így van – mondta Éber András.
A legtöbb templom köré járda épült. Ezzel kapcsolatban az építész megjegyezte, hogy a templom falai mellett nagyobb talajpárolgás van jelen, ám ha a falak melletti részeket lebetonozzák, a pára feljut a falakra. Ezáltal a száraz és szigetelt falak is elnedvesedhetnek.
– Azt javasoljuk, hogy minél kevesebb zárt felületet hozzanak létre a templomok közelében, és nagyon gondosan ügyeljünk arra, hogy az ereszről lejutó vizet távolra vezessük le a föld felszínén. Ehhez földalatti csöveket is lehet használni. A növényzet nem ártalmas, mert nagyon sokat elpárologtat a vízből – osztotta meg velünk Éber András.
Vajdaságban vannak olyan templomok, amelyek felújításra várnak. Éber Andrástól megtudhattuk, hogy amikor két évvel ezelőtt munkatársaival megtekintették a zsablyai templomot, azt tapasztalták, hogy az épület rossz állapotban van.
– A zsablyai templom építését 1901-ben fejezték be. Nagy méretű, szépen megfestett mennyezetei, falai vannak, ezek azonban évek óta beáznak. A szél elvitte a tető egy részét, és a tetőszerkezet is tönkrement. Első lépésként megkerestük azt a műszaki megoldást, amellyel a tönkrement tetőzetet mérnöki szerkezettel helyettesíthetjük. Később sor kerül majd a belső tér felújítására is. Az épület nem műemlékként védett, ám mi akként kezeljük. Próbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy a felújítás minél szakszerűbb legyen – mondta Éber András.
Az előadó úgy látja, hogy a papok annyira le vannak terhelve, sokan több településen teljesítenek szolgálatot, hogy nincs idejük foglalkozni az épületükkel. Fontos, hogy találjanak olyan szakembert, aki megnézi, megfigyeli az épületet, és elmondja, mit kellene megjavítani.
– Célszerű lenne, ha a püspökségek foglalkoztatnának teljes- vagy részmunkaidőben egy olyan szakembert, aki felismeri az előadásban felsorolt jelenségeket. Így időben orvosolhatnák a hibákat. Ez olcsóbb lenne, mit a tönkrement templomokat felújítani – szögezte le Éber András.
