Mundruczó Kornél új filmjét, a Jupiter holdját, az idei palicsi filmfesztivál fő versenyprogramjában láthattuk. A Jupiter holdja egy fiatal menekültről, Aryanról szól, aki illegálisan próbálja átlépni a magyar határt, azonban egy rendőr meglövi. A sebesülés után kiderül, hogy a fiú különleges képességgel rendelkezik, angyal módjára lebegni kezd. A menekülttábor racionális, meghasonlott orvosa üzleti lehetőséget lát a jelenségben. A csodával való találkozás azonban felbolygatja az orvos életét és mindazt, amiben eddig hitt.
A Jupiter holdját a cannes-i fesztivál fő versenyprogramjában is bemutatták, a palicsi filmfesztiválon pedig harmadik lett a közönségdíjak tekintetében. Palicson üdvözölhettük Petrányi Viktóriát, aki Mundruczó Kornél filmjeinek, egyben a Jupiter holdja producere is.
Mióta tart ez az együttműködés? Hogyan jellemezné Mundruczó Kornélt, mint rendezőt?
– Húsz éve dolgozunk együtt. Jó kollegiális viszony és nagy barátság alakult ki közöttünk. Tulajdonképpen együtt kezdtünk. Végigkövettem, ahogyan Kornél időről időre új ötletekkel áll elő. Néha vadabbnál-vadabbakkal. Ő egy olyan alkotó, aki maga elé mindig kihívásokat tesz és egyre magasabbra helyezi a lécet. Az előző filmmel is ez történt, és a mostanival is. Egy ponton elunja azt, amivel már foglalkozott. Nemcsak önmagát állítja új kihívások elé, hanem a nézőket is, mindig megpróbál új összefüggéseket teremteni. Kornél kézjegye felismerhető és bizonyos kontextuson belül tud jól gondolkodni. Az is nyilvánvaló, hogy nagyon érzékeny a mai idők problémáira, de ezekkel soha nem realista módon foglalkozik. Talán épp azt próbálja elkerülni és inkább egy meseszerű világot létrehozni, amelyben felteheti azokat a kérdéseket, amelyek a legrelevánsabbnak tűnnek. Szerintem ő egy igazi kortárs alkotó, épp ezért gyakran vegyes a filmjeinek a megítélése. Minden alkalommal annyira aznapi a kérdésfelvetése, hogy még nincsenek meg a válaszai. Számomra is nagyon inspiráló a közös munka. A készülő filmek kapcsán napokig vagy órákig beszélgetünk, és utána eljutunk valahova.
Hogyan fogtak hozzá a Jupiter holdjához? Hogyan állt össze ez a történet?
– Hosszú évekkel ezelőtt már volt egy Repülő ember munkacímű forgatókönyvünk. Már az is egy migránsfiú kalandjairól szólt, aki szuper képességekkel rendelkezik, de a történetet Londonba helyeztük. Ez még jóval a menekültkrízis előtt volt, és akkor még sok mindent nyitva hagytunk, a történetet pedig tágabban értelmeztük. Azután elkezdtük érezni, hogy valami történik és egyre nagyobb méreteket ölt. Eljutottunk arra pontra, ahol már úgy gondoltuk, hogy ezzel kezdeni kell valamit. Kitaláltuk, hogy hozzuk haza a történetet és nézzük meg, milyen lesz a jövőben ez a világ. Gondolkodjunk el azon, hogy ki miben hisz, ki kivel társul, ki kinek segít és ki kivel nem áll szóba. Ez még mindig csak a kezdet volt, az események előszele, és utána utolért bennünket a történelem. Miközben készítettük a filmet, minden, ami le volt írva, a legnagyobb meglepetésünkre valósan is megtörtént. Nyilván minderre válaszokat kellett adnunk a filmben és visszarejteni a fikció burkába, hogy ne egy direkt történet legyen, mert eleve nem az volt a cél. Talán úgy tűnhet, hogy a film kritikusan mutat rá a magyar társadalomra, de ez sem volt cél, inkább a művészi megközelítés. Elvégre az alkotás alapötlete még azelőtt megvolt, hogy a migráció ekkora méreteket öltött volna.
Mennyire volt nehéz elkészíteni a filmet?
– Amikor belevágtunk, nem gondoltuk, hogy nehezebb lesz, mint a Fehér isten. Közben világossá vált, hogy komplex, sokrétű és technikailag igényes alkotással van dolgunk. Ezt azonban pozitívan vettük, hiszen szeretjük a kihívásokat.
Mundruczó Kornél filmjeit nagy sikerrel mutatják be nagy fesztiválokon. Mit tart a legnagyobb sikernek?
– Nagyon nehéz megmondani, mert nem mindig a nyilvánvalóan legnagyobb sikert könyveljük el annak. Néha az okoz páratlan örömet, ha egy vetítés után odajön egy néző és azt mondja, hogy kirázta a hideg. Vagy épp az, ha valakitől megtudjuk, hogy egész éjjel gondolkodott a filmen. Az évek múlásával valahogy a sikereket nem abban mérjük, hogy egy nagy fesztiválon mennyire jelentős díjat kapott. Húsz év után már másban mérjük. A nézői reakciók számítanak igazán.
Mik a további tervek?
– Ha minden jól halad, Kornél angolul készít egy hollywoodi stúdiófilmet. Ez lesz az első nem magyar nyelvű filmje. Közben érdekli a színház és tervezzük a következő hazai munkát is. Sose lehet tudni, hogy mi történik vele holnap, mert mindig új kihívásokat talál.
