A vajdasági könyvtermés újabb könyvvel gazdagodott. Az újvidéki Magyar Tanszék tanárának, Katona Editnek a munkája a szerzőnek a kognitív metaforaelmélet jegyében született, és a fogalmazáskutatás során készült tanulmányait gyűjti csokorba. A kognitív metaforák vizsgálata összetett feladat, hisz ahogy a szerző írja a könyv Előversengés című előszavában: „a versekben együtt muzsikál a nyelv, a lélek, a mitikus hagyomány és természetesen a gondolkodás, a logikán alapuló gondolatrendszer.”
A szerző alapvető nézete, hogy a nyelv egységes univerzum, s a metaforikus beszéd működési stratégiái között párhuzam vonható a nyelvhasználat különböző színterein. Hisz, ahogy a könyvben olvashatjuk: „Mikor a diák az iskola folyosóján azt kiáltja barátjának, „az eszed tokját”, öntudatlanul is a fejet idézi meg tartályként (az ész tartályaként), mint ahogy a nagymama halálát tematizáló versében Tóth Krisztina is tokként, tartályként nevezi meg a lélek eltávozása utáni testet, mintegy kimondva a kognitív metaforát: „májfoltos, sárga tokká változott, puszta testté”.
„Nem lehet nem észrevenni az azonos képzetkörök működését a kultúra folyamatosságában se. Mikor Tolnai Ottó a Kodályt elsirató versében a zeneszerző halálának megjelenítéseként azt olvassuk: „Csak a hangszerkészítő bontotta szét hangszerét”, felismerhetjük az Úrban a teremtőt, a hangszerben a zeneszerzőt, az Úr mindenható tevékenységében pedig a hit közismert alappilléreire lelhetünk rá” – derül ki ugyancsak a bevezetőből.
Arra is rávilágít a szerző a könyvben, hogy az új igekötős igék új akcióminőségek hogyan válnak új jelentések hordozóivá, miként nemesednek az igekötők a poetizálódás eszközeivé az irodalmi nyelvben. A könyv nem titkolt törekvése a „többszempontúság, a határterületek, a részdiszciplínák bevonása a kutatásokba pedig lehetőséget biztosít annak igazolására, hogy a tájnyelv és az identitásjelző tárgyi világ elemei éppúgy a metaforizáció hatókörébe kerülhetnek, mint ahogy a többnyelvűség adta tapasztalatból eredően a szavak jelentésbővülése is.”
A könyv második fejezetében, ahol középiskolások és egyetemisták szövegeit veszi górcső alá a szerző, a metaforikus és anyanyelvi kompetencia megnyilvánulásit és kölcsönhatásait vizsgálja, kiterjedtebb mondat- és szövegtani vizsgálatokat is végez, valamint betekintést nyújt a grammatikai, stilisztikai ismeretek tanításának módszertanába is.
A kötet az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának kiadásában jelent meg. Szép kivitelű fedőlapját Orcsik Ottó rajzának felhasználásával Tóth Alisa tervezte. A könyv illusztrációi is Orcsik Ottó munkáját dicsérik.
