Kontra Ferenc író nemrégiben vette át a József Attila-díjat. Munkái a magyar mellett német, angol, francia, lengyel, román, bolgár, horvát és szerb nyelven is olvashatóak, rangos magyarországi folyóiratokban publikál. Vasárnap a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület vendége volt.
Irodalmi munkásságának jelentős része kötődik szűkebb szülőföldjéhez, a Drávaszöghöz, gondoljunk csak első regényére, a Drávaszögi keresztekre, amelynek 1987-es megjelenése után 20 évvel jelent meg a második kiadása.
– Nemzedékek történetét átfogó népéleti ismeretanyagot dolgoz fel a műben Kontra Ferenc, igyekszik megörökíteni mindazt, amit még a folklórban, a történetekben, a babonákban és rítusokban sikerült tetten érnie, megragadván szülőföldjének partszakadásait, mielőtt még végleg eltűntek volna a vízbe vesző löszhát emlékei – írta Fekete J. József a műről. Most Kontra Ferenc laskói, kopácsi, vörösmarti, csúzai és darázsi fotókon mutatta be a szabadkai közönségnek a szűkebb pátria jellegzetes tájait, épületeit, a Drávaszög jelentős szülöttjeiről, kulturális örökségének őrzőiről.
Horvátország magyar irodalma – a kezdetektől napjainkig című műve hiánypótló munka, amely a mai Horvátország területéhez kötődő irodalmi alkotások gyűjteménye. Verseket, drámákat, regényeket, elbeszéléseket, esszéket és naplókat válogatott be Kontra a kötetbe, amelyeket életrajzi jegyzetek és fotók egészítenek ki, például Janus Pannonius (1434–1472) fejszobráról, amelyet néhány éve szakemberek a legmodernebb arcrekonstrukciós eljárásokkal készítettek el a humanista költő koponyájának másolata alapján. Ács Gedeonról, Kossuth papjáról is szó van a könyvben, aki a Drávaszögben, Bellyén született, és az amerikai emigráció után itt, e vidéken van örök nyugvóhelye is, Kontra Ferenc nagy tisztelettel írt e művében, és ugyanilyen tisztelettel beszélt a szabadkai esten Baranyai Júliáról (Schneider Júlia), aki hihetetlen tenni akarással gyűjtötte a drávaszögi táj múltjának tárgyi és írásos emlékeit, aki létrehozta a kis drávaszögi múzeumot, amely a kilencvenes évek elején a véres háború áldozatává vált. Három háború sújtotta a drávaszögi embereket, az első és második világháború, valamint a kilencvenes évek balkáni öldöklése: mindhárom megfelezte az ottani magyarság létszámát, óriási méreteket öltött az elvándorlás.
Szóba került Kontra Ferenc Idegen című műve is, amelyben három, már korábban megjelent regény került közös kötetbe (ezek a Gimnazisták, a Farkasok órája és a Wien a sínen túl). Mind a három regény főhőse más országban próbál egzisztenciát teremteni. Az Idegen című regénytrilógiáért Kontra Ferenc tavaly Márai Sándor-díjat kapott.
