Fontos kérdésekre keres lehetséges választ Lovas Ildikó legújabb regényében, a tőle megszokott módon, nem egyetlen megoldásba kapaszkodva, de megengedve a választás lehetőségét.
Lovas Ildikó szerint ,,nem könnyű regény” legújabb könyve, a Cenzúra alatti című kötet, amely bizonyos szempontból a korábbi, Leni Riefenstahlról is szóló A kis kavics című könyvének ,,a másik oldala”. Fontosnak tartotta, hogy megnézze, egészen pontosan mi is történt a magyar társadalomban az 1930-as években.
Az író az MTI-nek elmondta, hogy véleménye szerint a könyvek sorsa sokkal fontosabb annál, mint hogy egy írónak most milyen a megítélése. Erről is szól ez a regény. ,,Én ismert vagyok arról az álláspontomról, hogy a középszerű irodalmat akkor sem szeretem, ha nemzetileg elkötelezett, és az ideológiával túlterhelt irodalmat akkor is megvetem, ha az kozmopolita. Ebből a szempontból elég magányos vagyok” – jelentette ki Lovas Ildikó.
Hozzátette: minden regénynek az a feladata, hogy olyan problémákról szóljon, olyan témákat feszegessen, amelyek az embereket a leginkább foglalkoztatják, a történelem meghatározó pillanatai pedig ilyenek.
A 85. Ünnepi Könyvhétre megjelent könyv alcíme Készülődés szabómagdaságra. Mint fogalmazott, az alcím annak a törekvésének a megmutatkozása, hogy azt szeretné: regényei mindig egyfajta reagálásként legyenek felfoghatók mindarra, ami az irodalomban és a kultúrpolitikában történik. ,,Fontosnak tartom, hogy a regény élő kapcsolat is legyen a jelennel” – jegyezte meg.
A Cenzúra alatti nem könnyű regény – mondta. Hozzátette: reméli, hogy a komoly történetet úgy ,,burkolta” be, fogalmazta meg, hogy azt szeressék az olvasók, és érdemes legyen kézbe venni. ,,Ugyanakkor azt is remélem, hogy megvan benne az a kellő mennyiségű provokatív fűszer, ami irodalmi szempontból teszi oda ezt a regényt, ahová én gondoltam” – hangsúlyozta.
Mint mondta ,,nagyon határozottan” szeretné megérteni a jelent és a társadalom mozgásait. ,,Sok olyan történelmi tapasztalatunk van, amit nem lehet megkerülni. És vannak problémák, amelyeket nem lehet megoldani vagy feloldani, de ha beszélünk róluk, könnyebben megértjük azokat a kérdéseket is, amelyek az egész társadalmunkat érdeklik” – fűzte hozzá.
Lovas Ildikó szerint a magára hagyatottság, a kiszolgáltatottság, az egyedüllét, a peremre szorultság megértése vagy megértetése az írónak mindenképpen a feladata kell hogy legyen.
