– Kapaszkodó lehet ez a kiadvány mindazoknak, akik kicsikkel és nagyokkal, diákokkal, kamaszokkal foglalkoznak. Sohasem találkoztam még olyan csoporttal, amely arra kért volna, hogy most ne játsszunk. Játszani jó, még akkor is, ha közben tanulni kell – ajánlja Petrás Teodóra szabadkai magyartanár A játék nem játék! című könyvet, mely nemrég jelent meg, és az internetnek köszönhetően könnyen hozzáférhető országunkban is. Postaköltséggel együtt 1290 dinár.
A könyv szerzői: Besnyi Szabolcs Bácskossuthfalváról és Nagy Gábor Mápó, akiknek a mintegy 120 játékleírását tartalmazó gyűjteményét a budapesti OptimusTréning és a bácskossuthfalvi Katalizátor Pedagógusképzési Központ adta közre. A könyvet minden játékosnak, játékmesternek és játszóházat vezetőnek, tanárnak, nevelőnek, szülőnek… ajánlják. A játékgyűjteményt Besnyi Szabolcs, aki sok éve szervezője a bácskossuthfalvi nyári táboroknak, hiánypótló szakmai anyagként ajánlja az olvasó figyelmébe, a könyveben 117 játékkal ismerkedhetünk meg részletesen. Valójában négy országból származó 21 szerző, azaz 21 játékmester mutatja be a sokszor feledésbe merülő játékokat. Az érdeklődők a www.ajateknemjatek.hu honlapon részletes ismertetőt találnak a kiadványról, megrendelhetik, sőt saját e-mail címükre ízelítőt kérhetnek a könyv kínálatából.
Az eperfa nyolcadik gyökere
,,Ezek után úgy készültünk anyámmal a szabadkai utazásra, ahogy Magellán a Föld megkerülésére. Az izgalomtól aludni sem bírtam, mert bár nem az én felelősségem volt, mégis attól rettegtem, lekéssük a vonatot. [...] Milyen lesz majd ez a másik város? Hasonlít-e valamelyest Zomborra, ahol ugyebár zöld alagutakat vonnak az utcák fölé a galagonyafák, és a sárga kockaköveken végigmasírozó katonák bakancsa akkora visszhangot ver, hogy az égig fölhallatszik?”
Majoros Sándor vajdasági születésű író Az eperfa gyökere című regényéből idéztük a fenti néhány mondatot. Mint a könyv ajánlójában olvashatjuk, az 1956-ban Ómoravicán született és 1991 óta Budapesten élő Déry-, József Attila-, Márai-díjas író ezzel a regényével végképp hazatalált a szülőföldjére. Különleges ihletésű családregényén keresztül magunk is részeseivé válunk egy titkokkal teli, ugyanakkor nagyon is valóságos bácskai falu, szélesebb értelemben a vajdasági magyarság XX. századi történelmének.
A regénynek sokféle olvasata van: a gyermeki látásmód naiv rácsodálkozásától a létfilozófiai mélységekig, az életképszerűen eleven jelenetsoroktól a tűéles iróniával megrajzolt karakterekig sokfajta síkon közelíti meg az időben távoli, ám aktualitásában máig ható családi legendáriumot. A sodró erejű, jellegzetesen bácskai történet önmagán túlmutatva az egész kelet-közép-európai olvasóközönség számára ismerős élményeket hordoz.
A könyv a budapesti Magyar Napló kiadásában jelent meg.
