Sándor Zoltán Föltámad a szél című novelláskötetét – amely az Életjel Kiadó gondozásában jelent meg – pénteken este mutatták be a szabadkai Danilo Kiš könyvesboltban.
Fekete J. József irodalomtörténész, kritikus, a kötet szerkesztője azt emelte ki, hogy Sándor Zoltán novelláinak stílusa újdonság a vajdasági magyar irodalomban: jelen van benne a mágikus realizmus, de megtalálható benne például a Gion Nándor-féle dúsított realizmus is.
Fotó: Molnár Edvárd
Jócskán van benne humor és tragédia is. Ez a mozaikregénnyé összeállt szövegegyüttes falurajz és társadalomrajz egyben, a népélet, egy kisebbség élete bontakozik ki a hét novellában. Vannak hősök, akik több novellában is megjelennek, és a falu három – különböző korban ott élt – plébánosa az, aki az időperiódusokat köti össze a novellafüzérben. Az irodalomtörténész azt is kifejtette, hogy a társadalomrajz mögött egy pszichológiai rajz is fellelhető.
A szerző – mint az esten is elmondta – korábban egészen másfajta szövegeket írt: pszichonovellákat, meditatív prózát, tudatregényt. Ezeknek a novelláknak születése ahhoz az időszakhoz kötődik, amikor néhány éve Szabadkára költözött, és ezek a szövegek valamilyen kapcsolatot jelentettek a szülőfalujával.
– Tévedés lenne azt hinni, hogy csak muzslai vonatkozású, vagy csak Muzslán lejátszódott történetek ezek – egyébként a település Máriafalvaként szerepel a kötetben –, nagyon sok elem természetesen onnan ered, azokból a mesékből, amelyeket otthon hallottam, de vannak mozzanatok, amelyeket már itt hallottam, és azokat is beépítettem – magyarázta Sándor Zoltán.
A kötetben szereplő szövegek közül először a humoros Egy marék bél című novella született meg, amelyet a Kilátó közölt, majd beválogatták a Magyar Napló gondozásában megjelent Az év novellái antológiába. Ezt követően megszülettek a mágikus realista és realista szövegek is, és ezekből állt össze a kötet. A történetek olyan sorsokat mutatnak be, amelyek nemcsak egy adott településre, hanem az egész térségre kivetíthetők.
– Párhuzamot igyekeztem vonni az egyéni sors és a történelem között. Hogyan befolyásolják az aktuális társadalmi, politikai történések a kisember életét, és hogyan reagál a kisember ezekre a társadalmi változásokra. Ezt próbáltam a hőseim sorsán keresztül érzékeltetni – mondta Sándor Zoltán, aki azt is kifejtette, a művészi alkotásnak nem a mi, hanem a hogyan kérdésre kell választ adnia.
Dévavári Beszédes Valéria, az Életjel Kiadó szerkesztője arról szólt, hogy neki mint néprajzkutatónak nagyon érdekesek az írók által elmondott ilyen jellegű történetek. S azt is megemlítette, hogy 500 éve született meg az irodalom Szabadkán: 1515-ben Szent György napján fejezte be Szabadkai Mihály prózai epikai hősénekét, és kezdve Sándor Zoltán e könyvbemutatójától, az idén az Életjel minden bemutatkozása ennek a jegyében zajlik.
