2024. július 31., szerda

Üzenet Párizsból

Az államfő már kirukkolt a minimálbér lehetséges összegével – A szakszervezetek a létfenntartási költségek alakulását figyelik

Augusztus 15-én kellene kezdődniük a jövő évi minimálbérről szóló hármas tárgyalásoknak, ahol a kormány, a reprezentatív szakszervezetek és a Munkáltatók Uniójának képviselői ismertetik álláspontjukat. Csakhogy az államfő, szintúgy, mint az utóbbi években mindig, már megmondta, mekkora lehet az emelés: A mostani 47.000 dinárról legfeljebb 51.000–52.000 dinárra növekedhet a legkisebb kereset – üzente Aleksandar Vučić a sajtó által Párizsból július 26-án. Az elmúlt néhány év gyakorlata szerint pedig amit az elnök jó előre megmond, az úgy lesz, de attól még minden évben egy asztalhoz ülnek a felek képviselői. 

Függetlenül attól, hogy az összegre vonatkozó egyeztetés ily módon okafogyottá vált, a szakszervezetek, mint általában, most is készülnek. A Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége (SSSS) tegnap közleményben követelte, hogy „a minimálbér összegét a törvénnyel összhangban határozzák meg úgy, hogy fedezze a létfenntartási költségeket”. Az érdekképviselet emlékeztetett arra, hogy 2021 és 2023 között a nettó átlagbér névértéke 43,2, reálértéke pedig 9,8 százalékkal növekedett, ugyanebben az időszakban viszont a minimálbér névlegesen 33,3 százalékkal emelkedett, reális értékét tekintve pedig csak 2,1 százalékkal. Az SSSS számításai szerint az élelmiszerárak emelkedéséhez mérten a nettó átlagbér 3,4, a minimálbér pedig 10,1 százalékkal csökkent. A szakszervezet azt indítványozza, hogy a minimálbérről szükség szerint évente kétszer is tárgyaljanak, hogy az egyszer meghatározott összeget csak korlátozott ideig alkalmazzák, és ne tegyenek többé engedményeket a munkáltatóknak (ne csökkentsék a terhükre meghatározott kötelező társadalombiztosítási járulékok összegét).

Az SSSS bejelentette: Tekintetbe veszi a kedvezően alakuló gazdasági helyzetet, a GDP növekedését, és ennek alapján tesz javaslatot a minimálbér összegére. „Ha figyelmen kívül hagynák érveinket, és olyan minimálbért határoznának meg, amely nem szavatolja a megélhetést, az azt jelentené, hogy a kormány lenne a felelős a foglalkoztatottak és az ország polgárainak további elszegényedéséért” – fogalmaz közleményében a szakszervezet. 
 

Nyitókép: Dávid Csilla felvétele