Vermes Lajos 1880-ban megszervezte az első palicsi sportjátékokat. Kivételes egyéniség volt, aki versenyzőként, edzőként, pedagógusként, szervezőként, mecénásként olyat produkált hosszú életének első felében, hogy neve megkerülhetetlenné vált hazája és Közép-Európa sporttörténetében.
Ezt Valihora István a Palicsi előolimpia című, most megjelent zsebkönyvében olvashatjuk, amelyet az idei olimpiai évben hézagpótló kiadványnak szánt az általa vezetett palicsi Olimpia Sportegyesület.
Vermes, az ókori olimpiák szerelmese megálmodta a palicsi sportjátékokat, amelyeket ma Palicsi Olimpia elnevezéssel tartanak számon. Az olimpiai játékok felújítása előtt 16 évvel szervezte meg a sportversenyeket Palicson! Nagybudafai Vermes Lajos 1860-ban született Szabadkán, gyermekkora óta óta nagy érdeklődéssel és tisztelettel tanulmányozta az antik sportjátékokat. A testkultúrától megihletve, áhítattal csodálta a szinte határtalan emberi teljesítőképességet és az egészséges, fejlett emberi test szépségét. Tizenhat éves korában útra kelt, hogy megtekintse az ókori olimpiák tárgyi emlékeit. Miron diszkoszvetőjének szobráról „lelopta” a bűvös korong méreteit és a szabadkai vasgyárban elkészíttette annak mását, majd beiktatta a diszkoszvetést, ezt az ősi sportágat az általa szervezett versenyek programjába.
– Ez a korong nagyon messzire repült – szögezi le kiadványában Valihora. Nagy lendületet kaptak ugyanis a lelkes és tehetős fiatalember által szervezett versenyeken, amelyek 1877-ben kezdődtek a városban. Majd Vermes 1880-ban meghirdeti és megszervezi az első palicsi tornaversenyt. Telitalálat volt a sportolók első erőpróbája a kies nyaralóhelyen, a versenyen három sportágban küzdöttek a részvevők – birkózás, távolugrás, súlylökés – majd a következő években mind több versenyszámmal bővült a program. Rohamosan növekedett a versenyzők száma is. A korabeli fővárosi – budapesti – versenyzők nagyon szívesen jártak a palicsi versenyekre, hiszen vonzotta őket a sok eredeti ötlet, a szép környezet, a kitűnő feltételek, a gazdag jutalmak, a szívélyes vendéglátás. Ezzel növekedett a versenyek jelentősége, és hamarosan a legjelentősebbek közé tornázták fel magukat Közép- Európában. Hozzájuk igazították a bécsi és budapesti versenyek időpontját, figyelembe véve, hogy a legjobb versenyzők mikor tartózkodnak Palicson. Vermes a sportversenyek céljaira épített villában, a mesébe illő bagolyvárban adott szállást a versenyzőknek, ahol azok a felkészülés és a verseny idején vendégeskedhettek. Manapság tekintélyes tudósok állítják, hogy Palicson szervezték meg az első olimpiai falut. Vagyona nagy részét befektette a Szabadka és Palics közötti villamosvasút-járat kiépítésébe, hogy a sportolók és a nézők könnyebben kijussanak a fürdőhelyre. Az idő múlása és a történelmi körülmények megváltozása nem válik Vermes javára. Az I. világháború után visszatér Kolozsvárról. Vagyona elfogyott, ketyeg a biológiai órája, nevét szlávosítják, Ljudevit Vermeš a kiöregedett sportolók életét éli. Utolsó nagy felvillanására a Napló 1935. évi karácsonyi számában kerül sor. Két újságoldalt szentelnek neki az ünnepi kiadásban. Ekkor már 76 éves és a helybeli sportegylet tiszteltbeli tagja, olvashatjuk Valihora könyvében.
Vermes Lajos 1945-ben, 85 éves korában hunyt el.
1982-ben újították fel az általa megálmodott palicsi sportjátékokat, 2000-ben megalakult a palicsi Olimpia Sportegyesület, amely többsíkú tevékenységet folytat a palicsi olimpia hagyományainak ápolása terén.
(A Valihora István által szerkesztett kiadvány előhírnöke egy készülő monográfiának)
