A mindenségben emberi létünket a bennünk rejlő archaikus kódok szabályozzák, amelyekhez a népmesék szimbólumrendszere ad kulcsot, és ha a szükség úgy hozza, akkor gyógyír is lelki és testi panaszaink kezelésére. Marton Gabriella szegedi meseterapeuta a népmesékben felhalmozott szellemi tudás révén segíti gyógyuláshoz egyéni és csoportos foglalkozásain azokat a rászorulókat, akik elakadtak életük útján, vagy magasabb önismereti minőségre vágynak.
Marton Gabriella (Fotó: Csincsik Zsolt)
A néprajz szakos végzettségű, lélekgyógyászattal, azon belül is kineziológiával és önismereti rendszerekkel foglalkozó szakember a közelmúltban Adán tartott előadást a meseterápiáról a Kerekítő Magyar Pedagógusok Egyesületének meghívására. A beszélgetésre akkor került sor.
Mivel foglalkozik a meseterápia?
– A meseterápia során a meséket használjuk gyógyításra. A mesék látható és kézzelfogható dolgok mögött rejlő tudattalan térképének útjelző táblái, amelyek a láthatatlan és érzékelhetetlen lelki tartalmakat segítenek felhozni a tudatba. Ez úgy működik, hogy minden élethelyzetre megvan a megfelelő mese. Ha problémás helyzetbe kerülünk, elakadunk életünk során, vagy éppen az önismeret szempontjából szeretnénk magasabb minőségbe kerülni, akkor elég megkeresni, hogy annak a típusú problémának hol lelhető fel a mesei párja.
Milyen módon gyógyítanak a mesék?
– Megkeressük a mesékben mindazt a szellemi tudást, ami áthagyományozódott ránk. Ez nem konkrét formában jelentkezik a mesékben, hanem elvont információként, szimbólumok formájában a mesék titkos nyelvén. A titkos nyelv kibontása során született felismeréseket – amelyeket én energiatranszformátoroknak nevezek – a páciens önmagára tudja alkalmazni. A mesékben van egy nagyon erős rendező elv, hogy egyensúlyba kerüljünk önmagunkkal. Így felismerjük ugyanazokat az elakadásokat, amelyek a mesében és bennünk is jelen vannak. Azzal a különbséggel, hogy a mesehős nem akad el, hanem végigmegy a történeten, tulajdonképpen hőssé válik. A meseterápia során semmi más dolgunk nincs, csak megnézzük, mit csinál a mesehős, hogyan viszonyul a segítőihez, hogyan viszonyul az ellenfeleihez, és hogyan válik belőle hős a mese végére. Mindannyian úgy születünk a világra, hogy minden belénk van kódolva. A fogantatásunk pillanatától tudjuk, hogy hogyan tudunk emberré válni: hogyan kell megszületni, felnövekedni, társra találni, gyereket szülni, megöregedni és meghalni. Ezek mind olyan archaikus kódok, amelyek valamilyen módon ott vannak bennünk. Ez nem csak az emberek sajátja, hanem minden élőlényé. A réti sas és a macska mindig tudja, hogyan kell azzá lennie, ami. Az emberiség azonban nagyon racionális világban él, ezért ezek a kódok bezáródtak, és nem minden élethelyzetben nyílnak meg, ezért akadunk el, amikor nem tudjuk, hogyan és merre tovább, mi a következő lépés. A mesék tulajdonképpen ezekhez a kódokhoz adnak kulcsokat. A mesék szimbólumai ezeket a kódokat nyitják meg. Ebben rejlik a mese gyógyító folyamata. Tudni kell, hogy mikor és melyik kód van zárva, ehhez mikor és melyik kulcsot használom, valamint melyik pillanatban kell megnyitni, hogy a páciensnél elkezdjen működni. A páciens tulajdonképpen önmagát gyógyítja meg. A terapeuta csak végigkíséri azon a bizonyos úton, ami a mesehős és a közte lévő lehetőségmezőben mozog.
Erre a célra mely mesék a legalkalmasabbak?
– Az archaikus népmesék a legalkalmasabbak. Mindenképpen azok a mesék a megfelelők, amelyek hagyomány útján terjedtek generációról generációra, és ránk is így hagyományozódtak. Régen a népmesék úgy keletkeztek, hogy azt az egész közösségnek jóvá kellett hagynia. A tudomány ezt nevezi preventív cenzúrának. Eszerint csak azok a mesék maradhattak fenn, amelyben benne volt az az információ, az a szellemi többlet, amit az adott generáció áthagyományozott a következő generációra. Az a mese, amelyből ez hiányzott, illetve valamelyik információ nem volt a helyén, az nem maradhatott fenn. Ezért bírnak ilyen nagy hatással az archaikus népmesék.
Egyes kutatók szerint a népmesék bölcsességet vagy szakrális tudást közvetítenek, mások az őstörténetet vélik felfedezni bennük. Ezek valós elképzelések?
– A népmesék mindig a valóságon alapulnak. Nyilván nem valós történelmi eseményeken, hanem valós lelki folyamatokon, tehát valós jelenségeken. Azt nem tudom, hogy a meséből az őstörténetet mint történeti eseményt vagy szellemi irányzatot mennyire lehet feltérképezni, ez nem a szakterületem. De abban biztos vagyok, hogy a meséknek valós alapjuk van. A mesék valamilyen formában tükrözik az univerzum törvényeit és működését.
A meseterápia az élet mely területén alkalmazható, és kik számára javasolt?
– Én elsősorban felnőtteknek tartok csoportos vagy egyéni terápiákat, de a mesék mindenkinek használnak. Már a fogantatástól kezdve, még az anyuka pocakjában el lehet kezdeni mesélni a születendő gyermeknek. A mesét életünk végéig bármikor fel lehet használni, inkább a felhasználás módszerében vannak különbségek. A gyerekekkel nem végzünk célzott terápiát, hanem csak elmeséljük a mesét, de nem értelmezzük, illetve nem dolgozunk vele konkrét formában, mert nekik erre még nincs szükségük. A gyermekekben még megvan az a képesség, hogy a mesét úgy értik és annak értik, ami. A felnőtteknek már ezzel a terápiás módszerrel érdemes dolgozni. A mese terápiás célzattal bárkinek és bármikor használ, akár lelki, akár fizikai gondok kezelésére. A fizikai problémák esetében önmagában nem gyógyít a mese, de azt a lelki többletet biztosítja, amelyre szükség van egy komoly betegség legyőzéséhez. A kómában lévő betegeknek is gyakran mesélnek, akik ennek hatására gyakran magukhoz térnek. A nyelv spirituális hatásain keresztül is működik a mese. Vannak olyan mesék, amelyek kimondottan komoly problémák kezelésére jók.
Ha laikus szeretne a meseterápiában használatos mesét olvasni, akkor mit keressen?
– A népmesék alkalmasak erre a célra. A legismertebbek ezek közül a Grimm-mesék, mi használjuk a magyar népmeséket, valamint létezik egy népek meséi sorozat, amely a világ népmesekincsét gyűjti össze. Ezeket a meséket meg lehet találni sok helyen. Mindössze arra kell figyelni, hogy hiteles legyen a gyűjtés, illetve a fordítás, ha nem magyar népmeséről van szó. Benedek Elek meséi szintén felhasználhatók, mivel az író úgy írta át ezeket, hogy eredeti mondanivalójuk és képi világuk is megmaradt. A műmesék nem alkalmasak gyógyításra, de a diagnosztizálásra felhasználhatók. A népmesék mindegyike alkalmas és jó gyógyításra. Nyilván másként használjuk fel ezeket; másként működnek a távol-keleti mesék és máshogyan az európaiak. A gyógyításra legalkalmasabbak a tündérmesék és a varázsmesék.
