A Balaton-felvidék egyik ékkövének tartott Kapolcs hosszú évek óta nyárderékon nyüzsgő méhkassá változik. Kirándulni, kikapcsolódni, szórakozni vágyók ezrei érkeznek e kis faluba, hogy elvegyülve a sokadalomban, felderítsék, a Művészetek Völgye fesztivál vajon milyen kiállításokkal, zenei, irodalmi és színházi programokkal, zöldrendezvényekkel kecsegtet, s hogy a sok száz standon található kézművestermékek választéka az idén is keleti bazárokat idéz-e.
Pompázatosak a kézi szövésű kelmékből készített ruhák
A címbe foglalt szójátékot egy nemezkészítő kiállítóudvarának üdvözlőszövegéből kölcsönöztem, ugyanis magában foglalja mindazt, ami a kapolcsi művészeti fesztivált leginkább jellemzi: hagyomány, játékosság, alkotókedv és fantázia.
Minderről a fesztivál forgatagába csöppent járókelő rövid időn belül meggyőződhet, elegendő csak sodródni a tömeggel, s szinte biztos, hogy izgalmas képzőművészeti alkotásoktól, szebbnél szebb kézimunkáktól, ínycsiklandó finomságoktól roskadozó asztalok kerülnek utunkba. Minden udvar új meglepetés.
UDVAROLJUNK
Esetünkben az udvarolás nem tévesztendő össze az udvarlással, hiszen (leszámítva a párkeresési céllal érkezőket) az udvarról udvarra járással, a fesztiváli helyszínek módszeres felderítésével egyenlíthető ki. A kapolcsi fesztivál ugyanis zömében udvarokba költözve zajlik. A helyiek bérbe adják udvarukat, garázsukat, pincéjüket, s a kézművesek a kiváltott területen verik fel sátrukat, állítják fel asztalukat, a képzőművészek, szobrászok, kovácsok, lacikonyhások pedig a fedett épületrészekbe húzódnak. A kíváncsi tömeg minden utcát sorra járva élvezi e pezsgést, s mivel nem szakma vagy bármiféle tematika szerint csoportosulnak a kiállítók, így csöppet sem meglepő, hogy a nemezkalapokat árusító stand mellett izmos-kormos kovács hevíti a kemencét, szemközt ékszereket, illatos szappant kínálgatnak, odébb sajtos lángos kapható.
Azok sem maradnak hoppon, akik falatozás és vásárolgatás mellett a múltunk, hagyományaink iránt érdeklődnek, ugyanis meg lehet tekinteni, hogyan kel életre a kovácsműhely, dolgozik a fafaragó, varrják asszonyok a csipkét, alkot az agyagos. Akik szívesen kipróbálnák kézügyességüket, kreatív foglalkozásokon vehetnek részt, betekintést nyerhetnek a nemezelés, bőrözés, szalagoslabda-készítés, üvegfestés, gyöngyfűzés rejtelmeibe. A kulturális élményre vágyókat számos művészeti udvar, több színpad, zenei, irodalmi és színházi program várja reggeltől öreg estébe nyúlóan.
Finom ütések nyomán szelídül szoborrá a fa teste
CSECSEBECSE, BÖGREFÜL
Soha nem láttam ennyi kézművest egy rakáson, mondja egy mögöttem sodródó, pityókatekerentyűt majszoló néni a barátnőjének, s gondolatban igazat adok neki. Órák óta járom az udvarokat, megpróbálok magamban valamiféle térképet készíteni, hogy később vissza tudjak majd egy-egy helyszínre találni. A nyüzsgésben nem egyszerű meglátni a rendszert, de a Kaláka-versudvar, Matyi József fafaragó és búboskemence-készítő műhelye, az óriás palacsintát árusító és irodalmi rendezvényeknek otthont adó Sédány-kert, valamint a kisállat-simogató mini állatkert fontos csomópontoknak tűnnek. Köztük közök, ösvények, utcácskák hálózata, standok sora. Bögre bögre hátán, csecsebecsék, ékszerek garmadával, s kedvtelve állapítom meg, a felhozatal nem válik a minőség kárára, sehol két egyforma portékát kínáló stand, üdítő a szín- és formabeli változatosság. Egyedi bögrefül – olvasható egyik cégéren, másutt a természetes alapanyagokra, a különleges, népi motívumokon alapuló mintákra hívják fel a figyelmet. Egy mosolygós leányzó közelít, nyakában több száz nyaklánc. Nem tudott helypénzt fizetni, nincs saját asztala, ő afféle mozgóárus, mondja, s kínálja saját fűzésű ékszereit. Bármelyik eladó, szinte fél áron, a nyakából tessünk csak válogatni.
A Fiatal Írók Szövetségének beszélgetős-felolvasós műsorát Varga Betti „vezényli”
NAGYON ZENE
A kiállítók portékái mellett a fesztivál zenei kínálata is bőséges. Több állandó helyszínen szerveznek programokat, zömük fedi egymást, a fesztivál programfüzetét beszerezve, a legérdekesebbnek tűnőket bekarikázva látok csak némi esélyt arra, hogy a számomra kedvesebbeket elcsíphessem.
A Palya-udvarban tíz napon keresztül Palya Bea és vendégei életébe, előadásaiba és beszélgetéseibe nyerhető bepillantás, a programban kilenc olyan zenekar szerepel, amelyeket a tavasz folyamán zenészeknek, zenekaroknak meghirdetett pályázaton választottak ki. Gyerekkoncert, táncház, mesemondás a terítéken, Berecz András mesemondó is rábólintott egy itteni fellépésre.
A Hobo-klubban Hobo és barátai lépnek közönség elé a fesztivál során, a Rolling Stones, Tom Waits, Jim Morrison és Vlagyimir Viszockij műveit adják elő magyarul, valamint zenei emlékezésben idézik fel a Jimi Hendrix-életművet.
A Blue Spot Caféban kelta hangszerbemutatóra, ír táncházba és Beatles-emlékkoncertre csöppenhetnek a kíváncsiak, éneklő, táncoló fiatalok verik fel gyakorta az udvar porát.
A kisebb kocsmákban, talponállókban is egymást váltják a szólisták, zenekarok, sőt kiállítások kísérőjeként, irodalmi színpadok színfoltjaiként is fel-felhangzik egy-egy ütem, fülbemászó dallam.
Alkotójuk, Somogyi Katalin a magyar babakészítő verseny többszörös díjazottja
ZSEBIBABÁKNAK
A legtöbb fesztivállal az a gond, hogy a kikapcsolódni vágyó felnőttek, gyerekeknek való program híján, nem tudnak az apróságokkal mit kezdeni. A kapolcsi fesztivál gyermekszempontból ideális, ugyanis kiállítások, foglalkozások sora várja a totyogókat, nyüzsgölődőket.
A Kaláka-versudvarban egész nap rendezvények követik egymást. Házigazda a Kaláka együttes és Lackfi János költő. Nekik és vendégeiknek köszönhetően gyerekkoncertek, versműhelyek, játékos foglalkozások kötik le az apróságok figyelmét, a Zenés versimprókban pedig megzenésített versek hallhatók a szülők szórakoztatására. A versudvar egyik idei vendége a szlovákiai Farkas Csaba, az Énekelt Versek XVII. Zentai Fesztiváljának különdíjasa, aki sikeres zentai szereplésének köszönhetően kapott meghívást a Kalákától Kapolcsra.
A Magyar Írószövetség udvarán, a felnőttprogramokkal párhuzamosan, irodalmi játszóház működik óvodapedagógus vezetésével, s gyermekszíndarab is a deszkákra került.
A kisállat-simogató, a játékos kézműves-foglalkozások, a Magyar Társasjátékos Szövetség által megszervezett Társasjátékvölgy vagy a vesszőkosár ülőkéjű körhinták mind-mind az apróságok szórakoztatását hivatottak szolgálni.
MŰVÉSZET VÖLGYKÖZELBEN
A szervezők pompásan ráéreztek a kultúrpropagandában rejlő lehetőségekre, és szinte minden fesztiválhelyszínre, udvarba becsempésztek egy-egy kiállítást.
A kapolcsi evangélikus templom például – amellett, hogy dzsesszkoncertek helyszíne – a Bizalom a láthatatlanban címűkortárs művészeti kiállításnak adott otthont, melynek mottója szerint minden, ami a helyszínen látható-hallható, a Biblia Istenéről tesz tanúbizonyságot, a művészet és a személyes hit eszközeivel.
Bobály Katalin nemezműhelyében nemezkárpitok várják a belépőket, s a gyönyörű, faliszőnyegszerű alkotások mellett Somogyi Katalin babáinak is jutott hely. A báboknak tűnő, aprólékos kidolgozású babákról a készítőjük szívesen mesél. Alapanyagai mások számára feleslegessé vált anyagok, fahulladékok, textilek, drótok, magyarázza a hölgy mosolyogva, és annak hallatán, hogy Szabadkáról érkeztem, örömmel hellyel kínál. Nagyon szép emlékek fűzik Szabadkához, árulja el. A 90-es évek elején a szabadkai Népszínházban a Lálity István rendezte Leláncolt Prométheusz című darabban működött közre jelmeztervezőként, a férje, Harsai Gábor pedig a díszletekért felelt. Gyönyörű város, kedves emberekkel, több barátság szövődött akkor Szabadkán, mondja, majd neveket sorol, többnyire vajdasági művészeket, akik a háború zivatara elől náluk, az egyik zenészünk éppen a fürdőkádjában talált átmeneti menedéket. Szívesen jönnének Bobály Katival Vajdaságba kiállítani, ha adódna megfelelő helyszín, mondja búcsúzóul.
Zsebibaba háton – Varró Dániel költő föllépni igyekszik a Kaláka-versudvarba
A képzőművészek mellett irodalmároknak is jut hely és tér Kapolcson, a Magyar Írószövetség udvarában például a fesztivál minden délutánján írók, szerkesztők, kiadók vállalnak szereplést. Erős Kinga kritikus pályakezdő alkotókat oszt be nap mint nap a Csikófogat kispadjára, s a fiatal alkotókat tömörítő írószervezetek, a FISZ és a JAK is, néhány szerzőjüket angazsálva, szerveznek közös és önálló felolvasós beszélgetéseket. Szöllősi Balázs, a FISZ elnökségi tagja és Varga Betti sorozatszerkesztő elégedetten nyilatkoznak az irodalmi bemutatkozásokról, kiemelve, hogy a Fiatal Írók Szövetsége fontosnak tartja tagjai érdekképviseletét, amelynek az irodalmi menedzselés is része, s egy-egy ilyen szerepléssel nemcsak a fellépő tagjaikra, vendégeikre próbálják irányítani a figyelmet, hanem a közönségnek, az olvasóknak is üzennek, a kortárs irodalom olvasására buzdítva őket.
A föntebb említettek, ügyes időbeosztással, mind-mind beleférnek a tíz fesztiváli napba, s ha netán maradna néhány felesleges órája az odalátogatóknak, fordulhatnak egyet a Kapolcs környéki szelíd lankákon, vagy átsétálhatnak a kiegészítő rendezvényeknek otthont adó szomszédos falucskába, Taliándörögdre. Remélhetőleg mindenkinek sikerül annyit merítenie a Művészetek Völgye fesztiválból, amennyi jövő ilyenkorig kitart.
(A fotókat Csík Mónika és Korsós Karolina készítette.)