Az Újvidéki Színházban november 25-én, kedden este 7-kor mutatják be a Katona József klasszikusát, a Bánk bánt. A közelgő bemutató kapcsán felkerestük Urbán András rendezőt.
Hogyan jött az ötlet, hogy színre vigye ezt a klasszikus darabot?
– Egyébként is szoktam klasszikus darabokat rendezni. Az Újvidéki Színházban már régóta emlegetjük, hogy meg kellene rendezni a Bánk bánt. Egyszer csak elérkezett a pillanat, amikor felhívott Gyarmati Kata és Venczel Valentin, hogy lenne-e kedvem most megrendezni. A színészekkel október elején kezdtük a próbákat, nem volt semmi gond, Gyarmati Kata ügyes dramaturgiai munkát végzett. Az a cél, hogy minél egyszerűbben fogalmazzuk meg a dolgokat a színpadon. Esztétikáját tekintve egy modern, kortárs magyar előadás, de a történet továbbra is a 13. században játszódik.
Volt-e valami változtatás a szövegen?
– A Bánk bán egyfajta nemzeti szentség, s ezt a szentséget nem vonom kétségbe. Komoly darabként kezeljük, nem véletlen, hogy kiemelt házi olvasmány. A maga nemében egy innovatív mű. A módosítás azt jelenti, hogy a számunkra megfelelő hosszúságúra húztuk a Bánk bánt, nem lesz olyan terjedelmes, mint eredeti formájában. A nyelvreform előtti magyar nyelvet átírtuk egy reform utáni nyelvre, és így közelebb hoztuk a mai korhoz. De ez nem egy pillanatnyi aktualizáció, csupán a mai magyar nyelvhez igazítottuk a szöveget. Minden egyes rendezésnél külön figyelmet fordítok arra, hogy az adott társulat hogyan éli meg a darabot és annak viszonyát a valósággal. Komoly témákkal foglalkozunk, mint pl. a haza és hazaszeretet, amelyek feldolgozásra kerülnek.
Hogyan sikerült adaptálni a darabot térben és időben?
– Egy olyan közegben játsszuk az előadást, ahol szerb nézők is vannak. Ez nemcsak egy távoli történet, hanem mindenkié, aki nézi. Egy olyan darabról van szó, amelyben a térségben már jól ismert politikai, hatalmi harcok elevenednek meg, és mint ilyen, senkinek sem idegen a téma. Példaként felhozhatjuk Shakespeare műveit, amelynek nincsenek magyar vonatkozásai, mégis előszeretettel játsszuk és nézzük. A magyarság szempontjából a Bánk bán különös pozíciót foglal el, nehezen érthető, terjedelmes, sok homállyal tarkított drámai-irodalmi mű. A színház, amellyel én foglalkozom, nem irodalmi csemege, és így a rendezésemben készülő Bánk bán sem egy irodalmi történelemóra lesz gimnazisták számára. Kiemelném, hogy a mondanivalót nem írtuk át. Nemzeti identitással olyan formában, mint a Neoplanta nem, de mint többség és kisebbség politikai kategóriával foglalkozik a darab.
A szerepeket Elor Emina, Mészáros Árpád, Krizsán Szilvia, Balázs Áron, Ferenc Ágota, Figura Terézia, Crnkovity Gabriella, Magyar Attila, Huszta Dániel, Gombos Dániel, Sirmer Zoltán, Német Attila és Pongó Gábor alakítják.
