A Kisherceg című bábelőadással kezdte meg munkáját a Vajdasági Magyar Bábszínház (Vamabász), amely színházi társulás alapítói, Szloboda Tibor színművész, rendező és Molnár Róbert színész, bábművész elképzelése szerint a magyar és az európai kulturális hagyatékra épülő modern bábszínházi alkotásokat lesz hivatott létrehozni elsősorban tájolás formájában, ugyanis céljuk a vajdasági és más szórványban élő magyar gyermek és ifjúsági közönség színházi kultúrára nevelése, a magyar nyelv megőrzése és ápolása. Céközönsége a magyar gyerekek, Maradéktól Kelebiáig el kívánnak jutni a magyar gyerekekhez. Emellett célja a hivatásos színházzá válás, színházi szakemberek szakmai alap- és továbbképzése, regionális együttműködés, valamint a más művészeti ágakban jeleskedő alkotókkal, pedagógusokkal való együttműködés is.
– Ma a modern színházi nyelvezetben a báb jelen van és fontos szerepet tölt be. Amikor bábszínházat említünk, akkor az emberek többnyire azt hiszik, hogy ez még mindig csakis a paraván mögötti kesztyűs bábról szól, holott a bábművészet már régen túllépett ezeken a dolgokon. Sokkal szabadabb, sokkal kreatívabb és sokkal komolyabb művek jönnek létre. Én nagyon szeretem egyébként a paraván mögé bújást is, a kesztyűs báboknak is megvan a maga jópofa világa, de ma már nem szabály elbújni a báb mögött, ma már nemcsak, hogy látszódhat is a mozgató, hanem sok esetben le is válik a bábról a mozgató. Örök kérdés, hogy ki kit irányít. A báb a mozgatót, vagy a mozgató a bábot. Ez komolyan filozófiai kérdéseket is felvet – mondta Szloboda Tibor, akit arról is faggattunk, hogy a Kisherceg című előadással a Vamabász milyen útra kívánt lépni.
– A Vamabász fontos feladata, hogy megmutassa a bábszínházi formákat. Nekünk fontos, hogy a báb mint esztétikai fogalom és mint művészi kifejező eszköz legyen jelen. Megpróbáltunk minél sokrétűbb előadást kreálni. Vegyes technikát alkalmaztunk, van benne marionettszerűség, bunraku, az élő ember és a báb közötti kommunikáció is benne van, a tárgyi mozgatás is. Szerettük volna, ha olyan előadás születik, ami nem csak egy korosztálynak szól, Antoine de Saint-Exupéry műve pedig pontosan egy olyan alkotás, ami gyerekekhez és felnőttekhez is egyaránt tud szólni. A bábszínház, a bábművészet nem csak gyermekeknek szánt műfaj. Fontos volt, hogy ezzel az első, alapító előadással olyan irányt jelöljünk meg, ami világossá teszi, hogy merre szeretnénk menni. Azt gondolom, hogy a bábművészet az egyik legkreatívabb művészeti ág és nagy szabadságot tud adni. Elég ha csak annyit mondok: a báb tud repülni – hallottuk a Kisherceg rendezőjétől.
A Kisherceg című előadást ketten hozták létre a bábok és a díszlet megtervezésétől a színpadra állításig. Ahogyan azt az előadás plakátja is hirdeti: a bábokat és díszletet kifundálta, bütykölte és fabrikálta, közben a Szaharát és a B-612-es kisbolygót is megjárta: Szloboda Tibor és Molnár Róbert. A produkciót támogatta a Nemzeti Kulturális Alap, a próbákhoz és a bemutatóhoz pedig a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület adott otthont. A Vajdasági Magyar Bábszínház létrejöttét Vicsek Annamária logopédus, a VMSZ parlamenti képviselője is üdvözölte, mint ahogyan Szloboda Tibor fogalmazott, fantáziát és lehetőségeket lát benne. A Vamabásznak körvonalazódnak a jövő évi tervei is, ezek szerint tavaszra érkezne az új produkció, ám, hogy valóban az elképzelések szerint alakulnak-e a dolgok, az a támogatások függvénye is.
