Csütörtökön ismét két előadást tekinthettünk meg a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Desiré fesztiválján. Az első a Zombori Népszínház Werner Schwab darabja alapján készült Elnöknők című produkció volt. A színpadon egy erőteljes női triót láthattunk, amelyet Biljana Keskenović, Ivana V. Jovanović és Milijana Makević alkotott. Az előadás nagy vonalakban három nőről szól, akik összejönnek beszélgetni, közben kitárják a fantáziavilágukat, de az is épp oly sivárnak bizonyul, mint a valóságuk. A Desiré fesztiválon Jana Maričićtyel, az Elnöknők rendezőjével zajlott beszélgetés:
– A darabot először angolul olvastam el, utána találtam rá Relja Dražić fordítására. Már az első olvasásra nagyon megtetszett, főleg a fekete humora és a kompromisszummentessége miatt, hogy az emberi természetet kendőzetlenül mutatja be, a gyengeségeivel együtt. Werner Schwab azt mondta erre a darabra, hogy az anyja és a barátnői ihlették meg, amikor a konyhában pletykáztak. Ez számomra nagyon izgalmas, mert a konzumerizmus hatása alatt levő emberek manapság kis közösségekben mutatják meg a valódi énjüket, legyen az egy konyha, közösségi hálózatok vagy kisebb csoportok, amelyeket úgy élnek meg, mintha az egész világ lenne. Nagyon élvezek dolgozni a színészekkel. A munkám középpontjában az ember és az emberi természet áll, ezt szeretem kutatni, és ebben az előadásban is ezt tettem. Egy rendező számára az előkészületek, a kutatás, egyfajta magányos, introvertált tevékenység, ezután állunk a színészek, az alkotócsapat elé, és elkezdődik egy másik fázis. Az előadás próbáival márciusban leálltunk a járványhelyzet miatt, így nemrég tartottuk meg a bemutatóját. Ez az első vendégjátéka. Az utolsó napig nagyon izgultunk, nehogy valaki közülünk lebetegedjen. Köszönettel tartozunk Urbán Andrásnak és a Desiré fesztiválnak, hogy úgymond beugrók lehettünk, hiszen az első programban még nem voltunk benne. Szokatlan időpontban, délután játszottunk, de amikor jöttünk Szabadkára, úgy éreztük, mintha valami fontosat hajtanánk végre a művészetért, ezekben a nehéz időkben – mondta Jana Maričić.
Werner Schwab ausztriai drámaíró 1958-ben született. Műveire nagy mértékben jellemző a fekete humor és a groteszk. Alkoholizmussal küzdött, úgy tudni, hogy a darabjait éjszakánként írta, miközben hangos zenét hallgatott, kiváltképp az Einstürzende Neubautent. Werner Schwab holttestére 1994-ben, újév első napján találtak rá.
A második előadás a Troubleyn/Jan Fabre (Antwerpen), a Belgrádi Nemzeti Színház és a Belgrádi Kulturális Központ koprodukciójában készült Éjszakai napló című monodráma volt, amelynek szerzője és rendezője is Jan Fabre, kultikus sokoldalú belga alkotó, aki szintén 1958-ben született. Az előadásban megismerhettük Jan Fabre költészetét, intim tapasztalatait, vágyait, ötleteit és rögeszméit. Ahogyan azt az előadás leírásából is megtudhattuk, egy fantáziával teli világra és megannyi meglepő felismerésre nyitnak ablakot ezek a szövegek, melyek erős színekkel teli utazásra viszik a nézőt Fabre fiatalkorától napjainkig. Az előadást Slobodan Beštić játszotta:
– A legnagyobb sajnálatomra csupán négy napig dolgozhattam Jan Fabre-vel, mivel az előadás Rómában és Szentpéterváron is elkészült, ez pedig a harmadik verziója. Tulajdonképpen én csak elmentem megtanulni a már kész előadást, de ekkor egy csodálatos dolog történt, Jan Fabre személyesen is akart velem dolgozni, így a négy napot egy ún. színházi laboratóriummunkával töltöttük el. Gyorsan dolgoztunk, de nagyon élveztem. Nem emlékszek rá, hogy mikor volt legutóbb ennyi energiám a színpadon és mikor adhattam át ennyi mindent magamból. Amit ő kért, azt én megtettem, neki ez tetszett, és ez remek összhangot teremtett közöttünk. Az előadás némileg meditatív, intim és meghitt, éjszakai naplók alapján jött létre, amelyek egy szobába íródtak a négy fal között, és a hangulata is ezt tükrözi. A minimalizmusa miatt a játszása nagyon erős koncentrációt igényel, minden alkalommal, amikor játszom, aznap görcsbe rándulok. Itt is ezt éreztem. Ez az előadás precízen átgondolt, és nem engedi meg az improvizációkat, csak a legvégén egy kicsit egy táncos jelenetben. A belgrádi bemutatója sikeres volt, most lassan megindulunk turnézni, már amennyire azt ebben a helyzetben megtehetjük – tudtuk meg Slobodan Beštićtől, akinek játékát a közönség hangosan éljenezve tapsolta meg.
A tervek szerint a Desiré vasárnap folytatódik. Aktuális információkért érdemes rákeresni a fesztivál online oldalaira.
