Nagy veszteség érte 2016-ban a vajdasági és az egyetemes magyar irodalmi és színházi életet, amikor Gerold László színikritikus, irodalom- és színháztörténész, esszéíró, szerkesztő, egyetemi tanár távozott az élők sorából. A közismert kritikus idén lett volna 80 éves, ennek apropóján szervezett online kerekasztal-beszélgetést a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum. Az est folyamán volt pályatársai és tanítványai emlékeztek vissza rá. A Kutatók Éjszakája rendezvény kapcsán megtartott eseményt Gajdó Tamás színháztörténész moderálta, Papp Kinga Lívia pedig részleteket olvasott fel Gerold műveiből.
Legelőször Radics Viktória költő, esszéíró, műfordító osztotta meg gondolatait Geroldról, akinek tanítványa volt. Elmondta, hogy egy olyan hatalmi aspirációktól mentes értelmiségi volt, akivel lehetett vitatkozni és szorgalmazta a párbeszédet. Kiemelte továbbá, hogy egy igazán erényes emberként is jellemezhető, aki képes volt minden rendszerben a kritikus hangot képviselni. Nyugdíjazásáig vezető szerepben volt. Véleménye szerint Gerold László pontosan ismerte a léptéket, hogy a kisebbségi kultúrában, az értelmiséginek és irodalmárnak is specifikus szerepe van, sok mindenhez értenie kell.
Ezt követően Mezei Kinga színésznő, rendező emlékezett vissza rá, aki elmondta, hogy az a színészgeneráció, aminek ő is tagja, igazán sokat köszönhetett Gerold Lászlónak. A ’90-es években nehéz helyzetben volt a színház, Gerold pedig segítette a fiatalok munkáját, tanácsot adott és kritizált. Kiemelte, hogy a vajdasági színészek még mindig gyakran vágynának a kritikájára.
Hász-Fehér Katalin irodalomtörténész, egyetemi docens szerint Gerold eredendő érdeklődést mutatott minden és mindenki iránt. Többek közt publicisztikával, drámakritikával, irodalomtörténettel foglalkozott, és tanított különböző felsőoktatási intézményekben. Figyelemmel kísérte a vajdasági színházak fesztiváljait. Elmondta, hogy amikor a Híd főszerkesztőjévé vált, az volt az egyik érdeke, hogy minden vajdasági előadásról szülessen recenzió.
Nánay István kritikus, színháztörténész ecsetelte Geroldnak a Színház folyóiratnál betöltött szerepét. Véleménye szerint az ő kritikáiból össze lehet állítani a Szabadkai és az Újvidéki Színház kortárs történetét.
Őket P. Müller Péter egyetemi tanár követte. Véleménye szerint Gerold írásai egyszerre voltak regionálisak, nemzetiek és nemzetköziek. Olyan szerencsés szituációban volt, hogy egyszerre tudott odafigyelni a vajdasági a jugoszláv és a magyar színházi eseményekre. Írásai többek közt a Magyar Szó, a Vajdaság ma a Symposion, a Vigilia folyóiratban jelentek meg. Olyan elméleti háttérrel dolgozott, amit sosem tolt előtérbe, tanári habitussal írt. Az volt a fontos számára, hogy közvetítsen. Az, amit képviselt, egyedülálló és példaértékű volt.
Gerold halálával egy olyan kritikusi hang veszett el, amire minden vajdasági színésznek szüksége van. Balázs Áron színművész és az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára video bejelentkezésében Gerold pótolhatatlanságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy ma már sokkal kevesebb olyan kritika jelenik meg, ami mögött megvan a kellő tudás és szakértelem. Elmondta, hogy a színészek között is nagy presztizse volt. Amikor egy-egy előadás előtt valaki kimondta azt a mondatot az öltözőknél, hogy: „Nézi a Gerold!” – mindenki igyekezett a legjobb formáját hozni.
László Sándor színész, rendező az újvidéki Művészeti Akadémia tanára elmondta, hogy amikor Gerold nézte a produkciót, akkor ünnep volt az az előadás. Fontosak voltak számukra a mondatok, amelyeket Gerold leírt, érvényesek és iránymutatók. Általában többször megnézett egy előadást, mielőtt kritikát írt róla, és képes volt azt is elismerni, ha hibázott.
A sort Elor Emina színésznő zárta, aki az Újvidéki Színházból jelentkezett be. Elmondta, hogy éppen Jean Genet: A paravánok című előadását próbálják és hiányoznak a tanácsai és a véleménye, de reméli, hogy tetszene Gerold Lászlónak ez a produkció, ha látná.
A beszélgetés során szóba került a jugoszláviai kultúra akkori helyzete és Gerold László közvetítő szerepe, a BITEF fesztivál, a Hídban betöltött szerepe és az, hogy milyen volt Gerold Lászlóval színházról beszélgetni. A teljes beszélgetés megtekinthető, a Petőfi Irodalmi Múzeum YouTube-csatornáján.
