A Puskás Zoltán rendezte Hajmási Péter és a Jajcicák
Kálmán Imre legismertebb és legjátszottabb operettjét 2014-ben Táborosi Margaréta állította színpadra az Újvidéki Színházban. Újszerű rendezői elgondolásért és az igényes megvalósításért 2015-ben megkapta a Kisvárda város polgármesterének díját, Balázs Áron színművész pedig átvehette a Csárdáskirálynő és a III. Richárd betiltva című előadásban nyújtott alakításaiért a fesztiválrendező Kisvárdai Várszínház és Művészetek Házának egyéni díját.
A közönség szombaton utoljára élvezhette a Csárdáskirálynőt az Újvidéki Színház művészeinek előadásában. Ezúttal nem a háromórásat két felvonásban, Táborosi Margaréta, hanem Puskás Zoltán rendezésében, éspedig Hajmási Péter és a Jajcicák címmel. A nagy sikerű darabban Szilviától, a sanzonett szerepétől nem Béres Márta, Pataki gyűrű-díjas vendég színművésznő, hanem Ferenc Ágota színművésznő búcsúzott méltóságteljesen. A közönség rengeteget nevetett a szellemes párbeszédeken és a komikus helyzeteken. A vidám temetésen ugyanis szétzúzták a komolyság utolsó sugarát is, beleömlesztettek más előadásokat, más szerepeket, más kosztümöt és más tartalmat. A színpadra ültetett súgó egy ideig hangos utasításaival belekontárkodott az előadásba, a szereplők pedig visszafeleseltek neki. Kiváló dramaturgia, játék, mozgás, koreográfia, ötletes díszlet és sziporkázó jelenetek jellemezték a „vidám temetést”.
Nem lehetne mégis petícióban kérni a színháztól, hogy ne temesse el a darabot? – fogalmazta meg egy néző sokunk érzését az előadás után. A Te rongyos élet, a Jaj, cica, A lányok angyalok, A Hajmási Péter unalomig ismert, rajongásig szeretett dallamai ugyanis tele vannak érzéssel. Ragyogó operett, ragyogó előadás ez Táborosi Margaréta és Puskás Zoltán rendezésében is. Nem tudni, ki élvezte jobban az egy felvonásban előadott, kétórás, de gyors ritmusú Hajmási Péter és a Jajcicákat: a közönség vagy a kiválóan éneklő, táncoló színművészeink.
