Az október 2-ától 6-áig tartó Synergy nemzetközi fesztivált, amelynek alapítója Újvidék város, ahol több mint húsz nemzet él, Miloš Vučević polgármester nyitotta meg kedden a Szerb Nemzeti Színházban Zoran Đerić, a vendéglátó intézmény megbízott vezetője és Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója jelenlétében. A polgármester hangsúlyozta az Újvidéki Színház szervezte kisebbségi nyelven játszó színházakat összefogó nemzetközi fesztivál jelentőségét, amely az Újvidék Kulturális Főváros 2021 projekt keretében született meg.
A fesztivál megnyitása után angol és szerb felirattal élvezhettük a bukaresti Állami Zsidó Színház kiváló művészgárdájának jiddis nyelvű, provokatív előadását a Szerb Nemzeti Színházban. Az európai szórványban élő zsidóság egyik legelterjedtebb összekötő nyelve, a jiddis nyelv a német Judendeutsh, Jüdish-Deutsch, az angol Yiddish és a német jüdisch (zsidó) szóból ered.
S. Anski Dybbuk című drámájának új adaptációját, a jiddis nyelvű drámairodalom gyöngyszemét Chris Simon, napjaink egyik legismertebb rendezőnője állította színpadra. Adina Mastalier realisztikus és szuggesztív díszlete, Viora Petrović kreatív jelmezei, valamint a fényeffektusok egy száz évvel ezelőtti korba vezetik vissza a nézőt. A darab egyetemes módon boncolgat három fontos témát: az életet, a halált és a szerelmet. Amilyen módon ezek átfonják egymást a végkifejletig, abban található meg a darab értéke. A „keleti Rómeó és Júlia története”, ahogy idővel elnevezték, mély, filozófiai kérdéseket vet fel: mennyire befolyásolja a kapcsolatokat a vallás és a nem toleráns, fanatikus viselkedés? Mennyire tud a szülő hatni a gyermeke életére, és hogyan tudja azt tönkretenni? Mennyire erős a férfi és a nő közötti szerelem köteléke?
A bukaresti Állami Zsidó Színház előadásában a nézők élvezhették Maia Morgenstern játékát, akit a hollywoodi közönség is ismer, főképp Mel Gibsonnak A passió című filmjéből, amelyben Máriát, Jézus anyját alakítja.
– Szeretném, ha részben hagyományaink megőrzésére törekednénk, azt áthagyományoznánk a jiddis nyelvű színház által, ugyanakkor előadásainkba beépítenénk a színház modern eszközeit is – mondta a színművésznő. – Az úgynevezett társadalmi színház számunkra különösen fontos, mert alkalom és biztatás a fiatal művészeknek, hogy valóban valami újat alkossanak. A hagyományos jiddis színház azonban számomra az általános – énekkel, tánccal, színészkedéssel, pantomim játékkal, különleges, keserű humorral.
Szerdán délelőtt a Matica srpska Képtárának dísztermében szimpóziumot tartottak a fesztivál szervezői. Oldott hangulatban megosztották tapasztalataikat azon színházak vezetői és művészei, akik részt vettek a nemzetközi fesztiválon. A kisebbségi nyelv–színházi nyelv–kisebbségi nyelv–kisebbségi színház témájú szimpózium célja közvetlen kapcsolatot kialakítani egymással, beszélni a sikerekről és a nehézségekről, valamint javasolni egy kisebbségi színházak egyesületének megalakítását – mondta Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója.
– Két politika, két kultúra hat ránk, akik diaszpórában alkotunk és reménykedünk az anyagi támogatásban – emelte ki Dragana Varagić neves kanadai–szerb művész, rendező, aki az identitás kivizsgálásának a kérdését és a társulat művészi vezetőjének a kérdését igen fontosnak tartja.
Elmondta, a közönségnek a megnyerése okoz gondot a nyelvi kisebbségi színházaknak, amikor a kisebbségi néző identitását a kultúrára való emlékezésben, arra a kultúrára való emlékezésben keresi, amelyből származik, közben az ország, amelyből jött, tovább fejlődik.
– Az a kérdés, hogyan lehet ezt a kettőt összeegyeztetni, és kialakítani egy olyan színházat, amely anticipálja, hogyan néz ki majd a kultúra mindkét országban, amelyhez tartozunk. Mert nemcsak a tradícióhoz tartozunk, hanem kulturális szempontból avantgárdok vagyunk, ha összeegyeztetjük ezt a két kultúrát.
A szakmai tanácskozás résztvevői: a bukaresti Állami Zsidó Színház, a kazahsztáni, asztanai Makszim Gorkij Orosz Drámai Színház, a budapesti Magyarországi Szerb Színház, a szkopjei Török Állami Színház, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, az ausztriai, salzburgi Danica Társulat vezetői és az Újvidéki Színház vezetői, művészei többek között beszélgettek arról is, hogyan alakítják műsortervüket, és a közönség melyik rétegének szánják.