Lezárunk még egy évet, és még egy évtizedet, vele együtt pedig egy újabb korszakot is, hiszen december 31-én búcsúzunk a XXI. második évtizedétől, azaz eltelt az évszázad ötöde. Húsz év alatt sok minden történik. A közéletben, a tudományban, a technikában, a gazdaságban, vagyis mindenben. Mindennek utánajárni, kielemezni szinte lehetetlen feladat, hiszen csupán a 2010-től eltelt egy évtizedben olyan dolgoknak lehettünk tanúi, amelyek gyökeresen változtatták meg az életünket. A világvége szerencsére most sem jött el, és kétlem, hogy a következő egy vagy két évtizedben el fog jönni. Úgyhogy pezsgőre és malacra fel!
BELÉPTÜNK AZ ÚJ SZÁZADBA
A mobiltelefonok az ezredforduló végére már jócskán lefogytak a kezdeti másfél kilós súlyukból, és az 1999-ben bemutatott Nokia 3210-es telefon, amely a 160 milliós eladott példányszámával a történelem egyik legnépszerűbb és legsikeresebb telefonja volt, már javában hódító útján haladt az új évezred nyitányán. A mindössze 151 grammos készülék az első belsőantennás mobiltelefon volt a piacon, és gyorsan a fiatalok kedvencévé vált, magam is boldog tulajdonosa voltam hosszú évekig egynek. 2001. szeptember 11-én viszont megváltozott a világ, ugyanis terrortámadás érte a Pentagont és a New York-i Világkereskedelmi Központot, ledöntve az „ikertornyokat, amelyben 2977 ember lelte halálát. Csakhamar George W. Bush amerikai elnök meg is hirdette a terrorizmus elleni háborút és amerikai csapatokat küldött Afganisztánba Oszáma bin Láden után kutatva, majd a szenátus elfogadta a terroristagyanús személyek megfigyeléséről rendelkező USA PATRIOT-törvényt. Kisvártatva több NATO-ország felsorakozott a terroristák ellenes háborúba az USA mögé, és megkezdődött a véget nem érő harc, amelyben a szövetségesek azóta is lelkiismeret-furdalás nélkül küldenek idegen országokba csapatokat, repülőgépeket és drónokat, a terroristák pedig foglalnak el arab városokat és küldenek öngyilkos merénylőket európai városokba. A 2001. év pozitívumot is hozott, hiszen a Microsoft kiadta az egyik legnépszerűbb operációs rendszerét, a Windows XP-t. Az új termék megjelenése rengeteg újdonságot hozott magával, amelyek nagy részébe a felhasználók azonnal beleszerettek. Az új felhasználói felület, az átdolgozott Start menü, távoli asztal, vezeték nélküli hálózatok támogatása vagy épp a Windows Messenger hatalmas előrelépést jelentett a korábbi operációs rendszerekhez képest.
A számítógépek rohamosan fejlődni kezdtek, olcsóbbá és elérhetőbbé váltak, ennek köszönhetően az internet is egyre több háztartásban jelent meg, így 2002-ben megszületett a világ egyik első közösségi weboldala, a magyarországi IWIW, amely 2005 és 2010 között a leglátogatottabb magyar weboldalnak számított. Még ebben az évben tizenkét EU-s tagállam új közös fizetőeszközként bevezette az eurót, a Hágai Nemzetközi Bíróságon megkezdődött Slobodan Milošević pere a háborús bűnösségről, Kína belépett a Kereskedelmi Világszervezetbe, s megkezdte globális hatalmi szereplővé váló útját, Elon Musk dél-afrikai származású amerikai üzletember, mérnök pedig megalapította a SpaceX magánűrhajózási vállalatot. 2003-ban megalapították a Tesla Motors elektromos autógyártó startupot, valamint az USA és az Egyesült Királyság feltételezett tömegpusztító fegyverei miatt háborút indítottak Irak ellen. A szövetségesek megdöntötték Szaddám Husszein uralmát, és elfogták a diktátort, de a háború további 8 évig tartott. A közösségi média 2004-ben kezdte meg valós hódítóútját, hiszen ekkor született meg a Facebook, majd 2005-ben a YouTube, majd 2006-ban megalapították a Twittert is. Ez utóbbi évben vált ki Montenegró Szerbiából.
A kétezres években kezdődött meg az okostelefonok hódítása, de az igazi áttörést 2007-ben Steve Jobs – egykori Apple-elnök – által prezentált iPhone hozta meg. Az egyszerű, letisztult kezelőfelület, amit bárki tud használni, az érintőképernyő, az erős hardver, a funkciók sokasága és a szép forma együttesen a vásárlók millióinak tetszését nyerte el és vált sok gyártó követendővé. A következő évben kirobban a gazdasági világválság, valamint megkezdődnek Pekingben a 2008. évi nyári olimpiai játékok, mely Kína nagyhatalmi politizálásának látványos nyitánya, a koszovói parlamentben elfogadják a függetlenségi nyilatkozatot, a Tesla elkezdi gyártani az első elektromos autóját, a Roadstert, a SpaceX Falcon 9 hordozórakétája pedig az első magántőkéből megvalósult folyékony üzemanyagú rakéta lett, amely elérte a világűrt. A következő évben Barack Obama lesz az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke és életbe lép a lisszaboni szerződés, az Európai Unió alapokmánya.
A DIGITÁLIS ÉVTIZED
A kétezres éveket szemlélve értjük meg a 2010-es éveket. A számítógépes technológia olyan ütemben fejlődött, hogy szinte felborította a teljes eddigi életünket. A számítógépek egyre gyorsabbak lettek, szinte már minden háztartásban volt internet. A miniatürizálásának köszönhetően pedig az okostelefonok az életünk részeivé váltak, olyannyira, hogy manapság szerencsésebb, ha személyes asszisztenseknek hívjuk őket, hiszen egyszerre használhatjuk kommunikációs-információs eszközként, televízióként, rádióként, professzionális fényképezőgépként, naplóként, naptárként, diktafonként, internetes böngészőként, médiafelületként stb. Kis túlzással élve, a csecsemők kivételével ma már a telefonját nyomkodja folyton boldog-boldogtalan. A tömegközlekedési eszközökön is alig látni valakit aki könyvet-újságot, inkább mindenki a telefonja fölé görnyed, megfeledkezve a másik emberről.
Az okostelefonnak köszönhetően terjedt el még jobban a közösségi média, olyannyira, hogy manapság a Facebooknak 2,3 milliárd felhasználója van, de rajta kívül több mint 20 hasonló oldal létezik (a teljesség igénye nélkül néhány új: Instagram, Snapchat, LinkedIn, Reddit, Tinder, Tik Tok). Általuk több emberrel tudunk kapcsolatot tartani, mint régebben, a mennyiség azonban könnyen a minőség rovására mehet, hiszen a kapcsolatok nagy része csak felületes, mondhatni, az elidegenedés korát éljük. A közösségi média teljesen megváltoztatta a médiafogyasztási szokásainkat, ez pedig az álhír, vagyis a fake news terjedésének tett jót. Ez a jelenség 2016-ban tetőzött Donald Trump amerikai elnök megválasztásakor és az Egyesült Királyság Brexit-népszavazásakor, amikor is mérhetetlen mennyiségű álhír bombázta a gyanútlan szavazókat. Ugyanakkor a terrorista csoportok is előszeretettel terjesztik eszméiket és videóikat a közösségi médián keresztül. Az információs technológia fejlődése azonban nem csak rosszat hozott, hiszen megjelent a dolgok internetje, ami lényegében olyan különböző, egyértelműen azonosítható elektronikai eszközöket jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és egy hálózaton keresztül egy másik eszközzel kommunikálni. Ilyen eszközökből pedig ma már Dunát lehet rekeszteni, hiszen már nemcsak okostelefon van, hanem okosóra, -égő, -vízforraló, -televízió, -porszívó, -hűtőgép, -otthon, -cipő stb. Ez a fejlődés és a dolgok egymáshoz kapcsolódása hihetetlenül nagy információs bázist jelent, amihez még az interneten keringő egyéb információkat és a kommunikációs csatornákat is hozzáadjuk, máris megteremtettük a legideálisabb környezetet a mesterséges intelligencia fejlődéséhez. Ma már senki sem csodálkozik azon, ha miközben valaki egy ismerősével arról beszélget, hogy hova akar menni nyaralni és pár perc múlva a kommunikációs felületén meg is jelennek az odavágó hirdetések, vagy az is teljesen elfogadott, hogy többet nem szükséges tökéletes technikai tudás a fotózáshoz, hiszen a mesterséges intelligencia alapú eszköz felismeri a témát, a napszakot, és mindent a legmegfelelőbben beállít fotózás közben. A mérhetetlen információs adatbázisokból önállóan tanuló mesterséges intelligenciák már legyőzték a legnagyobb sakk- és GO-nagymestereket is, idegen nyelvű szövegeket fordítanak le anyanyelvünkre többé-kevésbé sikeresen, festenek, dolgoznak, valamint előbb és pontosabban diagnosztizálják a betegségeket a hús-vér orvosoknál, de még mindig nem beszélhetünk valós mesterséges intelligenciáról, csupáncsak ilyen alapú megoldásokról, szolgáltatásokról és eszközökről.
Az autózást megváltoztatta az információs technológia fejlődése, hiszen különböző vezetésbiztonsági rendszerek állnak rendelkezésünkre, legyen az sávfigyelő, automata parkolórendszer, forgalomfigyelő rendszer, táblafelismerő rendszer stb. Valójában jó úton haladunk a teljesen önvezető autók irányába, ma még azonban csak a 2018-ban megjelent „kéz nélküli vezetés” rendszere működőképes, amelynél továbbra is a sofőré a felelősség. Az elektromos autók piacán is fejlődés állt be, 2010-ben került piacra a Nissan Leaf e-kompakt, amely az innovatív megoldásai miatt rögtön sokak kedvence lett, annak ellenére is, hogy csupán 130 kilométeres volt a hatótávja. 2013-ban jelent meg BMW, az i3-as városi elektromos autója, és még sok hasonló elektromos kisautó is, de a Leafhez hasonló technikai paraméterek, a magas áruk és a hiányos töltőinfrastruktúra miatt mégsem váltak széles körben elfogadottá. Azonban a Tesla, Elon Musk vezetésével 2012-ban dobta piacra a Model S luxus szedánt, amellyel megmutatta a világnak, hogy lehet komoly, hagyományos autóra hasonlító elektromos járművet is készíteni: a hatótávja elérte akár az 500 kilométert, és akár 2,8 másodperc alatt is eléri az óránkénti 100 kilométeres sebességet. Hiába jelent meg a Tesla két következő gépkocsija, a Model X szabadidő-autó és az olcsónak számító Model 3 (35 ezer dollár), a valódi áttörést a Volkswagen hozta meg 2015-ben, amikor is kirobbantották minden idők legnagyobb járműipari botrányát azzal, hogy kiderült, az autókonszern mindenkit átverve meghamisította a dízel járművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó adatokat. Ennek eredményeképp 2018-ban egyre több európai nagyvárosból tiltották ki a régebbi dízelüzemű gépkocsikat, és a nagy autópari szereplők évről évre egyre több elektromos és hibrid meghajtású autót jelentettek be.
Figyelemreméltó volt a Space X magán-űrhajózási vállalat számára a 2010. év is, hiszen sorra írta a történelmet, ő volt az első magánvállalat amely orbitális pályára állított műholdakat, amelynek űrhajója dokkolt a Nemzetközi Űrállomáshoz, majd le is szállt, és övé az első olyan, hasznos terhet a világűrbe eljuttató hordozórakétája, amelyik újrahasznosítható, ugyanis képes visszatérni a Földre és finoman landolni. Ma több űrmisszióra már korábban világűrben járt rakétát küldenek, ezzel pedig olcsóbbá teszik a küldetéseket. Megépítették az emberiség legerősebb, ma működő rakétáját, aminek teherbírásával hasonló csak a hatvanas-hetvenes években a holdra szálláskor is használt Saturn-V és a '80-as években a szovjet Enyergija vetekedett.
A háborúzás is megváltozott, ma már leginkább a kíbertérben történik különböző bankintézetek és állami intézmények ellen, míg egyesek szerint a már 2 évtizede tevékenykedő Iszlám Állam miatt megindult menekültáradat is a háborúzás új formája. Kína végleg megkerülhetetlen gazdasági nagyhatalom lett – az Alibaba és a Gearbest webáruháza vetekszik az amazon.com-mal, sőt ma már a kici-kínai-ócó szólást is elfeledhetjük, hiszen minőségi áru érkezik Kínából. India is bekerült a gazdasági nagyhatalmak közé, az évtized legnagyobb üzlete pedig a bitcoint digitális fizetőeszköz lett, amire válaszul a Facebook is belekezdett a saját digitális valutájába, a Windows 10 pedig ma a világ legnépszerűbb operációs rendszere.
MERRE TOVÁBB?
A szakemberek szerint a következő időszakban tovább fejlődnek a mesterséges intelligencia alapú megoldások, több ember végezte középvezetői munkát, például adatkezelői feladatokat kiválthatják majd az ilyen megoldások. Félni azonban még nem kell, az emberi munkaerőre továbbra is szükség lesz, egy jó ideig még nem lesz olyan mesterséges intelligencia, amely öntudattal is rendelkezik. A dolgok internete a digitális világ térnyerése és az ott található veszélyek, hekkerek miatt a digitális biztonság fejlődése várható a következő években, és a közösségi média generálta álhírek kiszűrésre is kerülnek. A digitális fejlődés gyorsasága megváltoztathatja a közoktatást, elképzelhető, hogy már szakközépiskolában specializációként felvehető a programozás, ahonnan a fiatalok digitális szakmunkásokként jönnek majd ki.
A szakértők szerint tíz éven belül az autók teljesen maguktól háztól házig szállíthatják az utasokat, anélkül, hogy hozzáérne bárki is a kormányhoz. Valószínűleg lesz az autókban kormány, de legkorábban 2025 után gördülhetnek csak le a gyártósorokról az első olyan gépkocsik, amelyeknél az embernek semmi szüksége nem lesz átvenni az irányítást. Ugyanerre az időre állhat át néhány nagyobb autógyár teljesen az elektromos gépkocsik gyártására, de az utakon még mindig többségében lesznek az belsőégésű motorok, és gyártani is fogják őket.
Az okostelefonok is változni fognak, egyre vékonyabbak lesznek, majd a miniatürizálás következtében egy évtized múlva akár a testünkbe is beültethetjük őket. A mikrobiológia és a genetika tovább fejlődik, az emberiség átlagéletkora megnövekszik, és demográfiai robbanással nézünk szembe, miközben lelassítjuk a klímaváltozást és megtanulunk élni az új környezeti körülményekben. A magán-űrhajózási vállalatoknak köszönhetően pedig újra eljutunk oda, ahova a hatvanas években, sőt megkezdődhet az emberes Mars-misszió tervezése kivitelezésének előkészítése is, valamint egyre több energiát nyerünk a megújuló energiaforrásokból.
Meglehet, hogy mindez tudományos-fantasztikumos ábrándozásnak tűnik, de meggyőződésem, hogy a fejlődés nem áll le, hanem gyorsulni fog, s ha belegondolunk, mi minden történt az elmúlt két évtized alatt, sok csodát várhatunk a most kezdődő évtizedtől.
