A mai gyerekek egészen más környezetben nőnek fel, mint a szüleik. A digitális világban, amelyben a készpénz egyre inkább háttérbe szorul, és az online vásárlás, bankkártyák, valamint érintésmentes fizetések mindennaposak, különösen fontos, hogy a gyerekek megértsék a pénz működését. A gyerekek pénzügyi szocializációja a családi fészekben kezdődik, és a szülők viselkedése, hiedelmei és szokásai, valamint a környezeti hatások jelentősen befolyásolják gondolkodásukat. A szülőktől látott minták generációról generációra formálják a gyerekek pénzhez való viszonyát, ezek gyakran tudattalanul befolyásolják a felnőttkoruk pénzügyi döntéseit és felelősségvállalásukat.
A pénzügyeinkről való beszéd társadalmunkban sokszor tabunak számít, pedig lényeges, hogy ne kerüljük el a témát, legfőképp, ha a gyerekek pénzügyi tudatosságáról van szó. De hogyan kezdjünk hozzá? Mikor adjunk pénzt a gyereknek? Kapjon-e zsebpénzt, és ha igen, mennyit? Jár-e pénz a házimunkáért, vagy elvárható, hogy a gyerek ingyen végezze el a ház körüli teendőket? Milyen értékeket és tanulságokat érdemes átadnunk nekik? Hogyan kezeljük az anyagi kihívásokat, hogy ne okozzanak felesleges szorongást a gyerekekben? Az interjú során Pap Ágota pszichológussal ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Melyik életkorban kezdik a gyerekek megérteni a pénz fogalmát, és hogyan alakul ez a megértés?
– A gyerekek pénzzel kapcsolatos megértése fokozatosan alakul ki, és több lépcsőn keresztül megy végbe. Korai óvodáskorban a gyerekek még nem igazán értik a pénz fogalmát. Számukra a pénz csupán fizikai tárgy. Középső óvodáskorban már világossá válik számukra, hogy a pénz „valamire jó”, de annak mennyiségi értékének fogalmai még nem tiszták számukra. Az iskoláskor kezdetén kezdik jobban megérteni, hogy a pénznek konkrét értéke van, és hogy különböző összegekért különböző dolgokat lehet vásárolni. Tizenkét éves korig már felismerik a pénz fogalmát és értékét, a serdülők pedig képesek összetett pénzügyi fogalmakat is értelmezni, mint például a kamatot, a kölcsönt, a munkabért és a pénz felelősségteljes kezelését. A pénzügyi alapfogalmak megértése segíti a gyerekeket abban, hogy önálló, felelős és tudatos felnőttekké váljanak, akik képesek megbirkózni a pénzügyi kihívásokkal.
Pap Ágota pszichológus (Fotó: Kovács Attila)
Hogyan befolyásolják a szülők pénzügyi szokásai a gyerekek pénzhez való viszonyát?
– A szülők pénzügyi szokásai és a pénzügyi stresszkezelési módjai jelentős hatással vannak a pénzhez való viszonyukra, hiszen a gyerekek gyakran utánozzák és tanulják azokat a mintákat, amiket a szülők mutatnak nekik. Ha a szülők nyíltan és megoldás-orientáltan kezelik a pénzügyi problémákat, a gyerekek megtanulhatják, hogy a pénz kezelése nem mindig egyszerű, de megoldható. Ellenben, ha a pénzügyi nehézségek feszültséget, konfliktust és szorongást szülnek, a gyerekek negatív érzelmi viszonyt alakíthatnak ki a pénzügyekkel kapcsolatban.
Mi a szerepe a zsebpénznek a gyerekek pénzügyi tudatosságának kialakításában?
– A zsebpénz segít abban, hogy a gyerekek megtanulják, miként osszák be a rendelkezésükre álló forrásokat, és felelősségteljes döntéseket hozzanak annak felhasználásával kapcsolatban. Ezen keresztül megtapasztalják, hogy a pénz véges erőforrás, amelyet okosan kell igénybe venniük, és mérlegelniük kell, mire költenek. A zsebpénznek a spórolás gyakorlásában is szerepe van: ha a gyerekek egy nagyobb értékű tárgyra vágynak, de még nincs elég pénzük, megtanulják, hogy türelmesnek kell lenniük, és akár több héten vagy hónapon keresztül gyűjtögetniük kell. Megtapasztalják továbbá azt is, milyen érzés a saját pénzüket költeni, ezáltal tudatosabb vásárlói döntéseket hoznak, hiszen saját bőrükön érzik meg, hogy egy-egy drágább termék megvásárlása után kevesebb pénz marad más dolgokra. A zsebpénz egyúttal lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek hibákat kövessenek el anélkül, hogy azok komolyabb következményekkel járnának. Ha pedig a szülők összekapcsolják a zsebpénzt bizonyos feladatok elvégzésével (például házimunka vagy egyéb felelősségek), a gyerekek megértik a pénzért végzett munka és a jutalom közötti kapcsolatot. Ez a későbbi pénzkeresési motivációt is erősítheti, és segíthet abban, hogy a gyerekek jobban értékeljék a megkeresett pénzt.
Hogyan taníthatják meg a szülők a gyerekeket a pénz értékére és a felelős gazdálkodásra?
– Egy ezek közül, az említett zsebpénz adása és pénzügyi felelősség biztosítása, a megtakarítás ösztönzése, a példamutatás, a költségvetés együttes elkészítése, a pénzügyi célok kitűzése, az adakozás fontosságának megtanítása, a munkával szerzett pénz értéke, a tudatos vásárlás. Fontos, hogy a szülők ne óvják túlzottan gyermekeiket a pénzügyi hibáktól. Ha egy gyerek rossz döntést hoz a zsebpénzével kapcsolatban, a szülők megengedhetik, hogy megtapasztalja a következményeket. Ez a tanulási folyamat elősegíti, hogy a gyerekek felelősséget vállaljanak a döntéseikért, és tanuljanak a hibákból.
Miként hat a média és a fogyasztói kultúra a gyerekek pénzhez való viszonyára?
– A média és a fogyasztói kultúra gyakran olyan értékeket és üzeneteket közvetít, amelyek befolyásolják a gyerekek pénzzel kapcsolatos hozzáállását és szokásait. A gyerekek, fiatalok különösen fogékonyak a televíziós, online- és közösségi médiában megjelenő reklámokra, amelyek a legújabb játékokat, ruházatokat, technológiai eszközöket és más termékeket népszerűsítenek. A reklámok által sugallt üzenetek sokszor azt továbbítják, hogy a boldogság és siker a vásárlásokon keresztül érhető el, ami torzíthatja a pénz valódi értékének megértését. A kortársaik birtokában lévő, médiában hirdetett termékek miatt gyakori a szociális összehasonlítás, ami arra ösztönözheti a gyerekeket, hogy olyan tárgyakra költsenek, amelyekre talán valójában nincs is szükségük, csak azért, hogy lépést tartsanak a kortársakkal. Ezen kívül a digitális platformok azonnali vásárlási lehetőségeket is kínálnak, ami gyors döntéshozatalra és impulzív vásárlásokra ösztönözheti a fiatalokat.
Milyen pszichológiai terhet ró a gyerekre, ha napi szinten szembesül azzal, hogy a család anyagi nehézségekkel küzd? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek ennek a felnőtt életére?
– Az anyagi nehézségek gyakran bizonytalanságot eredményeznek a családi életben, amely a gyerekek számára is erős stresszforrás lehet. Az állandó stressz és szorongás fizikai tünetekben is megnyilvánulhat, például fejfájás, gyomorfájás, alvási zavarok vagy étvágytalanság formájában. A gyerekek úgy érezhetik, hogy különböznek kortársaiktól, különösen, ha nem engedhetik meg maguknak azokat a dolgokat, amelyeket a társaik megvehetnek. Ez szégyenérzetet és kirekesztettséget okozhat, ami negatívan hat a gyerekek önértékelésére. Az anyagi helyzet miatti megszégyenülés hatására a gyerekek visszahúzódhatnak, nehezen kapcsolódhatnak a barátaikhoz, és alacsonyabb önbizalommal rendelkezhetnek. A szegénységgel szembesülő gyerekek számára nehezebb lehet pozitív jövőképet kialakítani, és elképzelni magukat sikeres felnőttként, mivel az anyagi nehézségek gyakran korlátozzák a lehetőségeiket, például az oktatásban. Az anyagi nehézségek gyakran konfliktusokat is okoznak a családban, különösen a szülők között. A folyamatos aggodalom és a családi konfliktusok elvonhatják a figyelmüket a tanulástól, ami alulteljesítéshez vagy koncentrációs nehézségekhez vezethet. Emellett az anyagi problémákkal való korai találkozás gyakran maradandó hatással van a gyerekek pénzhez való viszonyára. Így felnőttkorukban is hajlamosak lehetnek a pénzügyi szorongásra. A szegénység gyakran azt jelenti, hogy a gyerekek nem tudnak részt venni olyan társasági eseményeken vagy tevékenységekben, amelyek pénzbe kerülnek (pl. osztálykirándulás, születésnapi bulik, sportok vagy hobbi tevékenységek). Ez elszigetelődést és a társas kapcsolatok hanyatlását eredményezheti, ami hosszú távon negatív hatással lehet a gyerekek társadalmi készségeire és érzelmi jóllétére. A nyílt kommunikáció, az empátia, a közös megoldások keresése és a pénzügyi tudatosság fejlesztése azonban mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyerekek egészséges módon élhessék meg a helyzetüket, és megtanulják, hogy az anyagi körülmények nem határozzák meg az önértékelésüket, illetve azt, kik ők.
Hogyan magyarázhatjuk el a gyerekeknek a pénzügyi különbségeket anélkül, hogy szorongást vagy irigységet váltanánk ki?
– Ez a folyamat mindenekelőtt érzékenységet és türelmet igényel, hiszen a gyerekek gyakran érzékenyek a környezetükből érkező jelzésekre. Fontos, hogy a szülők és nevelők nyíltan beszéljenek a pénzügyekről, de ne terheljék túl a gyerekeket a család anyagi nehézségeivel. A gyerekeknek meg kell érteniük a pénz értékét és fontosságát, de nem szabad, hogy túlzott felelősséget vagy bűntudatot érezzenek a szülők pénzügyi helyzete miatt. Így, ha a gyerek szeretne valamit, amit a család nem engedhet meg magának, a szülők elmagyarázhatják, hogy most más kiadások fontosabbak, de együtt megtervezhetik, hogyan lehetne megtakarítani a kívánt dologra. Az is lényeges, hogy a gyerekek lássák, hogy a pénz nem csak a boldogság vagy a siker forrása, hanem egy eszköz a mindennapi szükségletek fedezésére. Számos pénzügyi társasjáték vagy digitális alkalmazás létezik, amelyek segítenek a gyerekeknek megérteni a pénzkezelés alapjait szórakoztató módon. Ezek a játékok segítenek abban, hogy a pénzről való gondolkodás pozitív élmény legyen. Amennyiben a gyerekek megfelelő önértékeléssel rendelkeznek, kevésbé valószínű, hogy a pénzhez való viszonyuk negatív irányba fordul. Ha a gyerekek azt látják, hogy a szülők hosszú távú célokat tűznek ki és terveznek, az reményt adhat nekik, és csökkentheti a bűntudatot, amelyet az aktuális pénzügyi helyzet miatt érezhetnek. A cél az, hogy a gyerekek pozitív önértékeléssel és optimizmussal nézzenek a jövő elé, bármilyen anyagi helyzetben is éljenek.
Hogyan befolyásolja a szegénység a gyerekek önbecsülését és érzelmi jólétét, különösen, ha másokhoz hasonlítják magukat?
– A pénzügyi kudarcok, mint például a munkahely elvesztése, hiteltartozások, vagy más anyagi kihívások, félelmet és szorongást kelthetnek a gyerekekben, ezért fontos, hogy támogató és biztonságos környezetet teremtsünk számukra. Ahelyett, hogy a kudarcokra koncentrálnánk, érdemes a megoldásokra és a jövőbeli lehetőségekre helyezni a hangsúlyt. A pénzügyi nehézségekről való beszélgetés elkerülése csak növeli a gyerekek félelmeit. Ha a pénz tabutéma lesz, a gyerekek félreértelmezhetik a helyzetet, és nagyobb szorongást élhetnek át, mint amennyire indokolt lenne. Érdemes megtanítani a gyerekeknek, hogy értékeljék azt, amijük van – a családot, a barátságokat, a szeretetet és az együtt töltött időt. Ez segít ellensúlyozni a pénzügyi stresszt és megerősíti a gyerekek érzelmi stabilitását. Figyeljünk arra, hogy ne érezzék túlterheltnek vagy felelősnek magukat.
Miként hat a gyerekek jövőbeni karrierválasztására és önbizalmára, ha azt látják, hogy a pénz megszerzése a túlélésre és nem az önmegvalósításra irányul?
– A gyerekek jövőbeni karrierválasztására és önbizalmára gyakorolt hatás jelentős, ha a pénz megszerzését a túlélés szükségleteihez kapcsolják. A szülők és nevelők szerepe kulcsszerepet játszik abban, hogy a gyerekek felismerjék a munka értékét és azt, hogy a pénzkeresés nem csupán a túlélésről, hanem a szenvedélyről, az önmegvalósításról és a fejlődésről is szól.
Milyen konkrét jutalmazási és büntetési stratégiák bizonyulnak a leghatékonyabbnak a gyerekek pénzügyi nevelésében, és hogyan segíthetik ezek a stratégiák a gyerekek pénzügyi tudatosságának fejlesztését?
– A jutalmazás és a büntetés fontos szerepet játszik a pénzzel kapcsolatos szülői nevelésben. A jutalmazás segíthet motiválni a gyerekeket a pénzügyi tudatosság fejlesztésére. Amikor a gyerekek pozitív megerősítést kapnak a helyes döntésekért, nagyobb valószínűséggel folytatják a megfelelő pénzgazdálkodást. Ugyanakkor a jutalmazás segíthet a gyerekeknek abban is, hogy célokat tűzzenek ki, és felelősséget vállaljanak pénzügyeikért. Míg a büntetés vagy a negatív következmények bevezetése segíthet a gyerekeknek megérteni, hogy bizonyos pénzügyi döntéseknek rossz következményei lehetnek. A büntetés lehet egy formája a következményeknek, amikor a gyerekek felelőtlenül bánnak a pénzükkel. Sőt, a büntetéseknek lehet célja, hogy tanulságot nyújtsanak a gyerekek számára, hogy a felelőtlenségnek nemcsak anyagi, hanem emocionális következményei is lehetnek. Mégis azt gondolom, hogy a pénzügyi nevelés során kulcsfontosságú a pozitív megerősítés és a jutalmazás hangsúlyozása a büntetések helyett. A túlzott büntetés negatív érzéseket kelthet, és leépítheti a gyerekek önbizalmát.
A gyerekek pénzhez való viszonyáról szóló írásunk itt még nem ért véget. A következő alkalommal az érem másik oldalát is megvizsgáljuk, és közvetlenül a gyerekeket kérdezzük meg erről a témáról. Emellett megszólítjuk Lukács Csabát, az OTP Bank egyik szabadkai fiókjának vezetőjét is, akivel a fiatalok pénzügyi szokásairól, a bankok szerepéről és szolgáltatásaikról fogunk beszélgetni, míg Zombori Imrével, a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola igazgatójával a fiatalok pénzügyi neveléséről folytatunk eszmecserét.
Nyitókép: Pixabay
