Hogyan tájékozódnak a Z-generáció tagjai?

Honnan tájékozódnak a vajdasági magyar fiatalok? Követik-e a helyi magyar nyelvű médiát, és ha igen, milyen platformokon, milyen rendszerességgel, illetve hány forrásból szerzik meg az információkat? Milyen témák iránt érdeklődnek a leginkább? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdésekre keresett választ a szabadkai Dudás Norbert, aki a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken végezte el tanulmányait, valamint a szabadkai Dudás Benjámin, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar okleveles kommunikátor szakos hallgatója. Kutatásuk középpontjában a 19–25 év közötti vajdasági magyar fiatalok médiafogyasztási szokásai, illetve az egyetemisták nyomtatott sajtóhoz való viszonya állt.

Beszélgetőtársaink már 2021-ben elkezdték a kérdőíveik szétküldését, két évvel később pedig félig strukturált interjúkat is készítettek. Az eredményeket nemcsak elemezték, hanem be is mutatták a Vajdasági Magyar Diákköri Konferencián, új perspektívákat nyújtva a helyi médiapiac és a fiatal generáció kapcsolatáról. Vajon milyen válaszokat kaptak, és azok mit árulnak el a Z-generáció információszerzési szokásairól? Az eredmények nemcsak a helyi médiát, hanem a fiatalok érdeklődését és preferenciáit is új megvilágításba helyezik. Dudás Norbert dolgozata A Z-generáció médiafogyasztási szokásai Vajdaságban címet kapta. Vele az eredmények és a következtetések mellett a személyes meglátásairól is beszélgettünk.

 Hogyan nézett ki a kutatásod? Mire helyezted a hangsúlyt?

– Az egyetemi tanulmányaimat a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon kezdtem, időközben dolgoztam a Pannon RTV-nél is, majd Pécsett fejeztem be a tanulmányaimat. Mivel a vajdasági magyar fiatalok médiafogyasztási szokásairól eddig célzottan nem készült tanulmány, ezért három évvel ezelőtt elkezdtem behatóbban is foglalkozni ezzel a témával. Először kvantitatív módszert alkalmaztam, online kérdőíves kutatást indítottam, amely 20 kérdést tartalmazott, feleletválasztós formában, valamint lehetőség volt egyéni válaszok megadására is. A kérdőívet 79-en töltötték ki. Mindannyian valamelyik vajdasági egyetemi kar hallgatói voltak. A kvantitatív adatok mellett azonban 2023-ban és 2024-ben félig strukturált interjúkat is készítettünk Dudás Benjáminnal nyolc egyetemista bevonásával. Igyekeztünk olyan fiatalokat felkérni, akik egymástól eltérő szociális környezetben és helyzetben nevelkedtek fel, annak érdekében, hogy minél árnyaltabb eredményt kapjunk.

 Milyen megállapításokra jutottál?

– A fiatalok médiafogyasztási szokásai jelentős változáson mentek keresztül az elmúlt években, különösen a rádióhallgatás és televíziónézés terén. A Z-generáció mindennapjait az online világ határozza meg, ahol a Facebook és az Instagram a vezető platformok. Itt követik az eseményeket, illetve itt informálódnak arról, hogy mi történik a környezetükben. Ugyanakkor egyre nagyobb teret hódít a TikTok is, különösen a szórakozás és a kikapcsolódás szempontjából. A vajdasági magyar fiatalok ma már ritkán hallgatnak rádiót, maximum rövid autóutak kísérőjeként. Hosszabb úton már inkább USB-ről indítanak el zenéket, vagy különféle podcasteket választanak. A televíziózás világa is merőben más képet mutat a fiatalok médiafogyasztási szokásainak tükrében. Az elmúlt két évben egyre több időt töltenek a képernyők előtt, különösen a magyarországi csatornák műsorai kötik le őket. A TV2 és az RTL Klub által készített, fiatalokat megcélzó műsorok, mint például az X-Faktor vagy a Dancing with the Stars nagy népszerűségnek örvendenek körükben. Ezek a produkciók nemcsak a látványvilágukkal és a celebek jelenlétével vonzzák a figyelmüket, hanem azt is bizonyítják, hogy a szórakoztató tartalmak milyen erőteljesen formálják a médiafogyasztási szokásaikat. Ezzel szemben, habár tudnak a Vajdasági RTV és a Pannon RTV létezéséről, nem érzik, hogy ezek a csatornák kifejezetten hozzájuk szólnának. Külön figyelmet szenteltem annak is, hogy a fiatalok pontosan honnan szerzik az információikat az online térben. A válaszok alapján 64-en a közösségi oldalakat, 56-an a híroldalakat, 37-en pedig a YouTube-ot jelölték meg forrásként. Emellett voltak olyanok is, akik különféle tematikus oldalakat és podcasteket említettek információforrásként. Az is kiderült, hogy a legintenzívebb tartalomfogyasztási időszakok reggel, ébredés után, illetve este, lefekvés előtt jelentkeznek. Ekkor olvassák a híreket és követik az eseményeket a közösségi médiában. Valószínűleg a legtöbb elérést ebben az időben tudják felmutatni a médiumok is, tehát ilyenkor érdemes közzétenni azokat a tartalmakat, amelyekkel elsősorban a fiatalokat szeretnék megszólítani. Érdekes megfigyelés továbbá az is, hogy míg sokan napi képernyőidejüket 4-5 órára becsülik, a telefonjuk statisztikája gyakran akár 1–1,5 órával is többet mutat ennél, ami arra enged következtetni, hogy az emberek nem mindig érzékelik pontosan a saját médiahasználatukat. Arra a kérdésre, hogy ismernek-e vagy követnek-e szerb nyelvű médiumokat, a legtöbb alany válasza a nem volt. A beszélgetéseink során kiderült, hogy ez azért van így, mert nyelvi nehézségekbe ütköznek. Ugyanakkor kiemelték, hogy a vajdasági magyar médiában dolgozó újságírók lefordítják és közlik a szerb nyelvű híreket, ezért nem szükséges számukra más médiumokat olvasni. Kíváncsi voltam arra is, hogy egy adott témát részletesebben fel szoktak-e kutatni, esetleg olvasnak-e másik médiumban is ugyanarról a témáról az objektivitás érdekében. Érdekes és kiemelendő, hogy akik másik forrást is elolvasnak, általában ugyanazon ideológiát követő médiumokat nyitnak meg, ráadásul mindezt olyan módon teszik meg, hogy ezzel maguk is tisztában vannak. Arra a kérdésre, hogy szerintük ki a célcsoportja a vajdasági magyar médiumoknak, csaknem mindannyian az idősebb generációt említették. Elmondták, hogy a tartalmak olvasása közben úgy érzik, kevés fiatalokat érintő témáról esik szó. Szeretnének több olyan írással, videóval találkozni, amelyek például a szépségápolásról, az utazásról, az ösztöndíjakról, a sportról, a szórakozóhelyekről és a fiataloknak szervezett eseményekről szólnak, és mindezeket nemcsak a Facebookon, hanem az Instagramon, a TikTokon és egyéb platformokon is szívesen visszanéznék. Többen említették azt is, hogy jó lenne egy olyan részleg az online médiumoknál, ahol különböző munkalehetőségek is megtalálhatóak lennének, beleértve akár a diákmunkákat, akár a teljes munkaidős álláslehetőségeket is. Szerintük, ha a médiumok a fiatal célcsoportot szeretnék megszólítani, akkor először ennek a csoportnak a tagjaival kellene beszélniük annak érdekében, hogy a szerkesztőségek valós visszajelzéseket kapjanak arra vonatkozóan, mi hiányzik abból a tartalomból, amit gyártanak. Ahhoz, hogy a médiumok szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a fiatalokkal, olyan tartalmakat kellene készíteniük, amelyek mind témájukban, mind nyelvezetükben megszólítják őket. A fiatalok figyelmét egy izgalmas cím vagy érdekes kép ragadja meg a Facebookon és az Instagramon is. Ha egy jól megfogalmazott tartalom szembejön velük, azonnal kattintanak. Ezért az első benyomás, amit a címek és vizuális elemek biztosítanak, kulcsfontosságú számukra. Hasonló tendencia figyelhető meg például az Instagramon vagy TikTokon is, ahol a videók között lapozgatva könnyen belefuthatnak egy-egy televíziós műsor vagy egy-egy magyar nyelvű írás hirdetésébe. A szórakoztató írásokat ugyanakkor mélyebb tartalmakkal is lehetne ötvözni, vagy olyan könnyed, érthető, mégis informatív írásokat, videókat készíteni, amelyek valóban elérik a Z-generáció tagjait. A lényegre törő, érthető írások iránti igény ma már egyre nagyobb. A fiatalok nem szeretnének rejtett üzeneteket vagy bonyolult elemzéseket kibogozni. Azt akarják, hogy minden világosan és egyszerűen eléjük legyen tárva. A mai fiatalok szinte már csak az online térben találják meg azokat a tartalmakat, amelyeket szívesen olvasnak, néznek, fogyasztanak. A Z-generáció elvárja, hogy a média alkalmazkodjon hozzá, nem pedig fordítva. A médiumoknak alkalmazkodniuk kell ehhez a változó világhoz, ha lépést akarnak tartani velük. A videós tartalmak, a podcastek és a social média tűnnek az egyetlen lehetséges eszköznek, amelyekkel a jövőben meg lehet szólítani őket.

MI A HELYZET A NYOMTATOTT SAJTÓVAL?

Dudás Benjámin a vajdasági Z-generációs fiatalok nyomtatott sajtóhoz való viszonyát kutatta, valamint arra is igyekezett választ találni, hogyan lehetne vonzóbbá tenni a nyomtatott sajtót a fiatalok számára.

 Hogyan végezted el a kutatást és milyen következtetéseket vontál le?

– Az ötletet egy ösztöndíjpályázat inspirálta, amelyet a magyarországi Márton Áron Szakkollégium írt ki. A pályázat feltétele egy kutatás és dolgozat elkészítése volt. Mivel szenvedélyes könyvmoly vagyok, aki imád olvasni, legyen szó hírekről, regényekről vagy tudományos művekről, a téma adott volt. Fehér Viktor, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanársegédje mentorálásával dolgoztuk ki a kérdőívet, amelynek a vajdasági fiatalok olvasási szokásait helyeztük a középpontjába. A kérdőíveket a Magyar Nemzeti Tanács közbenjárásával összesen mintegy 250 fő töltötte ki. Az eredmények meglepőek és egyben elgondolkodtatóak voltak. Az egyetemisták mindössze 5%-a vallotta azt, hogy a nyomtatott sajtóból tájékozódik, a többiek az online térből, főként a közösségi médiából szerzik az információkat. Ez a drasztikus arány jól mutatja, hogy a fiatalok számára az online platformok gyorsasága és kényelme sokkal vonzóbb. A kutatás nemcsak a jelenlegi olvasási szokásokat térképezte fel, hanem azt is megmutatta, hogyan tehetnék vonzóbbá a nyomtatott sajtót a fiatalok körében. A válaszadók szerint a kulcs a fiatalos, interaktív tartalmakban rejlik. Elképzeléseik között szerepelnek fiatalok által, fiataloknak készített írások, a közösségi médiával összekapcsolt szavazások, játékok, valamint a modernebb, lendületes megjelenésre való törekvés is. Sőt, a szórakoztató és edukatív tartalmak összekapcsolása, például érdekfeszítő interjúk révén, szintén fontos tényező lehet. A kutatás rámutatott arra is, hogy a hagyományos médiumoknak mindenképpen alkalmazkodniuk kell a digitális világ tempójához, ha továbbra is a figyelem középpontjában szeretnének maradni. Az online tér térnyerése tagadhatatlan. Mégis, ha a nyomtatott sajtó képes igazodni a trendekhez, továbbra is megőrizheti helyét az olvasók szívében. Talán kisebb példányszámban lesz jelen, mint korábban, de még mindig fontos szereplőként, hiszen, ha egy újság olyan tartalmakat nyújt, amelyek valóban érdeklik a fiatalokat, akkor lesz, aki kézbe veszi, elolvassa és értékeli azt.