Tudás, közösség, lehetőségek!

Az Újvidéki Egyetem tizennegyedik karaként 2006-ban alakult meg a szabadkai székhelyű Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, amely azóta is rendületlenül végzi a munkáját. Az okleveles óvodapedagógus és az okleveles tanító alapképzés mellett néhány évvel ezelőtt elindult az okleveles kommunikátor képzés is, ma pedig már mindhárom szakirányon elvégezhető a mesterszak is. Az intézményt családias légkör, kiváló tanári kar, valamint jól felszerelt, korszerű tanulási környezet jellemzi. Az MTTK igen nagy népszerűségnek örvend a vajdasági magyar fiatalok körében, amihez egyebek mellett az is jelentős mértékben hozzájárul, hogy az intézményben a nyelvi tantárgyakat leszámítva minden tárgyat az anyanyelvükön hallgathatnak. A Kar közel húsz éve rendkívül fontos szerepet tölt be a vajdasági felsőoktatásban, hiszen a hazai magyar értelmiség kinevelésének egyik legfontosabb központja.

Prof. dr. Pintér Krekić Valériát, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánját az intézmény jelenlegi helyzetéről, a versenyképességről és a tervekről kérdeztük.

Milyen fő irányelvek határozzák meg az MTTK működését?

– Az intézményt 2006-ban alapították azzal a céllal, hogy itthon tartsák a vajdasági magyar fiatalságot, illetve lehetőséget biztosítsanak számukra a teljesen magyar nyelvű oktatásra. Tanítói szakkal indult az iskola, majd akkreditáltattuk az okleveles óvodapedagógus szakot, és néhány évvel ezelőtt sikeresen elindítottuk az okleveles kommunikátor szakot is. Az alapképzéssel párhuzamosan zajlik a mesterképzés is most már mindhárom szakunkon.

Miért érezték annak fontosságát, hogy megnyissák a kommunikátor szakot is?

– A Pannónia Alapítványtól indult az ötlet, hogy képezzünk kommunikátorokat, azért, hogy a vajdasági magyar közösséget az itthoni magyar fiatalok szolgálják ki. A vajdasági magyar médiumokkal közösen neveljük ki az utánpótlást, így helyben kapunk médiaszakembereket is.

Tervben van-e esetleg a doktori képzés megnyitása az intézményben?

– Ami a kommunikátor szakot illeti, a doktori képzés egyelőre még csak a távoli terveink között szerepel, nevelésmódszertanból viszont igyekszünk mielőbb akkreditáltatni a doktori képzést. A közeljövőben lesz esedékes az intézménynek és minden szakának az újraakkreditálása, jelenleg ezen dolgozunk, ugyanakkor a tanítói szakon szeretnénk elindítani a doktori képzést is. Ez mindenképp a legfőbb terveink között szerepel. Bizonyos akadályok azonban most még előttünk állnak. A tanáraink túlterheltek, új oktatókat pedig pillanatnyilag nem tudunk felvenni. Ezeket a nehézségeket kell elhárítanunk ahhoz, hogy elindíthassuk a doktori képzést. A programot már előkészítettük rá, csak tanárhiányban szenvedünk. A szerbiai tanítóképzőkben a doktori képzés célja és feladata az, hogy az intézmények kineveljék a saját kádereiket a módszertani tárgyakból. A más egyetemekről érkező oktatók ugyanis kevés módszertani ismerettel rendelkeznek azon a téren, amit itt az óvodapedagógusoknak és a tanítóknak nyújtani kellene.

Mennyire tartják fontosnak, hogy feltérképezzék a hallgatók igényeit, és hogy azokat beépítsék az intézmény működésébe?

– Minden félév végén lefolytatunk egy minőség-ellenőrzési eljárást 2–3 kérdőíven keresztül. A hallgatók elmondják a véleményüket az oktatásról, a feltételekről és az oktatókról is. Ezek a kérdőívek segítenek feltérképezni a hallgatók elégedettségét, valamint a Hallgatói Önkormányzaton keresztül személyesen is végzünk beszélgetéseket az igényeket illetően. Elmondják, hogy mit szeretnének elérni, és azt is, hogy min kellene változtatni az intézményben a tanulmányaikra vonatkozóan.

Hogyan tudják felvenni a versenyt a többi felsőoktatási intézménnyel?

– Az előnyünk a többi egyetemmel szemben az, hogy minden egyes kurzusunkon magyar nyelven folyik az oktatás, az idegen nyelveket leszámítva. Valójában nehéz versenyképesnek maradni, hiszen az anyaország nagymértékben elvonja tőlünk a hallgatókat, viszont azt is el kell mondani, hogy azok, akik nálunk szereznek oklevelet, megállják a helyüket az életben. Akár a szakmában, akár azon kívül is el tudnak helyezkedni. Igyekszünk a szaktantárgyakat magas színvonalon oktatni, a válaszható tantárgyakon keresztül pedig más területekre is betekintést engedni a hallgatóknak. Sokoldalú képzéseket kínálunk annak érdekében, hogy ha diplomával távoznak tőlünk a tanulók, akkor feltalálják magukat a vajdasági magyar közösségben.

Prof. dr. Halasi Szabolcsot, a nemzetközi együttműködésekért felelős dékánhelyettest a nemzetközi kapcsolatokról és azok előnyeiről kérdeztük.

Hogyan építik fel ezeket a kapcsolatokat, és mit profitálhat mindebből az intézmény, illetve a hallgatóság?

– A feladataim közé tartozik, hogy minél több kapcsolatot építsek ki a Kárpát-medencében és azon túl is. Nekünk a Kárpát-medencében lehetőségünk van magyarul kommunikálni, és ebből kifolyólag a lehetőségeink szinte korlátlanok. Szerencsére hozzáférünk az európai uniós forrásokhoz, és a közös nyelv miatt sokkal könnyebben megvitathatunk különböző projekteket és tartalmakat. Külső forrásokkal is támogatjuk az intézmény működését, gondolok itt a minél színvonalasabb oktatásra, illetve a hallgatók és tanárok folyamatos továbbképzésére. Minél több külső forrást be tudunk vonni, annál több lehetőségünk lesz kutatásokra és innovatív fejlesztésekre, ami által a hallgatókat a legkorszerűbb tudással tudjuk felvértezni. A nemzetközi kapcsolatok első része erre irányul, a másik pedig a különféle mobilitási programokra, amelyek számos lehetőséget kínálnak a tanároknak és a diákoknak egyaránt. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy egy hetet vagy egy hónapot, sőt akár egy szemesztert is külföldön töltsenek, ott szerezzenek gyakorlati, illetve elméleti tudást, és azt hozzák vissza. Természetesen ezt is támogatja az Európai Unió az Erasmus+ programokon keresztül. Ha tudást hoznak vissza, az erősíti a közösségünket. A hallgatók ösztöndíjban részesülnek, nem saját költségükön kell, hogy kiutazzanak. Emellett vannak még a CEEPUS programok is, amelyek hasonló jellegűek, illetve a Makovecz-program is elérhető, amely a Kárpát-medencei csereprogramokat támogatja.

Mennyire népszerűek a cserediákprogramok?

– A cserediákprogramok egyre népszerűbbek, mi is sokkal komolyabban foglalkozunk velük, mint korábban. Az elmúlt időszakban számos tájékoztatót tartottunk a témával kapcsolatban, és sikerült áttörnünk a jeget, aminek az lett az eredménye, hogy most már rangsorolni kell a diákokat, hogy lássuk, kik vehetnek részt a cserediákprogramban. A hallgatók rájöttek, hogy semmi összetett nincs ebben a folyamatban, pályázás után be kell járni órákra, vizsgázni és barátkozni kell, valamint néhány papírt aláíratni, amiért cserébe még anyagi támogatás is jár nekik. A hallgatóknak meg kell tapasztalniuk az ottani körülményeket, majd miután hazajöttek, egy élménybeszámolót tartanak az egyetemen. A beszámolókra nagyon odafigyelünk, Erasmus-napokat is tartunk a karon pontosan azért, hogy minél többen bekapcsolódhassanak a mobilitási programokba. Egyre több lehetőség áll a diákok rendelkezésére, nemcsak Magyarországon, hanem akár Szerbiában is, csupán korábban nem jutott el elegendő információ hozzájuk. Mi azon dolgozunk, hogy ez megváltozzon.

Mennyire tartják fontosnak, hogy a tudásanyag mellett egyfajta látásmódot, értékrendet és jövőképet is megpróbáljanak adni a tanulóknak?

– Vajdaságban megtanultuk, hogy Magyarország és Szerbia irányába is bizonyítanunk kell. Azok a hallgatók, akik ide iratkoznak be, a nehezebb utat választják az itthoni továbbtanulással, aminek azonban óriási előnye is van, hiszen nem szakadnak ki a közösségből. Az itt végzett embereknek kell majd összetartaniuk Vajdaságon belül azt a közösséget, ahol munkát vállalnak. Éppen ezért igyekszünk olyan értékeket átadni nekik, amelyek valóban arról szólnak, hogy a kultúránkat és a nyelvünket meg kell őrizni. Nem elég csak beszélni róla, hanem tenni is kell érte. Abba az irányba igyekszünk haladni, hogy minél aktívabbak legyenek a hallgatóink, minél több tudást kapjanak, ám ne csak a tanulásról beszéljünk, hanem a nevelésről is. Ha azt nézzük, akkor a mai világban minden az IT-ről szól, ki foglalkozik a gyerekek lelki világával? A szülők mellett az óvodapedagógusoknak és a tanítóknak ez lenne a legfőbb feladata. Ezen értékek szerint igyekszünk nemcsak tanítani, hanem nevelni is a hallgatóinkat.

A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon Dudás Éva a tanulmányi hivatal vezetője. Ő és munkatársai végzik a hallgatókkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. Hozzájuk fordulhatnak a tanulók a problémáikkal, amelyekre igyekeznek a lehető legrövidebb időn belül megoldást találni. Munkájuk elengedhetetlen az intézmény olajozott működéséhez. A tanulmányi hivatal munkájáról, főbb feladatairól Dudás Évát kérdeztük.

Milyen szakokat nyitnak a következő tanévben és hány diákot várnak ezekre?

– Okleveles tanító szakra összesen 35 tanulót várunk, ebből 20-at az állami költségvetés terhére, 15-öt önköltségre. Az okleveles óvodapedagógus szakra összesen 20-an jelentkezhetnek, ebből 15-en a költségvetés terhére, 5-en önköltségre. Az okleveles kommunikátor szakunkra 15 diákot várunk, ebből 10-en tanulhatnak az állami költségvetés terhére és 5 helyünk van önköltségre, emellett minden szakunkon elérhető a mesterképzés is. A beiratkozási pályázatot egységesen az Újvidéki Egyetem jelenteti meg májusban, és csak utána tesszük ki mi a saját honlapunkra. Az érdeklődők a pályázatban közzétett dokumentumban megtalálnak minden fontos információt a jelentkezéssel, a beiratkozással és a felvételi vizsgával kapcsolatban. Az országban uralkodó helyzet miatt idén várhatóan a megszokottnál is nagyobb csúszás lesz a pályázatot illetően. A jelentkezést, a felvételit és a képességvizsgát általában június végén és július legelején tartjuk, ám itt is az Újvidéki Egyetem határozza meg az adott időintervallumot. Amennyiben a középiskolákban meghosszabbítják a tanévet, akkor ezek az időpontok is későbbre kerülnek. Az alapképzésre jelentkezőknek minden szakon képességvizsgát kell tenniük. A tanító és óvodapedagógus szakoknál a jelentkezők zenéből, beszédkészségből és testnevelésből, a kommunikátor szakon pedig csak beszédkészségből tesznek képességvizsgát. A felvételi vizsga minden szakirányon egyforma és két tesztből áll. A leendő tanulóknak magyar nyelvből és irodalomból, valamint általános tájékozottságból kell írniuk egy-egy tesztet. A kar ingyenes felvételi-felkészítőt szervez, ami április 12-én, szombaton 9 órakor kezdődik, és az előadások részletes beosztása már elérhető a honlapunkon.

Mely szakok a legnépszerűbbek?

– Eddig a kommunikátor szak volt a legnépszerűbb, de tavaly például az óvodapedagógus szakra jelentkeztek a legtöbben. Nemrég tartottuk meg a nyílt napunkat, és azt látjuk, hogy jelen pillanatban sajnos a tanítói szakunk a legkevésbé népszerű. Általában maradnak üres helyek bizonyos szakokon, ám minden évben igyekszünk feltölteni legalább az állami költségvetéses helyeket. Van néhány olyan tanulónk is, aki önköltségen végzi a tanulmányait.

Milyen problémákkal fordulhatnak a diákok a tanulmányi hivatalhoz?

– Mindenféle problémával lehet hozzánk fordulni, igyekszünk mindenre megoldást találni. Nálunk jelentkeznek a hallgatók a felvételire, a tanulmányin kell beiratkozni és tőlünk kérhetnek igazolásokat is. Karunkon jól üzemel az e-hallgatói és az e-tanári rendszer is. A hallgatók a tanulmányaik minden részletéhez hozzáférhetnek az interneten keresztül. Bejelenthetik a vizsgáikat, választhatnak tantárgyat és bármikor utánanézhetnek bizonyos adatoknak. Az egész rendszert a tanulmányi hivatalból irányítjuk, és ha a hallgatóknak vagy a tanároknak bármi gondjuk van a rendszerrel kapcsolatban, akkor hozzánk fordulhatnak. Érdemes kiemelni, hogy a minisztériumi ösztöndíjakkal kapcsolatban is mi segítünk a diákoknak, és a pályázati dokumentumokat is a tanulmányi hivatalban kell átadni. A mi feladatunk az, hogy ezt a pályázatot lebonyolítsuk a minisztérium felé.

A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar életében rendkívül fontos szerepet tölt be a Hallgatói Önkormányzat, amely igyekszik összefogni a diákokat, kapocsként megjelenni az intézmény vezetősége, a tanárok és hallgatók között, valamint különböző programokat is szervez. Krizsán Szabrina, a HÖK elnöke engedett bepillantást a szervezet munkájába.

Milyen programokat szerveztek, illetve milyen módon veszi még ki a részét a hallgatói önkormányzat az egyetemi életből?

– A programjaink mindig attól függően változnak, hogy nyári vagy téli szemeszterről van-e szó. A téli félévben általában a gólyákat helyezzük a középpontba, rögtön a Gólyatáborral kezdjük a programok sorozatát, ami a legkedveltebb eseményünk. A szervezet életében is nagyon fontos szerepet tölt be, mivel nagyon sok munkát igényel, ugyanakkor a gólyák szempontjából is fontos, mivel a táborban jobban megismerik nemcsak egymást, hanem a tanárokat és a Kar vezetőit is. Közvetlenül feltehetik azokat a kérdéseket, amelyeket hivatalosabb környezetben talán nem mernének. A gólyatábor után az oktatás első heteiben egy városbemutató túrát szervezünk az elsősöknek, majd pedig következik a jól megszokott gólyabuli, ami mindig nagy sikert arat. Ezekkel a programokkal rögtön az elején átélhetik az egyetemi életérzést, és egészen másként vághatnak neki a félévnek. Év közben filmesteket is tartunk közösségépítő céllal, és mindig igyekszünk olyan filmeket választani, amelyek nagy sajtóvisszhangot kapnak. A karácsonyi ünnepek idején igyekszünk sokat jótékonykodni, majd készülünk a vizsgaidőszakra. A nyári szemeszterben következik az Egyetemi hét, ami egy olyan esemény, ahol tényleg megmozgatjuk az összes hallgatót. A szokásos programok mellett idén új eseményekkel is készülünk. A külföldi kapcsolatainknak köszönhetően lehetőségünk van arra, hogy sokat utazzunk és más hallgatói önkormányzatok eseményein is részt vegyünk. Minden tavasszal és ősszel a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megrendezi a vezetőképzőt, ahová a legszorgalmasabb tagjainkat küldjük el, ezzel jutalmazva a kemény munkájukat. A nagy projektek közé tartozik még a Sportnap, a Gyermeknap és sok egyéb rendezvény is. Az eseményeket illetően a fókusz most egy kicsit elcsúszott az országban zajló tüntetések miatt, a közösségépítés azonban továbbra is rendkívül fontos szerepet játszik a HÖK életében. A nemrég megtartott plénum is azt bizonyítja, hogy mi vagyunk a hallgatók szócsöve, és szükség van a munkánkra. Igyekszünk a passzivitás ellenére is aktívak maradni, hiszen a tanulók sokszor a tanulásba temetkeznek, és kevésbé veszik ki a részüket a közösségi programokból, ám szerencsére vannak olyan hallgatóink is, akik rendszeresen részt vesznek a programjainkon, fontos visszajelzést adva ezáltal számunkra arra vonatkozóan, hogy van értelme annak, amit csinálunk, van értelme tovább folytatni a megkezdett munkát.