Megfő vagy kisül

Vajdaság egész területét aszály és szárazság sújtja. A magas hőmérséklet és csapadékmentes időjárás minden élőlény szervezetét megviseli, az extrém meleg pedig különösen nagy károkat okoz a mezőgazdasági földterületeken. Többek között veszélybe került a szója, a kukorica, a napraforgó termése is, de a burgonyatermesztők sincsenek jobb helyzetben. Teleki Lóránt királyhalmi burgonyatermesztővel az idei termésről, és az árak alakulásáról beszélgettünk.

– Gyümölcs és zöldségtermeléssel foglalkozunk, de a főbb profilunk a burgonyatermesztés, azon belül is a magburgonya-termesztése. Burgonyából 30–35 hektárnyi az éves bevetett területünk, ez magába foglalja az újburgonyát, a magparcellát, a vetőmagparcellákat és a másodvetéseket is, amiket általában a hatodik hónapban ültetünk, és amik novemberben vagy október második felében érnek be. Körülbelül 8–10 hektárnyi újburgonyát szoktunk termeszteni fátyolfóliában, a kiültetés pedig az időjárástól függően változik.

Ez elég kockázatos, mert március végére nem szokott kikelni, inkább áprilisban bújik ki a burgonya, és akkor még gyakran vannak éjszakai fagyok, ami károkat tud okozni, mint ahogy ez az idei évben is történt. Háromszor-négyszer is elfagytak idén a burgonyák, de ettől még a növény nem megy tönkre, mert újra kihajt, csak akkor késni fog a termése. Ez fajtánként is változik, mert vannak fajták, amelyek érzékenyebbek a fagyra és vannak azok, amelyek jobban tűrik a kora tavaszi stresszeket. A burgonya ára naponta változik és egyik napról a másikra hatalmas különbségek lehetnek. Volt már arra példa, hogy hétfőn egy kilogramm krumpli 100 dinárba került, a hétvégére pedig már 35 dinár volt. Ez mindig kereslet-kínálat kérdése. Mi üzletláncokkal is dolgozunk, illetve a környékbeli nagybani piacokon értékesítünk. Minden piacon egy-egy értékesítőnek adom el a termést, hogy ne csináljak konkurenciát a saját árumra, így az újvidéki, a šabaci és a belgrádi piacokon csak egy viszonteladóval dolgozom. Ők nagyobb mennyiséget el tudnak adni. Nyolchektárnyi burgonyát három hét alatt kiszedünk és el is adunk. Keszthelyi fajta burgonyákkal dolgozunk, már csak azért is, mert mi vagyunk Szerbiában a kizárólagos képviselete ezeknek, és szerződésben állunk a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel. A Balatoni rózsát, a Botondot, a Démont termesztjük. Ezeken kívül most fogunk Szerbiában regisztrálni még kettő új fajtát, amelyek még Magyarországon sincsenek bejegyezve. Ez a Red River és a Golden River néven ismert fajta. Egyelőre kísérleti fázisban vannak az országunk négy pontján, és kétéves próbatermesztés szükséges ahhoz, hogy elismerjék és rákerüljenek a hazai fajtalistára. Holland fajtákat is használunk az újburgonyatermesztésben, kizárólag a koraiságuk miatt. Ilyen a Riviera és az Arizóna – részletezte Teleki Lóránt.

A termelő január óta saját hűtőházat épít. Mint mondta, ez már régi vágya volt.

– Hajdújáráson van egy saját, hagyományos, kisebb, 170 tonnás kapacitású hűtőházunk, illetve résztulajdonos vagyok a Prima és a Goldenfrukt hűtőházakban. Ezeknek a kapacitásait kinőttük. Körülbelül négyszáz tonna terményre volt tároló kapacitásunk a háznál, de ezek nem hűtött, hanem csak légcserés kamrák voltak, illetve béreltem külön is egy helyiséget, ahova 700 tonna áru fért. Ezeket a helyeket pótolja majd az a hűtőház, amit most építünk. A burgonyánál folyamatosan kell figyelni a hőmérsékletet, hogy ne fázzon meg, és ügyelni kell arra is, hogy ne ázzon meg, mert ha csapadék éri a kiszedett termést, az nagyon csúnyán tud kinézni. A saját hűtőtároló építésébe január végén kezdtünk bele, mert korábban sikeresen pályáztunk a Prosperitati Alapítványnál. Valószínűleg a legrosszabb időszakban kezdtünk építkezni, mert most sokkal drágább az építőanyag. Még a munkálatok végét nem látjuk, de ha minden igaz, akkor tíz napon belül beindulnak a hűtőgépek. Egy hatalmas vágyam volt, hogy itthon, a saját udvarunkban tudjunk betárolni és ne kelljen máshova vinni az árut. Van egy teljes válogatóvonalunk, csomagolónk, adagolónk – magyarázta Teleki Lóránt.

Idén jelentősen drágult a zöldségfélék és a burgonya ára is, amit a gazdák a termelési költségek emelkedésével magyaráznak.

– A hazai fóliás burgonyák április végén kerülnek ki a földből, és abból nagyon kevés mennyiség kerül a boltok polcaira. Ami ennél korábban megvásárolható, az nagy valószínűséggel behozatali áru, ami Spanyolországból vagy más, melegebb éghajlatú országból érkezik. Ez természetesen mindig drágább. A mi térségünkben is minden alapanyag ára megdrágult. Például a műtrágya esetében 300 százalékos áremelkedés történt: míg tavaly a nitrogén tartalmú műtrágya kilónkénti ára 36–42 dinár volt, az idén ugyanez 120–130 dinárba kerül. A komplex műtrágyák ára csak megduplázódott, de az is egy hatalmas tételnek számít. Az üzemanyagköltség a földművelésben jelentős részt jelent, és most az is többe kerül. El kell mondani, hogy a gazdák nincsenek jó helyzetben. Lehet, hogy a vásárló csak azt érzi, hogy tavaly a burgonya ára 50 dinár volt, most meg 100 dinár kilója, de tudniuk kell, hogy a termelő ebből nem 90 dinárt kap kézhez. A termelők háromszoros árköltséggel termelnek, és minderre rátesz az aszály, mert a termés feles lesz annak is, aki öntözni tudott. Az idei évben egész Európában nem csak a burgonya, hanem a zöldségfélék esetében is az aszály miatt magasabbak lesznek az árak, és nem is nagyon lesz idén honnan importálni a burgonyát. Spanyolországot és Franciaországot is aszály sújtja, és feltételezem, hogy náluk is háromszoros alapanyagárakkal dolgoznak. Ha lesz is behozatali burgonya, annak is magasabb lesz az ára a tavalyihoz képest. Ha az elkövetkező években is ilyen szárazság lesz, akkor hova tovább? A kutakban a vízszintek folyamatosan csökkennek. Előbb-utóbb elérünk egy olyan lélektani határt, amikor már nem biztos, hogy megéri tovább öntözni. Úgy látom, hogy egyre nagyobb gond a vízellátás, és valahol ezt szabályozni kell. Remélem, hogy csapadékos ősz jön, és utána tudjuk tölteni a jelenlegi hiányokat, hogy a vízrétegek újra tudjanak táplálódni. Ha viszont minden így marad, akkor meddig tudunk a homokos talajon termelni? – tette fel a kérdést Teleki Lóránt.

Az utóbbi években egyre nehezebb volt idénymunkásokat találni. Egyes hírek szerint emiatt a termelők akár 5000 dinárt is fizettek naponta az alkalmi munkavállalóknak. A termelő szerint ez az összeg nem reális, a szabadkai homokvidéken 300–400 dináros órabért fizetnek.

– Talán a málnaszedésben lehet megkeresni naponta 5000 dinárt, de ez az összeg errefelé nem reális. Mi állandó munkatársakkal dolgozunk, és vannak alkalmi munkásaink is. Van egy csoportunk, akikkel nagyon jó az együttműködésünk a burgonyaszedésben, egy évben szinte két és fél vagy három és fél hónapot dolgozunk. Ők általában egy fix összegért jönnek el dolgozni. A bér alakulásánál az is tényező, hogy melyikük milyen munkakört tölt be, hisz nem mindegy, hogy fizikai munkát vagy valamilyen más, felelősségteljes feladatot lát el. Az egyszerre több munkát ellátó emberek, akik önállóan tudják végezni a munkájukat, magasabb fizetést kapnak – mondta a termelő.

A csapadékigényes burgonyának sem tesz jót a jelenlegi időjárás. Mint azt a termelő elmondta, az öntözésnek nincs akkora hatása, mint amilyen az esőnek lenne.

– Ha így haladunk, akkor lassan elsivatagosodik ez a vidék. Az idei nyári időjárás semminek sem kedvez, így a burgonyának sem. Mint ismeretes, a burgonya egy nagyon csapadékigényes növény, aminek általában 800 milliméter csapadék is elkelne évente a vegetálás idején. Jelenleg katasztrófaüzemmódban dolgozunk. Az, aki nem tud öntözni, annyi burgonyát sem tud felszedni, mint amennyit elültetett. Most az öntözéssel is igazából csak életben tartunk. Légköri aszály van, két és fél hónapja nem volt egy csepp csapadék sem ezen a részen. Elég csak kimenni a határba és ránézni akár a gabonafélékre, a kukoricára vagy a napraforgóra. Azt hiszem, hogy ezeknél a növényeknél a gázdák 90 százalékban lemondhatnak a termésbetakarításról. Mi öntözünk, de ilyen extrém körülmények között az öntözésnek, az öntözővíznek sincs meg az a hatása, ami megfelelő lenne. Ha 35–40 Celsius-fokos meleg van és a talajhőmérséklet 60–65 Celsius-fokra emelkedik, akkor a növény csak túlél. Ha túlöntözzük a burgonyát, akkor megfőzzük, ha pedig nem öntözzük, akkor kisül. Vannak fajták, mint amilyenek a magyarországi, keszthelyi fajták, amik jobban bírják a gyűrődést, mert a mi éghajlatunkra vannak kifejlesztve, de azok sem a végletekig. Az extrém melegek miatt sokkal kisebb a kötésszám. Egy burgonyabokor átlagosan 8–13 gumót hoz, most ugyanaz a bokor csak 4–6 gumót. Az időjárás következtében nem is fog a krumpli úgy megnőni, mint kellene. Emiatt úgy gondolom, hogy nem lesz olcsó a burgonya.