Húszéves a CMH

A két évtizeddel ezelőtt, október végén megalakult CMH (Concordia Minoritatis Hungaricae) Polgári Egyesületet Zentán 17 alapító tag keltette életre. A tagokat az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács felkérésére a vajdasági magyar politikum, a civil szféra és a történelmi egyházak delegálták. Valamivel később nyíltak meg az egyesület irodái Vajdaság-szerte azzal a céllal, hogy hozzásegítsék a vajdasági magyarokat a kedvezménytörvény által nyújtott többlet jogosítványhoz. A CMH alapításának kezdeteiről és az elmúlt húsz év tevékenységeiről Bús Ottó, a CMH-irodák koordinátora és Dudás Károly elnök nyilatkozott lapunknak.

– Olyan testület jött létre, amelynek tagjai nagyon jeles és tenni akaró emberek – emlékezett vissza a kezdetekre Dudás Károly.

– A magyar igazolványok igénylési folyamatának a megindítása egy csoda volt, az emberek sorban álltak, és várták a zöld igazolványokat. Rájöttünk, hogy elég behatárolt feladattal indultunk, de aztán a legszélesebb feladatköröket láttuk el és látjuk el ma is, azaz minden olyan tevékenységet lefedünk, ami a közösségnek hasznára válik. A Vajdasági Magyar Szövetség az a párt, amely azért jött létre, hogy a közösség álmait és vágyait megvalósítsa, és ebben vagyunk mi most is erős láncszemként jelen – fogalmazott a régi-új elnök.

Ugyanakkor, más néven ugyan, a Felvidéken, Erdélyben és Horvátországban is megnyíltak a magyarokat segítő irodák, de ezek mára már megszűntek vagy átalakultak. A vajdasági egyesület székhelye, központi irodája Szabadkán található, emellett további öt vajdasági városban működnek területi irodák: Zentán, Zomborban, Nagybecskereken, Temerinben és Újvidéken. A többi vajdasági magyarlakta településen kihelyezett ügyfélfogadások formájában vannak jelen. 2002 és 2010 között az irodák összesen 121.075 magyarigazolvány-kérelmet bonyolítottak le, és az idő múlásával egyre több területen nyújtottak segítséget a hozzájuk forduló polgároknak. 2005. szeptember elsejétől 2010 januárjáig, a vízumkényszer megszűnéséig az egyesület munkatársai a Magyar Köztársaság Szabadkai Főkonzulátusával egyeztetve technikai feladatokat végeztek a szerbiai állampolgárok vízumigényléseinél. Ehhez kötődött 2008. január elsejétől a magyar–magyar kapcsolattartási támogatás is, ennek a teendőit szintén a CMH munkatársai vették át. 2014 decemberéig a Szerbiában élő magyarok a CMH-irodák közreműködésével támogatást igényelhettek a magyarországi egészségügyi ellátáshoz. 2011 januárja óta a CMH részt vállal az egyszerűsített honosítási eljáráshoz kapcsolódó kérelmek hatékony és zökkenőmentes benyújtásának elősegítésében. A CMH, a VMSZ-szel együttműködve, 2012 januárjában ingyenes vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs jogsegélyszolgálatot indított. A vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs kérdések mellett az ügyfelek polgári és büntetőügyekben is kérhetnek jogi tanácsadást. 2012 óta a CMH fogadja az MNT által meghirdetett felsőoktatási és demonstrátori ösztöndíjpályázatokat. Az Európa Kollégium leendő lakói is az irodákban jelentkezhetnek.

– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy segíthetünk a magyarországi, illetve az MNT-ösztöndíjakhoz való hozzájutásban. A Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési, továbbá tankönyv- és taneszköz-támogatási, valamint a hallgatói támogatási pályázat lebonyolítása is ide sorolandó. A 26 ezer kérelem kezelése nagyon sok munkával és felelősséggel járt. Mindezekhez a teendőkhöz csatlakozott később a falugondnoki hálózat kiépítése. Újságíróként készítettem egy sorozatot az idős emberekről, akkor láttam bele az életükbe, szembesültem azzal, milyen sorsban, magatehetetlenül és egyedül élnek. Jött egy lehetőség, hogy rajtuk is segítsünk. Messzemenően ez most a legfontosabb feladatunk – részletezte Dudás Károly.

A falugondnoki szolgálatot 2015 novemberében indította el az irodahálózat. Mára 20 falugondnok dolgozik Vajdaság 17 önkormányzatában, 50 településen.

– 2015 nyarán kerestük azokat a személyeket, akik elvállalnák a falugondnoki feladatokat. Kiváló embereket sikerült találni. A 20 éves sikertörténetnek mindenképpen részei a velünk együtt dolgozó munkatársaink. Különösen érvényes ez a falugondnokokra, akik hivatásukként élik meg a munkájukat, sőt ez még a hivatásnál is több. Ez bizalmi állásnak tekinthető, hiszen napi rendszerességgel bejárnak idős, egyedül élő emberek házába. Bevásárolnak nekik, a gyógyszertárban beváltják a vényeket, visszaadják a visszajárót. Minden olyan feladatot meg kell oldaniuk, amit lehet, hogy otthon a saját házukban sem csinálnak meg. Az elmúlt hat évben nem érkezett panasz a munkájukra. A világjárvány idején is helytálltak, felelősségteljesen viselkedtek, és nincs arról tudomásunk, hogy bárkit is megfertőztek volna. Ez nekünk fontos, hisz feladatunk, hogy vigyázzunk az idősekre – nyilatkozta Bús Ottó.

Az iroda folyamatos tréninget szervez a falugondnokoknak, akik ezáltal részt vesznek az akkreditált házi ápolási, újraélesztési, kiégés elleni és csapatépítő képzésen is.

– A falugondnokok élete is hullámvölgyekkel teli, van, hogy úgy érzik, nem bírják már tovább, ezért segítenünk kell őket. Összetett a hivatásuk, hisz az élet különböző helyzeteket produkál. Sajnos nemegyszer megesik, hogy holtan találnak valakit azok közül, akiket naponta látogatnak. Nehéz helyzetekkel találkoznak, és ezt a terhet is cipelik a vállukon. Nem is biztos, hogy minden ember alkalmas arra, hogy ezt a szolgálatot végezze – részletezte az iroda koordinátora.

Bús Ottónak és Dudás Károlynak a kezdet volt a legemlékezetesebb, amikor a magyar igazolványokat intézték.

– Hihetetlen volt, hogy olyan hosszú sorokban álltak a zimankóban az emberek, teát osztott szét közöttük, aki csak tudott. Az oktatási-nevelési támogatás kézbesítésekor személyesen kerestünk fel néhány családot, és nagyon felemelő érzés volt például olyanok otthonába ellátogatni, akik hét gyermeket neveltek. Rengeteg szép pillanat említhető meg ebből a 20 évből. Hálás vagyok és az is maradok a gondviselésnek, a pártnak és a magyar kormánynak azért, hogy a részese lehetek – emlékezett vissza Bús Ottó.

– Az emberek a szívükre helyezték a zöld igazolványt, és örültek, hogy nyíltan vallhatják magukról, hogy magyarok. Sok szép pillanat volt. Minden évben felvetettük, hogy az óvodások is kapjanak támogatást, ez a mi lelkünknek volt fontos. Sikerként éltük meg, amikor erre kedvező válasz érkezett. Annak idején jó embereket sikerült toboroznunk, most is megbízható irodavezetőink vannak. Három korábbi alelnök már távozott az élők sorából: Matlári György, Békási Andor és Döme Csaba, illetve Szenes Valéria, a szabadkai iroda vezetője, és Dujmovics Emília, a temerini iroda vezetője sincs már közöttünk. Róluk megemlékeztünk a közgyűlésünkön – mondta Dudás Károly.

– Pirityiné Szabó Juditot mindenképp meg kell említeni, aki a legnagyobb támogatónk volt az anyaországból, itthon pedig Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét, aki támogatott bennünket, és feladatokkal bízta meg az egyesületet. Hajnal Jenőnek is hálásak lehetünk. Ahhoz, hogy 20 évig itt legyünk, szükség volt a nemzeti kormány, a VMSZ támogatására és az MNT-re – fogalmazott Bús Ottó.

A CMH legutóbbi tisztújító közgyűlésén ismét bizalmat szavaztak az elnökségnek. Az öttagú elnökségnek négy alelnöke van: Orosz Attila bácskai református esperes, Fejsztámer Róbert Magyarkanizsáról, Galambos László Újvidékről és Dobai János Tordáról. A felügyelőbizottságot is megválasztották. A 20. évfordulót januárban szeretnék megünnepelni. Terveik szerint szakmai tanácskozást szerveznek, és ha a járványhelyzet megengedi, a Kárpát-medencei régióban egykor működött testvérszervezeteket is meghívják.