Fennállásának tizedik évébe lépett a Kolibri a Családokért Egyesület. A szervezetet számos rendezvényéről, közösségépítő programjáról, karitatív tevékenységéről ismerhetik úgy a Vajdaságban, mint a külhoni, vagy az anyaországi térségekben. Gajda Nórával, az egyesület elnökével, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége elnökhelyettesével beszélgettünk a szervezet létrejöttéről, segítői szerepéről és céljairól.
Milyen céllal jött létre az egyesület? Milyen tevékenységekkel indított?
– Tíz éve, a tavasz első napján hét alapítóval indult az egyesület, elsősorban azzal a céllal, hogy a nagycsaládokat még nagyobb családdá kovácsolja. Úgy láttuk, így képviselhetjük a családok érdekeit és közvetíthetjük a kéréseiket és problémáikat egyes intézmények felé. Az is célunk volt, hogy az emberek érezzék, tartoznak valahová, és hogy a rendezvényeinken mindenki jól érezze magát. Kezdetben olyan rendezvényeket szerveztünk, ami barátkozásra nyújtott lehetőséget a családok között. A nagycsaládoknak kevés kimozdulási lehetősége van a nagy létszám miatt. Falun élni nem hátrány, viszont a lehetőségek, programok szempontjából előnytelen lehet. Emiatt igyekeztünk olyan eseményeket szervezni, helybe vinni, amik a városban már adottak. Például gyereknapot szerveztünk, ahova tűzoltókat, mentősöket, orvosokat hívtunk, akik bemutatót tartottak. Ennek a programnak az volt a célja, hogy a gyerekek ne féljenek egy-egy probléma megoldásánál, lássák, hogyan kell reagálni adott helyzetben és ne ijedjenek meg. Elsősegély-bemutatót is szerveztünk a helyi iskolában. Fontos az, hogy együttműködünk a környékbeli iskolákkal és óvodákkal, illetve a helyi közösségekkel is. Megjelöltük a környezetvédelmi, az egészségügyi világnapot, vagy akár a láthatatlan munka világnapját is, és elismertük az önkénteseink munkáját, hiszen ők a tevékenységünk mozgatórugói. Kizárólag csak velük tudunk dolgozni.
A találkozások mindig jó hangulatúak (Fotó: Kolibri a Családokért Egyesület archívuma)
Az egyesület annak idején a Kolibri a Nagycsaládokért Egyesület néven indult.
– Sosem volt kizáró ok az, hogy a háromnál kevesebb gyermekes családok is részt vegyenek a rendezvényeinken. Azért lett módosítva a nevünk, mert hiába győzködtük a kisebb létszámú családokat, hogy jöjjenek el a programokra, valamiért kizárva érezték magukat, és így lettünk Kolibri a Családokért Egyesület. Most is, mint akkor, szeretettel várunk nagy- és kiscsaládokat az eseményekre, sőt még a nagyszülők is csatlakozhatnak segítőként vagy szimpatizánsként.
Az imént már szóba kerültek a rendezvények. Az elmúlt tíz év során számtalan sikeres programot és karitatív tevékenységet tudhat maga mögött a szervezet. Ilyenek például a kerékpártúrák, a baba-mama klub, a babamászó verseny, a házhoz megy a Mikulás, különböző gyűjtések, a házasok vetélkedője, a szerelemlakatfal felállítása, a vándorbölcső-program, és jó néhány kirándulás. Kimaradt-e valami a felsorolásból?
– Valóban sok rendezvényünk volt. Amiről azonban keveset beszélünk, és talán fel kellene frissíteni, az a babazászló-programunk. A zászlókat kérhetik a szülők, a nagyszülők vagy akár a keresztszülők, hogy a kisbaba jövetelekor kitegyék az ablakba vagy a bejárati ajtóba. Van ebből rózsaszín és kék is, annak függvényében, hogy kislány vagy kisfiú érkezik a családba, esetleg szerencsés esetben mindkettő. Célja, hogy felhívjuk a figyelmet, egy-egy újszülött érkezésének fontosságára.
Honnan erednek ezek az ötletek?
– Például az adventi ablaknyitogatást, a babazászlózást, a vándorbölcső-programot és a szerelemlakatfalat is Magyarországról adoptáltuk. Nagy lehetőség nekünk, hogy a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetség tagjaként, az általa rendezett eseményeken, gyűléseken jelen tudunk lenni. Ide felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, délvidéki és anyaországi egyesületek vezetői tartoznak. Ezeken az összejöveteleken rengeteg tapasztalatot gyűjthetünk, egymás jó gyakorlatait át tudjuk venni. Mindig hallunk olyat, ami még a saját házunk táján nincs.
Mennyiben változtatta meg a járványhelyzet a szervezet munkáját? Hogyan valósulhatnak meg ebben az időszakban a programok?
– Kénytelenek vagyunk igazodni a helyzethez. A tevékenységünk egy része közvetítői szerepvállalás, ami most jobban kifejezésre jut. Megváltoztak az ügyintézés módjai is, így, ha igény van rá, akkor összekötjük a családokat az adott intézményekkel. Elmagyarázzuk, hogyan tudnak hivatalos okmányokat kérni online módon. Rendezvényeinkkel mi is próbálunk lépést tartani a változó trendekkel, így például a babamászóversenyt is online szerveztük, mégpedig úgy, hogy a szülők elküldték a kicsikről készült mászós felvételeket, amit közönségszavazásra bocsátottunk. Természetesen minden baba nyert és ajándékban részesült. Az emeljük a gyermeket a magasba akciónkat is az online térben szerveztük. Tavaly házhoz ment a Mikulás, ezt idén kicsit másképp valósítottuk meg és ezúttal a hajdújárási Lurkóházban várta a gyerekeket, az előírásokat betartva.
A Mikulástól van, aki tart egy ideig (Fotó: Kolibri a Családokért Egyesület archívuma)
A legtöbb program főszereplői a gyerekek, azonban a szerelemlakatfal felállítása és a házasok vetélkedője a felnőtteknek, a szülőknek szól.
– A szerelemlakatfalat jó pár éve állítottuk fel a hajdújárási helyi közösség udvarában a házasság hete rendezvény keretében. Ennek a nemzetközi hétnek a megünneplése nálunk még nem annyira népszerű, Zentán azonban van egy közösség, amely a házasság intézményét népszerűsíti állandó jelleggel. Pécsett, Szegeden és máshol is szépek az e köré épülő programok, és innen jött az ötlet, hogy mi is megünnepeljük a házasságot, melynek keretében több helyszínen is tartottunk előadásokat, illetve a falat is felállítottuk, amire akkor felkerültek az első lakatok. A fiataloknak ezzel példát mutattak a 10–20–30 évet együtt töltött házasok. Azóta rendszeresen gyarapszik a lakatok száma, hisz a környéken házasodó fiatalok felhelyezik a sajátjukat és fotóval is megpecsételik döntésüket.
A mikulásváráson kívül milyen, a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó programokat szerveznek?
– A cipősdoboz-akcióval mindig meglepnek bennünket a gimnazisták és a Baptista Szeretetszolgálat, és gondolom, ez az idén is így lesz. Az 1kg figyelmesség nevű akciónk keretében idén is tartós élelmiszert gyűjtünk és ahol a legnagyobb szükség van rá, szétosztjuk a két ünnep között. Az adventi ablaknyitogatás is ide sorolandó, amire 24 hajdújárási, palicsi, noszai, királyhalmi család jelentkezett. Mindegyik család a saját ablakát díszíti és egytől huszonnégyig egy-egy számot helyez rá. Az első ilyen ablak Hajdújáráson nyílt ki, majd következtek a többiek. Az Adventi ablaknyitogató nevű közösségi oldalunkon ezeknek az ablakoknak a fotói kerülnek fel nap mint nap, illetve kiírjuk azt is, hogy kinek az ablaka látható a felvételen. Ebből a végén egy digitális fotóalbum és egy videó is készül. Ezt a kis programot tavaly indítottuk útjára, és örömmel láttuk, hogy idén Martonoson is szerveznek hasonlót. Úgy érzem, ezzel elismerik azt, amit csinálunk.
A babamászó verseny az egyik legnépszerűbb program (Fotó: Kolibri a Családokért Egyesület archívuma)
A gyűjtés állandó tevékenysége az egyesületnek. Mit kell róla tudni?
– Örülünk annak, hogy felismerték a környékbeliek és a szabadkaiak is ennek a lehetőségét. Tudják, hogy van hova elhelyezni azokat a tárgyakat, amik feleslegessé váltak. Ez szinte egész évben megállás nélkül működik. A Caritassal is jó kapcsolatot ápolunk. Előfordul, hogy egy egész szobára való, másnak feleslegessé vált bútort kapunk, aminek elemeit olykor több, esetenként egy család kapja el. Ruhaneműt és edényeket is gyűjtünk és rengeteg minden talál gazdára. Királyhalmon van egy család, amely helyet biztosít ezeknek a dolgoknak az elhelyezésére, és onnan is kerülnek szétosztásra. Állíthatom, hogy minden jó helyre kerül.
Miket tart mérföldköveknek a szervezet életében?
– Az ötéves fennállásunk mérföldkőnek számított, illetve a mostani jubileum is az, hisz egy civil szervezet életében óriási dolog elérni ezt önkéntesekkel. Ebben az egy évtizedben folyamatosan tudtunk és tudunk nyújtani valamit, ami miatt azt mondhatjuk, hogy megéri tovább csinálni. Civil szervezetként lehetőségünk nyílik rá, hogy kérelmet írjunk intézményekhez, mi pedig igyekszünk ezt kihasználni. Például kérelemmel fordultunk a szabadkai köztisztasági vállalathoz, hogy szelektív hulladéktárolókat helyezzenek ki Hajdújárásra.
A hajdújárási helyi közösség udvarában a szerelemlakat-fallal a házasság intézményét népszerűsítik (Fotó: Gergely Árpád)
Melyik pillanatokra emlékszik vissza a legszívesebben?
– Mindig van olyan pillanat, ami örömmel tölt el. A szívem csücske a babamászó verseny, és az a szülő, akinek a kisgyereke több évvel ezelőtt még mászott, most már az anyukát kíséri, ő pedig önkéntesként a saját képességeihez mérten besegít az egyesületbe. Számomra ez nagyon megható és aranyos dolog. Az is örömmel tölt el, hogy a gyerekeimnek hiánytalanul sikerült átadni az egymásra való odafigyelés értékét. Emberi értéket képvisel az, ha észre tudjuk venni, hogy körülöttünk nem minden magától értetődő. Ezzel azt akarom mondani, hogy ne legyen egyértelmű például az, hogy kenyér jutott az asztalra. Felnőttként a gyerekeim a mai napig tovább viszik ezt a tevékenységet, észreveszik azt, ha valakinek segítségre van szüksége és a saját lehetőségeikhez mérten cselekednek az intézmény keretein kívül. Az egymásra való odafigyelés sajnos kissé elveszett a társadalmunkban. Már falun sem úgy figyelünk egymásra, mint korábban. Ezen szeretnénk és tudunk változtatni az egyesületben, amire büszke vagyok.
