Friss gombához nem könnyű hozzájutni. A boltok polcain általában több napig is áll a termék, emiatt az ára is gyakran bűzlik. Mire a vásárló a helyi piacra ér, ahol esetleg friss terméket vásárolhatna, a gombának általában már nyoma sincs a késői órákban. A temeriniek viszont jelenleg nem panaszkodhatnak. Ha friss laskagombát szeretnének fogyasztani, akkor csak a megfelelő célszemélyhez kell fordulniuk. Ez a valaki pedig Faragó Tünde, aki tavalyelőtt úgy döntött, ideje egy jó mellékkereseti lehetőség után nézni, és így vált gombatermesztővé. Az újdonsült kistermelőt a temerini gombaültetvényén látogattuk meg.
A gomba hűtőszekrényben 3–4 napig maradhat fogyasztható, fagyasztva meg fél évet is elállhat – világosított fel bennünket a termelő (Fotó: Dávid Csilla)
Miután a házőrző fenevadak rábólintottak bebocsáttatásunkra, Faragó Tünde átvezetett minket az udvaron, le a hátsó épületbe. Meglepő módon nem gombaültetvényre kerültünk, hanem egy tágas hátsó épületbe, ahol sonkák és kolbászok lógtak. Aztán mi a balszárnyba igyekeztünk, ahol miután kinyílt az ajtó, megpillantottuk az egymás mellé helyezett zsákokat, némelyikükből már kikandikált a friss gomba.
EGY EGÉSZSÉGES ÉTEL
– A végzettségem szerint gyógyszerész vagyok, és 25 éve dolgozok a szakmámban. Mikor a járvány elkezdődött és ezzel együtt a korlátozások, kijárási tilalom, úgy döntöttünk, elérkezett az idő, hogy nézzünk egy olyan mellékkereset után, ami lehetőleg pénzt hoz a konyhára, és hosszútávon esetleg meg is tudnánk belőle élni. Hát ott azért még nem tartunk, de ez volt az eredeti terv – kezdte el a kistermelői karrierjének történetét Faragó Tünde
Mielőtt belevágtak volna a termesztésbe, rendszeresen fogyasztottak gombát?
– Bizonyos mértékig igen. Vasárnapi ebédként. Ettük a csiperkét, régebben volt egy idősebb pár ismerősöm, akik mikor a határban jártak, mindig hoztak nekünk egy tálca laskagombát, mert tudták, hogy szeretjük. Most már persze szinte napi szinten fogyasztjuk, ami megmarad, vagy nem olyan szép és inkább nem akarom eladni. Mikor kínálgatom az embereknek, akkor gyakran mondják, „Ááá, ugyan már, a laskagombát csak kirántani lehet, mást nem is lehet vele kezdeni!” Akkor én mindig szólok, ez bizony csak a fantázia hiánya. Rengeteg mindent lehet belőle készíteni.
Így néznek ki a zsákok, amikből előbukkan a gomba
Önnek mi a kedvence, ha már az étel téma jött szóba?
– Nekem a fokhagymás, fehérboros laskagomba, ami ma is volt nálunk ebédre. A másik, amit nagyon szeret a család, az a kínai egytálétel laskagombával. Akkor mindig kinyaljuk az edényt.
Hogyan és miért döntöttek a laskagomba, és nem valamelyik másik fajtának a termesztése mellett?
– Mikor jött az ötlet, hogy mi gombával foglalkozzunk, nem tudtuk még, hogy csiperkét vagy laskát termesszünk-e. Mikor utánanéztem, arra jöttem rá, hogy a laskagomba termesztése egyszerűbb és nem kell hozzá vegyszeres kezelés, emiatt egészségesebb is. Gyógyszerészként úgy gondoltam, csináljuk az egészségesebbet, egyszerűbbet, így döntöttünk emellett. Gondoltam egyébként arra is, hogy mindkettőt termesszük. Az egyik teremben lenne laska, a másikban csiperke, de aztán többen is figyelmeztettek, hogy az nem egészséges a gombának.
Mivel ön gyógyszerész a hivatása szerint, tudna valamit mondani a gombafogyasztás jótékony hatásairól?
– Mikor megnézzük a gyógyszertárban található immunerősítő termékek összetételét, akkor nagyon sok esetben találkozunk a béta-glükánnal, amit a laskagombából nyernek ki a vegyészek. Ennek elsősorban immunerősítő hatása van, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a laskagomba koleszterinmentes ételek közé tartozik, emiatt a vérképet is javítja. A cukorbetegeknek, akiknek magas a koleszterinszintje, mindenképp ajánlatos a fogyasztása. Azt is érdemes megemlíteni, hogy sokaknak sikerült már lefogynia a laskagomba segítségével. Telít, de nincs benne kalória. Aki ezt eszi, tehát nem éhes, de valójában megy a zsírégetés, mert a szervezet a saját tartalékait fogja felhasználni, emiatt nevezhetjük akár diétás ételnek is.
MINDEN KEZDET NEHÉZ
Korábban volt valami tapasztalata a gombatermeléssel?
– Dehogyis. Az egész úgy kezdődött, hogy ez a beton épület ránk maradt, két lánygyermekre, akik nem tudták volna folytatni édesapjuk hentes mesterségét. Régen itt folyamatos volt a disznóvágás, szinte egész évben, aztán mikor édesapánk elhunyt, felvetődött a kérdés, mi lesz ezzel a kihasználatlan épülettel. Igaz, a férjem most is vág disznót, de inkább csak télen és ritkán. Tehát adott volt egy nagy kihasználatlan helyiség. Nézegettem, gondolkodtam, nagy, nyirkos, sötét, talán lehetne itt gombát termeszteni. Aztán a gazdasági válság motiváló erőként hatott ránk, valamit tenni kell. Hosszútávú tervet szerettünk volna. A gyerekek már felnőttek, az egyik 17 a másik 19, akárcsak minden szülő, úgy mi is örülnénk, ha itthon boldogulnának. Gondoltam rá, ha ez beindulna, talán számukra is biztonságot tudna nyújtani.
A termelés elindításának hogyan kezdtek neki?
– A rendelkezésre álló helyiség mellett kellett támogatás is, amit a Prosperitati Alapítványtól kaptunk. Tavaly májusban lett beépítve az a 11 ezer euró értékű eszköz, ami a megfelelő hőfokot és ventillációt biztosítja a teremben, ahol az ültetvény van. Egy kazán, ami melegíti a kintről beszívott levegőt, azt pedig befújja az egyik nyíláson, a másikon pedig kiszívja. Így biztosítja a megfelelő hőfokot és ventillációt. Nem szabad, hogy huzat legyen, a levegő-cirkulációnak a gombák számára kedvezőnek kell lennie. Fontos a páratartalom, amiből 85–90 százalék az ideális, valamint a 15 fokos hőmérséklet a legmegfelelőbb, ez serkenti a gomba fejlődését.
Hogyan készítik, illetve honnan szerzik be a zsákokat, amiből a gomba kinő?
– Ezeket nem mi készítjük, hanem vásároljuk Adáról. Ebben van a szalma meg a micélium összekeverve. A szalmát ők ott megfőzik, leforrázzák, mikor kihűl, akkor összekeverik a micéliummal és megfelelő vízmennyiséggel együtt beleteszik ezekbe a zsákokba. Ezt mi itt a kellő hőfokon tároljuk, általában egy hét után, mikor mi átvesszük a zsákot tőlük, előjönnek a kis gombarügyecskék és megindul a bimbózás. Egy hétre rá, de megfelelő körülmények között akár 4–5 nap múlva is kinő egy nagy fürt. Nyáron gyorsabb, télen lassabb a növekedés, viszont akkor meg húsosabbak a levelek.
A zsákokat milyen időközönként kell cserélni?
– Itt most ebben a két teremben együtt összesen 150 zsák van, körülbelül 50-esével cseréljük őket. Az első hullámban mindig nagyon sok rajta a gomba, a másodiknál már kevesebb, aztán a harmadiknál még kevesebb. Én eddig azt tapasztaltam, hogy zsákonként 2,5–3 kiló termést hozok ki. Aki már ügyesebb nálam, többet is megvalósíthat. Valahol öt kilót is emlegetnek zsákonként, én ezt még nem tudtam elérni, de persze ez is a célok között van.
Mi lesz a sorsa a zsákoknak?
– Egyelőre mi még kidobjuk, de már érdeklődtem, hogyan lehet hasznosítani. Állítólag, aki gilisztákat tenyészt, azoknak el lehetne adni, mert a fehérjedús közegben nagyon szeretnek. A másik, amit hallottam, hogy olyanoknak kellene felajánlani, akik birkákkal foglalkoznak, mert ezek a jószágok nagyon szeretik. Állítólag jobb az ellés, több bárány születik, termékenyebbek a jószágok tőle.
A termelői ismereteket honnan tanulta?
– Van egy ismerősöm, aki 10 évvel ezelőtt foglalkozott laskagomba-termesztéssel, kezdetben tőle kértem tanácsokat. Az a személy, akitől a zsákokat is vásároljuk, nagyon segítőkész. Mikor küldök képet, hogy most ez a baj, az a baj, mindig igyekszik tanácsolni valamit.
MEGY A GOMBA
Milyenek voltak a reakciók az első termésre?
– Ez nagyon érdekes volt, mert magam sem tudtam, hogy is néz majd ki ez az egész. Nyár volt, akkor voltak azok a nagy kánikulák, én pedig a délutáni váltásban dolgoztam, majd a délelőttiben. Nem voltam itt egy egész napot, aztán hirtelen bejövök, már megszoktam, hogy soha semmi változás, aztán hirtelen mindenfelé gombát látok. Az első hullámból 30 kiló gomba maradt ránk. Nem tudtam vele mit csinálni. Nyáron egyébként is van mindenféle zöldség, paprika, paradicsom, főzelékfélék, és nem is tudtam szinte kinek kínálni. Aztán összevagdostuk apróra, megfőztük, lesavanyítottuk, üvegbe tettük, és savanyított gomba lett belőle. Mikor pizzát készítek, akkor arra használom, de ugyanígy spagettihez is nagyon jó. Egyébként az első hullámból 30 kiló, a másodikból 6, a harmadikból 3 kiló maradt rám. Most már mind elfogy.
Tehát a vevőkör is kialakult?
–Igen, ezt elmondhatom. Van például egy idős házaspár, akik minden pénteken gombát esznek, van több család, amely hetente kéri a kiló a gombáját. Mikor sok gomba fennmarad, akkor írok azoknak, akikről tudom, hogy szeretik, segítsenek kicsit, mert nyakamon marad az áru. Van egy személy, aki mindig felrakja világhálóra az ételekről a képeket, nagyon sok olyan is felkerül, amit a tőlem vásárolt laskagombából készít. Ezt sokan látják, mások kérdezik, hol vette. Az is érdekes, hogy új embereket ismerek meg ezen keresztül, és az klassz dolog. Ismertem őket látásból, de most még sokkal közvetlenebb lett a viszonyunk. Viszem hozzájuk a gombát és akkor ők meg hozzák a gyógyszereket, segítsek már, mi mire való. Nekem tetszik ez az egész.
A laskagomba kilója 400 dinárba kerül, ha Faragó Tündénél vásárolunk
Az értékesítés sikere tehát sokat köszönhet az internetnek?
– A bácsi, akitől én is tanultam, azt mesélte, hogy ő annak idején biciklire pakolta a gombát, elindult, betért ismerősökhöz, felajánlotta, akinek kellett az vett. Ment házról házra. Az én módszerem sem különbözik azért annyira ettől. A gombát nem is csomagolom, nem kell mosni, ez tiszta, annyi, hogy én csak leveszem. Az édesapámtól rám maradt műanyag edényekbe kimérem a kért mennyiséget, és elviszem a vásárlóknak háztól házig. Tehát kézről kézre megy a szállítás, nem viszem üzletbe. Ahogy kérte valaki, leszedem, és fél órán belül ki van szállítva. Ez nekem is jobb, mert az üzletek nem adtak túl jó ajánlatokat. Azt mondták, hogy ha nem sikerül eladni, akkor majd ők visszaadják, de hát összefonnyadtan én is csak kidobhatom. Tudom, ha rajtam akar maradni tíz kiló gomba, akkor addig keresem a vevőt, míg nem találok. Jobb ez a vevőnek is, mert frisset kap, meg nekem is, mert nincs egy plusz kéz, amin még szinte feleslegesen keresztül megy.
A laskagombát akkor kell szedni, mikor a pereme lefelé lóg, és mikor megérintjük, akkor olyan nedves, mint a kutya orra, ezt így magyarázták Faragó Tündének is
Mekkora a konkurenciaháború a csiperke és a laska között?
– Szerintem a csiperke tarol. Az üzletekben, a boltok polcairól is gyakrabban köszön vissza. Itt Temerinben is van 5–6 pizzéria, és hallani sem akarnak róla, hogy laskát használjanak fel. Nem tudom, mi a baj vele, azt mondják, így szokták meg, az emberek nem hajlandók változtatni, nem nyitnak az új felé. Vannak családok, akik eddig a csiperkét ismerték, és rajtam keresztül ismerték meg a laskagombát, és ők most már nem is érdeklődnek a csiperke iránt, mert húsosabb az íze a laskának, és most már ez tetszik nekik.
