Az EXIT fesztivál ideje alatt híven tudósítottunk arról, hogy miféle előadók és miféle sikerrel szerepelgettek Szerbia legnagyobb könyűzenei rendezvényén, beszámoltunk koncertről, szettről, balettes megnyitóról, félszubjektív információmorzsákat csepegtettünk az eseményekről és helyenként a sajtótájékoztatókról. – Az előző évben egy ismerősöm rajzfilmmókusként határozta meg szubjektív önmagam EXITelő absztrakt állapotát.
Kilátó
Április 10-én, a magyar költészet napja kapcsán Szabadka főterén József Attila Magyarok című versének két sorát emelték a középiskolások a magasba. Ezzel a villámcsődülettel mutatkozott be a Vajdasági Magyar Képző Kutató és Kulturális Központ.
„A Berger család régi otthona a falu szélén, egy meredélyben állt, széles gangja előtt terült el a hatalmas, óceánfenékre emlékeztető vajdasági síkság, olyan volt, mint egy sakktábla, melyen a zöldellő búzamezők és a cukorrépaföldek barna foltjai alkotják a négyzeteket. A lágyan hullámzó dombvonulatot vékonyan szelte át egy folyócska kék szalagja.
Gyerekkori élményeket és illatokat halmoz fel a nyár. A testem őszül, de a szellemem megújul az emlékek és jelen árnyai között.
Ágoston Mihály Horgoson született 1928-ban. Ott járt általános iskolába, középiskolába pedig Szabadkán.
A mosoly, igen, kérem, az arcát átrajzoló, zavartalan mosoly lehetett volna az első figyelmeztető jel. De bevallom, én akkor erre, eléggé el nem ítélhető módon, nem figyeltem – motyogta a vizsgálat során a beteg egyik közeli ismerőse.