Augusztus 20-a nemzeti ünnepünk, az államalapítást és az államalapítót, I. István királyt ünnepeljük ezen a napon. Mint az ismeretes, István királyt a katolikus egyház vallási tevékenysége miatt szentté avatta, így Magyarország fővédőszentje is lett. Augusztus 20-án erre is emlékezünk és ezen a napon nagyobb figyelem irányul a Szent Istvánt ábrázoló szobrokra, műalkotásokra is. Szent István szobrával Vajdaságban, templomokban is találkozhatunk. Apatinban több mint tíz éve avatták fel Szent István kőből készült mellszobrát, 2014-ben eltűnt róla a kereszt, azután előkerült, és tavalyelőtt visszahelyezték a koronára, az elmúlt években pedig Csantavéren, Temerinben és Kishegyesen is felállítottak szobrokat.
Szent István Vékony Lajos topolyai születésű, de már ötven éve Szabadkán alkotó keramikust, iparművészt is folyamatosan megihleti. Az elmondása szerint tizenhat Szent Istvánhoz kapcsolódó alkotást készített, különböző formákban és technikákban. Vajdaságban két bronzszobra található, a szabadkai Munkás Jézus templomban 2013. augusztus 20-án avatták fel emlékművét, Szent Istvánt ábrázoló domborművét.
– Szakály József akkori plébános úgy képzelte el, hogy kerámiából készüljön el, de amikor kiderült a számomra, hogy az udvaron lesz elhelyezve, nem tartottam jó ötletnek, mivel az idő vasfoga előbb-utóbb kikezdi az anyagot. Ekkor felvetettem, hogy legyen bronzból. A plébános úr jó ötletnek tartotta és támogatókat is talált hozzá. Nagyon hálás vagyok, hogy a dombormű elkészülhetett – hallottuk Vékony Lajostól.
Nem múlt el túl sok idő, a keramikus, iparművész ismét Szent Istvánt formázta meg, ezúttal is bronzból, az államalapítóról ezúttal egy mellszobrot készített, amely 2014-ben Tordán lett felállítva és felavatva. Ahogyan azt a Vajdasági Magyar Értéktár oldalán olvashatjuk, állítása idején a Szent István- szobor a harmadik Szent István-emlékműnek számított Vajdaságban, egyedülinek Bánátban. A különlegességének számít az is, hogy Szent Istvánt ifjú korában és egyenes kereszttel ábrázolja.
– Most már változni látszik, de a véleményem szerint méltatlanul kevés a Szent István-szobor Vajdaságban, holott nagy személyiség, államalapító volt. Sokkal többet érdemelne, itt és másutt is. Már csak emiatt is nagyon örültem, hogy elkészült a dombormű, mert az eredményezte a tordai mellszobrot is. Nagy kihívás volt elkészíteni, nagy kutatásba fogtam, számos ábrázolást, dokumentumot vizsgáltam meg, utánajártam a tudnivalóknak. Másképp nem is lehet, vagy legalábbis nem érdemes, alázattal és nagy hozzáértéssel kell hozzáfogni Szent István vagy más fontos történelmi személyiség megformázásához. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a körülmények döntik el, hogy milyen lesz egy alkotás és miből készül – fejtette ki Vékony Lajos, aki arról is szólt, hogy az államalapító és a történelem már régóta foglalkoztatja.
– Szent István azelőtt is nagyon érdekelt, de behatóbban 1999-ben kezdtem el vele foglalkozni. Abban az évben a makói művésztelepen az államalapítás volt a téma, akkor Szent Istvánt és Gizella királynét formáztam meg samottból – tudtuk meg Vékony Lajostól, akinek azóta számos alkotásán jelentek meg fontos történelmi személyiségek, dísztálakon elevenedtek meg magyar királyok, királynék és szentek, köztük Szent István is.
Vékony Lajos a munkásságáért díjakban is részesült, egyebek közt Szabadka Város Pro Urbe díjában is. Több alkotása Makón található, némelyek magángyűjteményekben, de ő maga is őriz néhányat, a domborművet 2018-ban terrakottában is elkészítette, ez is nála látható.
