Lénárth Imre Montenegróból című útirajzának negyedik folytatása az ország fővárosában, Cetinyében tett látogatásukról szól – ennyi, ami a hírlapokban ránk maradt.[1] Írása töredékében – a befejezés hiányában – is méltó lezárása a történelmi Magyarországon tett utazásainak. Montenegróban ugyan a szívének mindenkor kedves magyar történelmi emlékeket nem talált, nem szólították meg őt a hódító királyaink legendái sem, a balkáni kis állam valóságával történő találkozás azonban mélyen megindította az akkoriban arrafelé fölöttébb ritkán előforduló magyar utazót. Az egykori csákováci tanító sorsát innentől sűrű homály fedi, alakja elveszett a Nagy Háború forgatagában, de meglepődnék, ha irattárak és könyvtárak mélyéről a legváratlanabb pillanatban lappangó munkája révén nem lépne megszokott derűjével az olvasó elé.
Fotó: Dávid Csilla
Különös alakja volt Lénárth Imre a horvát–szlavónországi Julián-tanítók közösségének: szerette hivatását, tanítói munkáját küldetésnek tekintette, helyzetének és szerepének igazi megértéséhez azonban szüksége volt a tágabb körültekintésből merített történelmi tudásra és ismeretekre. Ezt szolgálták a történelmi Magyarország különböző tájain tett utazásai, a magyar küldetés lényegének a felismerése. Olaszországi útjának tapasztalatai alapján megállapította: „Magas kultúráját szerencsés fekvésének köszönheti az ország.” A csákováci Julián-tanító volt olyan bölcs és körültekintő, hogy nemzeti önismeretének is meglelje a forrásait. Hogy sorsát hogyan alakította a nagy háború vihara, annak földerítésére további kutatások szükségesek.
Irodalom
Bernics Ferenc: A Julián akció – Egy „magyarságmentő egyesület” tevékenysége Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában, és a jelen (1904–1992); Pécs – Baranya Megyei Könyvtár, 1994. 179 p.
Fiume – Horvátországban; Szlavóniai Magyar Újság, 1908. november 22. 1. p.
A politikai jogok gyakorlását nem szabad elhanyagolni; Szlavóniai Magyar Újság, 1909. január 24. 1. p.
(yn) [Poliány Zoltán]: Ébred a magyarság; Szlavóniai Magyar Újság, 1909. január 24. 2. p.
Poliány Zoltán: Alakítsunk olvasóköröket; Szlavóniai Magyar Újság, 1909. április 18. 1. p.
Sáfrány István: Levél Vrdnikról; Szlavóniai Magyar Újság, 1910. március 6. 2. p.
Lénárth Imre fontosabb művei
Lénárth Imre (Csakovci): Körültekintés Szerémségben I–III.; Szlavóniai Magyar Újság, 1909. december 5. 1–2. p.; 1909. december 12. 1–2. p.; 1909. december 19. 1–2. p.
Lénárth Imre: Kirándulás a Magastátrába I–III.; Szlavóniai Magyar Újság, 1912. október 13. 1–2. p.; 1912. október 27. 1–2. p.; 1912. november 3. 1–3. p.
Lénárth Imre: Útirajzok Olaszországból I–III.; Szlavóniai Magyar Újság, 1913. május 4. 2–4. p.; 1913. május 11. 2–5. p.; 1913. május 18. 2–5. p.
[1] Lénárth Imre: Utirajzok a Balkánról – Montenegróból IV.; Keszthelyi Hírlap, 1914. szeptember 27. 2. p.
