Valahol a katonai diktatúra és a modern demokrácia között félúton, de lehet, hogy közelebb az elsőhöz, keresi helyét Afrikában és a világpolitikában egy hatalmas közép-afrikai ország, Kenya. Erős akarat és fegyelem kell ahhoz, hogy több száz évnyi káoszból elinduljon a főváros, később pedig az egész ország egy jobb jövő felé. Remény van, ugyanis a lakosság az egész kontinensen egyike a legfiatalabbnak.
Itt a réginek és az újnak, az öregnek és a fiatalnak más értelme van, mint a mi kontinensünkön. Nairobi százhúsz éve csak egy brit katonai tábor volt egy épülő vasútvonal mentén, mára Kelet-Afrika legnépesebb városa lett. Egy átlagos kenyai családban nem ritka a 8-10 gyermek. Vidéken több, a városokban mára lecsökkent a szülések száma asszonyonként 5-6-ra. Az 55 milliós ország lakossága évente (!) százezerrel gyarapszik. Kenya fővárosát 5-5,5 millióan lakják, döntő többségük mélyszegénységben él. Pontos számokat egyetlen hivatal sem ismer, ugyanis a rossz életminőség miatt magas a csecsemőhalandóság, de sokakat nem is anyakönyveznek, mert nem tudják, hogy kellene.
Nairobi 1963 óta a független Kenya fővárosa, így rövidke történelme alatt kevés monumentális épület épült a városban. Az ország parlamentjét, banképületeit és kormányzati épületeit tilos felkeresni, fényképezni. Természetesen van a városnak egy szolid néprajzi és természettudományi gyűjteménye, könyvtára és színháza. A 32 emeletes Kenyatta Nemzetközi Kongresszusi Központ a város egyik legmagasabb épülete, Nairobi jelképe. Nemzetközileg elismert konferenciák, találkozók, kiállítások és különleges események helyszíne, sétatávolságra több ötcsillagos szállodától. Fél évszázados története során számos nemzetközi klímakonferenciának, szemináriumnak, kiállításnak és a fekete lakosságot érintő csúcstalálkozónak volt a házigazdája. Tetején kilátó üzemel. Nairobi üzleti negyedében több mint ezer nemzetközi vállalatnak van irodája, ugyanis a fenntartás költségei alacsonyabbak, mint más európai vagy ázsiai nagyvárosban. Ezzel a végére is értünk a város jeles épületeinek.
Évtizedeken át kerülték Nairobit a befektetők is és a turisták is. A város közbiztonsága nagyon alacsony szinten volt. Az ezredforduló táján több robbantásos merényletet is elkövettek nagykövetségek, piacok és bevásárlóközpontok ellen. Azóta fokozott a rendőri jelenlét városszerte. Nairobi legnagyobb problémája, hogy hirtelen lett metropolisz. Az elmúlt húsz évben a lakosság száma 2,5 millióról a duplájára nőtt, amit a kormány nem tud kezelni, nem tud ennyi új munkahelyet biztosítani. A riasztó bűnözési adatok mögött valójában a rendőri korrupció áll. Egy amerikai dollárral a kihágások 90%-a elrendezhető, de 5–10 dollárért a gyilkosságot leszámítva mindent el lehet intézni.
Egy átlagos nairobi lakos – helyi mércével mérve – gondtalanul él. Sokan nem is ismerik a modern kor technikai vívmányait, finom ételeit, kényelmes ruháit, nincs telefonjuk és internet-hozzáférésük. Hakuna matata – nincs gond, az élet szép. Ez a lényeg. Ma van, holnap majd lesz. Amint leszáll az est, minden család nekiáll elkészíteni a vacsorát. Énekelnek, rizst főznek, ha ünnep van, akkor csirkehús is kerül a tálkába. Csak nyugodtan – pole pole, ahogy ők mondják.
Nyitókép: A kilátás lenyűgöző